Törvényszéki csarnok, 1883 (25. évfolyam, 16-93. szám)

1883 / 51. szám

Budapest, 1883. Szerda, június 13. 51. sz. Huszonötödik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom. Országgyűlésünk termékenysége. — Jogesetek. — Szünidő törv. végreh. rend. Országgyűlésünk termékenysége. III. Törvényhozásunk termékenységét, mely az 1860 előtti tiz év törvényáramlatát messze felülmúlja, bátran öszszehasonlithatjuk felsőbb biróságaink miveleteinek tömegével. Felsőbb judicaturánk is oly számot képvisel, milyennel egy európai államban sem találkozhatunk. A következmény is jóformán ugyanaz mindkettőnél. Valamint messze vagyunk attól, hogy törvényeink jóságában, czélszerüségében, szabatosságában megnyugodhatnánk : ugy épen nem dicsekedhetünk felsőbb judicaturánk tökélyével sem. Kétségtelenül számos jeles munkálattal találkozunk itten is : a birói bölcsesség, szaktudomány, mély jogi tapasztalat nem kevés itélet indokolásányilvánul. De a nagyobb szám mindenesetre magán hordja a sietség, rögtönzés, jóformán elhamarkodottság jellegét. És ezen eredmény minden téren igy leend - íindaddig, mjg a külsőségek által hagyjuk szemeinket kápráztatni, mig a benső értékre nem fektetjük a túlsúlyt, mig a tömeg befolyása alatt maradunk. Hogy törvényhozásunk most lefolyt ülésszakában mennyire emelte produktivitását, a képviselőház elnöki jelentésének adatai elég világosan tanusitják — melyeknek felsorolását feleslegesnek nem tartjuk. Mellesleg megemlitve, mikép a módositványokon kivül 91 iditvány s határozati javaslat tárgyaltatott — törvényjavaslat több mint 50 volt munkában. Ebben mily arányban vettek részt az egyes szakminiszterek ? A belügyminisztérium részéről fenmaradtakon kivül 5 törvényjavaslat adatott be, melyek szentesités alá is kerültek — nevezetesen a gyulafehérvári levéltárról, megyék kiadásai fedezéséről, köztisztviselők minősítéséről, nemzeti szinház építkezési költségeiről, megyék háztartásáról, gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek intézetéről és a vadászatról. A pénzügyminiszter legnagyobb bőséggel igyekezett boldogítani a hazát — nem kevesebb mint 15 törvényjavaslatot terjesztett a ház elébe, melyek fel is dolgoztattak, köztük több nagyobb érdekű is — mint a fegyver- és vadászati adóról, a hires „Ueberlandiális" földek eladásáról, a pénzintézeteknél levő tőkék jövedelmének megadóztatásáról, a biztosítási szerződések illetékeiről, napszámosok adómentességéről, szőlődézsma váltsági kedvezményekről, kincstári telepesek jelzálog kölcsönéről, közadók kezeléséről s a pénzügyi közigazgatási bíróságokról szólók. Ezen tei'mékenységet legjobban megközelítette az igazságügyi s a kereskedelmi miniszter munkássága, mindkettő 8—8 uj javaslattal jelent meg. Utóbbiak közül megemlítendő az, mely a részletügyletekre, Svajczczal s Franciaországgal kötött szerződésekre, filloxérára, a budapesti társaskocsi üzletre vonatkozik. Az igazságügyéi* 8 uj javaslatához jött 5, mi az előbbi ülésszakról szentesités végett felterjesztetett, — elintézetlenül pedig függőben maradt 5. — Ezen 18 javaslat közül szentesités alá kerültek: Szerbiával kötött 4 államszerződés; a kölcsönös jogsegélyről, hagyatéki eljárásról s gyám-gondnokságról s konzulsági egyezményről; Luxemburggal a bűntettesek kiadása iránt kötött szerződés; az 1870. évi 16. és 1880. 