Ügyvédi Közlöny, 1931 (1. évfolyam, 1-14. szám)

1931 / 10. szám - A vidéki [ügyvédi] kamarák szervezete. Reflexiók egy miniszteri felterjesztésre

10. SZÁM. ÜGYVÉDI KÖZLÖNY 43 teni és a jegyzőkönyvek felzetén a bírói intézkedés szükségességére való figyelmeztetésül a beterjesztés okát feltüntetni tartoznak. 4. Az eredeti foglalási jegyzó'könyvek egyébként hat hónapig a végrehajtóknál tartandók és hat hó elteltével irattárbahelyezés végett bemutatandók. 5. Amennyiben a felülfoglalás a helyszínére való kiszállás nélkül történik, a jegyzőkönyvben a végrehajtást szenvedő' lakcíme is feltüntetendő a veszélykönyvből való azonosság megállapítása végett.' 6. A rendelvények szegélyes, minden egyéb végrehajtói irat szegélytelen vétívvel kézbesítendő. 7. A jogerős árverési hirdetmények kifüggesztendő k. Országos Ügyvédszövetség. Az Országos Ügyvédszövetség központi tisztikarának november 16-i ülésén a folyó ügyekről tett jelentések tudomásulvétele után Nagy Dezső Bálint az illetékügyi rendelettel, H.wp'pert Leó a részvónyjogi reformjavaslattal, Blau György az uzsoratörvényjavaslattal kapcsolatban az igazságügyminiszterhez intézendő felterjesztéssel foglalkoztak, míg Szenté Lajos a tisztességtelen versenyről szóló törvény eljárásjogi kérdései tekintetében terjesztett elő indítványt. Végül Király Ferenc javaslatára elhatározta az ülés, hogy a devizaforgalom korlátozásával teremtett nemzetközi jogi problémák tekintetében az utódállamok ügyvéd-egyesületeivel az érintkezést felveszi. Ezzel a kérdéssel részletesebben a Szövetség nemzetközi jogi bizottsága november 27-i ülésében foglalkozott. II. Az Országos ügyvédszövetség november 30-án d. u. x/47 órakor a szüksógrendeletekkel kapcsolatos igazságügyi kérdések megvitatására ankétet rendez, amelyen ifj. Szigeti László mond általános bevezetést ; a devizajogi problémáknak Görög Frigyes, a kamatkérdéseknek Kollár László és a végrehajtási jogi kérdéseknek Borsodi Miklós lesz az előadója. Az előadásokat vita követi. III. Az Országos Ügyvédszövetség második nnm>-vacsoráját december 3-án este 8 órakor tartja meg az ügyvédi körben. A vacsorán Bátyi Gyula «Az élő jog», Konkoly Elemér «A törvények és törvényszerűségek)) és Nagy Emil «Közéleti problémák)) címen adnak elő. IV. Az Országos Ügyvédszövetség december 13-án d. e. ^ÍO órakor igazgatótanácsi ülést tart a vidéki osztályok küldöttjeinek részvételével, amelyen a törvénykezési illetékek kérdése is megvitatás tárgyát fogja képezni. Ugyanezen a napon déli 12 órakor az, ügyvédi kamara dísztermében a Szövetség néhai elnöke, Pollák Illés emlékezetére gyászülést tart, amelyen az emlék beszédet Beck Salamon mondja. Ne kicsinyelje le az ügyvédi vétív előnyeit, mert : sok kicsi sokra megy. Ne fogadjon el olyan ügyvédi vétívet, mely nincs az «OÜSz kiadványa,)) jelzéssel ellátva, mert : kézhesítési értesítés csak ezeken igényelhető. Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet részvény jogi bizottsága nov. 20-án tartott harmadik ülésén elsősorban a német javaslatnak a közgyűlésre vonatkozó szakaszaival foglalkozott, amely anyagnak előadója Opyler Emil volt. E szakaszok nem sok vitára adtak okot, mert a részvényesi jogoknak érvényesítése más kapcsolatokban kerül napirendre. A bizottság azután áttért a saját részvények vásárlásáról szóló vita folytatására. Reitzer Béla előadó igen élénk színezésű beszédben védte meg már említett álláspontját, amely a tilalom eltörlésére törekszik. A többi felszólalókban nem talált támogatókra, mert azok is, akik nem helyezkedtek az abszolút tilalom álláspontjára, mint Kuncz Ödön professzor, Vajda Akos és Lévy Béla, csupán megfelelő kivételeket kívántak statuálni a tilalom főszabályával szemben, amint azt különösen Kohner Artúr világosan kifejtette. Ebben az értelemben, beszéltek még Sichermann Bernát, Gold Simon ós Bátor Viktor. Legközelebb az igazgatósági fejezetet tárgyalja a bizottság. A Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának nov. 21-i ülésében Ranschburg Nándor tartott előadást «a kartelbíróság hatásköre és viszonya a rendes bírósághoz és a választottbírósághoz» címmel. Előadó főleg azzal a gyakorlatilag fontos kérdéssel foglalkozott, vájjon az outsiderek és a karteltől függőségbe jutott vállalatok által bojkott, szállítási zárlat és hasonló okok miatt indított, — főleg magánérdekű perek — a kartelbíróság elé