Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 25. szám

— 100 — Járásbíróság 1882. juni 12. vádlottat felmentette — mert az általa is beismert rágalmazó szavakat nagy felingerültségében mondotta, mi az által idéztetett elő a község házánál, hogy vádlott fia irányában panaszos testvére becsületsértő kifejezéseket használt — se miatt panaszló testvére s vádlott fia közt heves szóváltás fejlődött ki, mi a községházánál nagy felháborodást idézett elő, amennyiben vádlott fiát meglánczolással is fenyegették s vádlott fiát panaszos tettleg bántalmazta is. Kir. Tábla 1882. aug. 23. — 39275. sz. a. hhagyta. Kir, Curia mindkét alsóbirósági ítéletet megváltoztatván, vádlottat ,i rágalmazás vétségében (258., 273. §§) mondotta ki bűnösnek, s ezért 4 napi fogházra s 5 frt pénzbüntetésre ítélte. Indokol;: Tulok s Nemecz tanuk .Utal bizonyitva van, hogy vádlott magánvádlónak elhalt apjáról többek előtt s többek megbotránkozására azt állította, hogy az Gy. községben Pék György kere két ellopta s azért az akkori községelőljáróság által meg is büntettetett. >Vádlott ezen állítását a meggyalázó minőségét meg nem változtató módosítással tárgyalás folyamán is fenntartotta, — s a holt emlékét becsmérlő állításának bizo-; nyitását is megkisérlette. Minthogy azon-' ban az állított tényt az általa felhívott Pék j Gy. és ennek neje mint tanuknak hittel erősített vallomásuk által sem volt képes j bebizonyítani, — - jóllehet ezen bizonyítás részére btk. 264. §-ba ütközőlegmegengedhetőnek sem tekinthető: vádlott ezen cselekménye a 258., 273. §§-ba ütköző rágal-j mazás vétségét képezvén, abban bűnösnek kimondani stb. kellett. »Büntetés kiszabásánál figyelembe vé- j tetett vádlott ingerültsége, melynek hevében követte el a cselekményt.* (1883. febr. 13. — 13690. sz. a.) A biztosítási és ezekhez hasonló szerződésektől fizetendő illetékekről szóló 1883: VIII. t.-cz. 1. §. Biztosítási szerződésektől, ide értve a viszontbiztosítási s életjáradéki szerződéseket is, a következő szakaszokban megállapított illetékek fizetendők. 2. §. Egyes személyek között kötött ily szerződések a biztosítás árának, illetőleg azon tárgy értékének, mely életjáradék fejében átengedtetik, egy és fél százalékát tevő illeték alá esnek. Az életjáradék összegeiről szóló vétbizonyitványoktól, valamint a biztosított esemény bekövetkezésekor a biztositó részéről teljesítendő szolgáltatásoktól, az illetékí díjjegyzék (tarifa) 101. a) tétele szerinti illeték fizetendő. 3. §. Intézetek, melyek az említett biztosítási ügyleteket kizárólag, vagy más ügyletek mellett gyakorolják, ide értve a vasúti- s hajózási vállalatokat is, a mennyiben ezek szállítmányi biztosítással foglalkoznak, a biztositás megkötésétől és ennek folytatásától, továbbá a biztosítási dijakról és egyéb a biztosított felek által teljesítendő szolgáltatásokról az intézetek által kiállított végbizonyítványoktól, és pedig a szállítmányi biztosításoknál egy száztóli, minden más biztosításoknál pedig egy és fél száztóli illetéket készpénzben tartoznak fizetni. Viszontbiztosítási ügyletektől azonban csak fél száztóli illeték fizetendő. Az illeték alapjául veendő azon öszszeg, mely az emlitett biztosítási szerződések alapján biztosítási dijak, mellékjárandóságok és egyéb szolgáltatások fejében a biztosított felek részéről minden évnegyedben teljesített fizetéseknek együttvéve megfelel. Az illeték az intézetek emiitett bevételeinek arányában és azok időpontjához képest rovandó le. 4. §. Életjáradék czimén kifizetett öszszegről és minden, a biztositó intézetekre, a biztosított esemény bekövetkezésekor háruló kártérítésekről — ide nem értve az állatbiztosítási és elemi kártérítéseket — vagy egyéb szolgáltatásokról szóió vétbizonyitványoktól, — a minden évnegyedben kifizetett összegeket együttvéve egy száztóli illeték rovandó le. Az elemi és állatbiztosítási kártérítések fizetéséről szóló vétbizonyitványokra nézve az 1869. évi XVI. törvényezikk 16. §-ában kimondott illetékmentesség fentartatik. 5. §. Biztosítási okmányokra adott előlegek az 1869. évi XVI. törvényezikk. 10. §-ában megállapított illeték alá esnek. 6. §. Biztosítási okmányok visszavásárlásaiért az illeték azon összegben fizetendő, melyet a III. fokozat szerint az egyes visszavásárlások vételárától járó illetékek összeszámitása eredményez. 