vonhatók-e. Előadó szerint hasonló ügyeket a közgazdasági miniszter csali akkor vonhat el a rendes bírójuktól és utalhatja azokat a kartelbíróság elé, ha a per kifejezetten közérdekű jogsérelem miatt indult meg, pl. a kartel által alkalmazott kizárás a szakmabeliek jelentékeny részét sújtja stb. A választottbírósági ítéletek megsemmisítése is csak a közérdek megsértése alapján kérhető és a kartelbíróság a közérdek sérelmének vizsgálatán túl nem is terjeszkedhetik. Az előadást vita követte. Ügyvédi Egyesületek. Az ügyvédi szolidaritásnak szentelte — évek hagyományaihoz képest — november utolsóelőtti szombatját a nBibáry-csoforU ügyvédbaráti társaság. Gerlóczy Endre költői szárnyalású serlegbeszódjében, melynek egy részét vezető helyen közöljük, rámutatott arra, hogy a szolidaritás eszméje az ügyvédség körében nem új keletű és annak mélységes jogi, értelmi, érzelmi és erkölcsi alapjai vannak. * * * A mindvégig emelkedett hangulatban lefolyt ünnepségen közel 600-an vettek részt. Az estélyi rendező <dlibáry-csoport» nevében Ribáry Géza üdvözölte Kirchner Viktor kir. kúriai bírót, az igazságügyminisztérium felügyeleti osztályának főnökét, Szladits Károly egyetemi professzort, továbbá a bírói, közjegyzői és ügyvédi karnak megjelent kitűnőségeit. Külön jelentőséget adott a szép ünnepségnek az a körülmény, hogy nem kevesebb, mint 30 vidéki városból, közel 100-an jelentek meg az ügyvédi szolidaritás ünnepségén, bizonyságául annak, hogy az ország egész ügyvédsége mindinkább tudatára ébred annak, hogy az ügyvédi szolidaritásban rejlik az az erő, amely mindnyájunkat közös hivatásunk és egymásrautaltságunk gondolatában össze tud kovácsolni és amely a ina száműzött és elérhetetlennek látszó messzeségben levő ügyvédi jólétet ismét élő valósággá fogja visszavarázsolni. Mendelényi László kir. kúriai bíró november 19-én előadást tartott az Ügyvédi Körben a bifurkációről. Mintán részletesen ismertette, miként van ez a kérdés szabályozva Angliában, Franciaországban, Belgiumba]] és Dániában, Fóliák Blés tervezete mellett foglalt állást, vagyis azt indítványozta, hogy a fiatal ügyvédek gyakorlatuk elején 5—10 évig csak a járásbíróság előtt képviselhessenek feleket. Míg azonban Bollák Blés tervezete visszaható erővel akarta ezt a kérdést szabályozni, addig Mendelényi a szerzett jogokai nem kívánja érinteni. Élénken ecsetelte a kettéosztásnak úgy erkölcsi, mint anyagi előnyeit. Az előadást áthatotta az ügyvédi kar iránti meleg szeretet. Szilágyi Artúr Károly elnök a, nagyszámú hallgatóság nagy tetszésnyilvánítása mellett az egész ügyvédi kar nevében hálás köszönetet mondott a, kiváló előadónak azért, hogy oly meleg szeretette] foglalkozik az ügyvédi kar nehéz problémájával. Mendelényi előadásához Mikes Zoltán szólt hozzá, utána Teller Miksa foglalt állást az ügyvédi karnak bármely formában való kettéosztása ellen. Helyesnek tartja azonban, hogy ügyvédjelölt és egészen fiatal ügyvéd a felsőbíróságoknál (kir. Tábla és kir. Kúria) ne tárgyalhasson. A szerzett jogokat ő sem kívánja érinteni. A Budai Ügyvédek Egyesülete érdekes újítást valósított meg a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróságnál. Önként jelentkező tagjai közül minden keddi - - vagy kivételesen szerdai — tömegfelhívási napon egyik kolléga inspekciót tart és ellátja az egyesület rendes és rendkívüli tagjainak előre bejelenteti tárgyalásait. A helyettesítés a tagok számára ingyenes, csak akészkiadás, bélyeg, jegyzőkönyvi másolat, levélbélyeggel ellátott levélboríték adandó át előzetesen a soron levő helyettesnek. Az egyes felhívási napokon kijelölt helyettesek névjegyzékét 1932. június 28-ig terjedő időre az egyesület összes tagjainak megküldötte. A Budapesti Ügyvédek Gazdasági Pártja november 20-án népes pártközi értekezletet tartott a felemelt törvénykezési illetékek törvényhozási rendezése tárgyában. A téma előadója Nagy Dezső Bálint volt, akinek javaslatához Klug Emil és Újlaki József szóltak hozzá. Az ankétet november 27-ón este fél 7 órakor folytatták. A Budai Ügyvédek Egyesületében Varánnai István «a kamatról szóló új jogszabályokról» tartott előadást. Ismertetve és bírálva az 5610/1931. sz. rendelet intézkedéseit, fejtegetéseit abban a megállapításban foglalta össze, hogy az új kamatszabályozás a jogi rendezésnek a mai helyzetnél is fokozottabb bizonytalanságát, a hitelszervezet funkciói-