7. i;. Társulati ellátási intézetekre, tekintet nélkül arra, vájjon az azokban való részesülés önkéntes, vagy kötelező, a 3. és 4. §§. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 8. §. Egyes személyek kötelesek az 1. §-ban emiitett ügyleteket esetröl-esetre a/. 1881. évi XX XIV. törvényezikk rendel kezései szerint bejelenteni és az illetékeket kézpénzben leróni. Biztositó és ellátási intézetek pedig a 3—7. §§-ban megállapított évnegyedenkint esedékes illetékeket a rendeleti uton kitüzend"' határidőkben azon kir. adóhivatalnál tartoznak készpénzben befizetni, melynek kerületében az intézet létezik. 9. §. Az előző §§-ban említett intézetek az 1869. évi XVI. törvényezik 21. §-ában foglalt rendelkezések szerinti naplókivonatokat kötelesek az illetékkiszabási hivatalnak évnegyedenkint beküldeni, mely az e részben szükséges ellenőrzést az idézett törvény értelmében gyakorolja. 10. §. Okiratok, melyek biztositó intézetekkel kötött szerződéseket tartalmaznak, vagy a melyek valamely ellátási intézet tagjául történt felvételről, vagy továbbá az intézetnek vagy ez által fizetett összegek kézhez vételéről szólnak, további illeték alá nem esnek, a mennyiben az intézetek mindezekért az illetéket a fennebbi szakaszok határozatai szerint készpénzben kötelesek leróni. Ha azonban ily fizetések fejében váltók állittatnak ki, ezektől a szabályszerű bélyegilleték külön rovandó le. 11. §. Oly szezződésektől, melyek ezen törvény érvénybe lépte előtt köttettek, a 2. és 3. §§-ban megállapított és ezen törvény hatálybalépte után esedékes fizetések után járó illetéknek csak fele része fizetendő azon esetre, ha e szerződések kötésétől a szabályszerű illeték már lefizettetett. 12. §. Hegélyző pénztárak azaz : temetkezési és beteg-ápoló egyletek, rokkant munkásokat és munkások özvegyeit segélyző pénztárak a 2. és 3. §§-ban megállapított illetékektől annyiban mentesek, a mennyiben ezen intézetek nem egyszersmind egyéb biztosítási ügyletekkel is foglalkoznak és azok czélja a vállalkozók nyereségére nem irányul. A mennyiben pedig biztosítási ügyleteket is folytatnak, ezek után a szabályszerű illetéket fizetik. 13. ij. Ha a biztositás vagy életjáradék ára helyett ingatlan dolgok engedtetnek át, az okirat minden ive ötven krajezáros állandó bélyeg aláesik: a jogügylettől pedig nem a 2. és 3. §§-ban meghatározott, hanem az ingatlan dolog értékétől kiszabandó szabályszerű átruházási illeték fizetendő. 14. §. Ezen törvény rendelkezéseivel ellenkező eddigi törvényes határozatok és szabályok hatálya megszűnik. 15. §. Ezen törvény 1883. évi április hó első napján lép érvénybe, s végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Kinevezések. A m. kir. igazságügyiainiszter Csolnoky István veszprémi törvényszéki jogg3'akornokot a veszprémi törvényszékhez aljegyzővé, Bak a Elek nagyszebeni törvényszéki segédtelekkönywezetöt e törvényszékhez belekkönyvvezetővé, K r i s á n György szászsebesi járásbirósági írnokot a nagy-szebeni törvényszékhez, és B a r t k a Miklós deési törvényszéki Írnokot a dévai kir. törvényszékhez segédtelekkönyvezetökké. Horváth János cs. és kir. 12. knszárezredbeli számvevö-örmestert a mezőkövesdi járásbírósághoz írnokká: végre C s i k i János brassói ügyvédi Írnokot a kosszufalnsi járásbírósághoz végrehajtóvá nevezte ki, V i n c z e Miklós jászberényi kir. járásbirósági aljegyzőt a karczagi, A p á t h y Gyula nagy-szebeni kir. törvényszéki aljegyzőt pedig a nagyszebeni kir. törvényszékhez jegyzőkké nevezte ki. Kiss Géza marczali járásbirósági aljegyzőt a pécsi járásbírósághoz, és Derner István szegedi járásbirósági végrehajtót a váczi járásbírósághoz helyezte át. Csődök: Friedlender Kornél újszigeti lakos ellen, bej. márcz. 12. Csödbiztos : Korányi Frigyes tvszéki bíró, tömeggondnok: Kricsfalusy Vilmos ügyvéd. — R, u b y József alsó-meczenzéfi lakos ellen, bej. márcz. Csödbiztos : Bodnár Ferencz tvszéki biró, tömeggondnok: Bartalos János ügyvéd. Felelős szerkesztő SZOKOLAV ISTVÁN. IV. kerület, Hajó-utcza 5. Megjelen e lap hetenkint vasárnap, szerdán és pénteken. — Előfizetési ár: helyben ós vidékre egész évre 12 frt, fél évre 6 frt, negyedévre 3 frt osztrák értékben Előfizetések az >Athenaeum< lapkiadó-hivatalába (Budapest, Ferencziek-tere, Athenaeum-épület) intézendök. Budapest, 1883. Az itlienaeum irod. és nyomdair. társulat. "