64. t. cz. pótlásáról; a felebbvitel korlátozásáról a jbiróságok körébe tartozó bűnvádi ügyekben ; az uzsoráról s káros hitelügyletekről; a törvénykezési szünidőről szóló javaslat és két szerződés Olaszországgal, kiadott bűntettesek átszállításáról s a szegényjog kölcsönös biztosításáról. Mellőztetett a képviselőház által az, mely a kir. Curiának a képviselőválasztási ügyekben való bíráskodására vonatkozott; és függőben maradt, habár már munkában volt és pedig részben hoszasb idő óta 6 javaslat, u. m. az ügyvédi rendtartás, az 1877. évi gyámsági törvény módosítása, az irói s művészi tulajdonjog, a határőrvidéki házközösség megszüntetése, a keresztények s izraeliták közti házasságkötés. Az ülésszak végperceiben nyújtatott be a járásbíróságok szaporításáról szóló törvényjavaslat. A többi miniszterek mind jól elmaradtak a kiemelt munkafejlesztől. A közlekedésügyi miniszter csak 4 javaslatot adott be, mikhez korábról még 5 járult — s valamennyi szentesitetett, nevezetesen a Szerbiai hajózási szerződés, a Temes-bégavölgyi vizszabályozás állami kezeléséről, az osztrák államvasuttali szerződés, az njszőnyi vasút kiépítése, a rima-murány-salgótarjáni vasmű s vasút rendezése, a csekély jövedelmű vasutak ügye, a vágvölgyi és ujszönyi vasutak, fiumei kőolaj medence építése és a gácsországi vasútra vonatkozó törvény módosítása. A honvédelmi miniszter 5 javaslattal lépett fel, melyek közt kiváló helyet foglal el a szentesítést is nyert s ;i Ludovica akadémia katonai tanintézetre vonatkozó. A kultuszminiszter csak egy javaslattal jelent meg, mely még az előbbi ülésszakból, illetőleg a régibb országgyűlésekről maradt fenn ; s ez: a középiskolákról és tanáraik képesítéséről szóló javaslat, mely szinte szentesítve lett. Ezen törvényhozási működés tünetei, illetőleg tényei nem egy tekintetben megérdemelhetik a vizsgálódást. Örökösödési jogeset. Midőn az Örökhagyó Özvegyanya másodszor férjhez menvén, a férje utáni hagyatékot az ősiségi pátens életbeléptetése idején özvegyi jogon már nem birtokolta : az örökséget kereső gyermekeik kötelesek lettek volna az ösis. pátens 9. §-ában kitűzött határidő alatt Örökségi igényeiket az apai hogyatékra perrel érvényesíteni. Azon Örökös ellenében, ki 1854. május 1. után érte el nagykorúságát, s kiről az vélelmezendő, hogy az apai hagyatéki javakat Özvegyi jogon birtokló anya term. törv. gyámsága alatt állott s igy Örökségi igényeit apja idán az ősis pátens zárhatárideje alatt saját személyében érvényesíteni akadályozva volt, — az örökségi jog elenyésztét illetőleg az ösis. pátens rendelkezése nem alkalmazható. Pap Erzsébet, János s Ignácz — ifj. Bódis György s Jidianna e végrendelet érvénytelenítése, hagyaték megállapítása és örökség iránt a székesfehérvári tvszéknél 1880. évben pert indítván s lefolytatván. Törvényszék 1882. márc. 28. —1813. következőleg ítélt : „Felperesek keresetükkel elutasittatnak s alperesi viszonkeresethez képest néhai Parti Anna hagyatékául a székesfehérvári 2289. sz. telekjben 1—6 alatti, ugy a szentmihályi 470. telekjegyzőkönyvben 1. sz. ingatlanok egészben — a fehérvári 1302. sz. telekjben 1., 3., 7. s a 2288. sz. telekjben 6-51. sz. ingatlanok pedig fele részben ; — továbbá az 1880. márcz. 11-ki leltárban felsorolt ingóságok fele része, — a VII. 47. alatti három ló s 50. sz. alatti két tehén bármelyike, — 6 akó bor egészben ; — s ezek ellenében az 1370. frtnyi teher. „Ellenben néhai Bódis György hagyatékául a fehérvári 2288. sz. telekk. 1 — 5. alatti ingatlanok egészben, az 51. hr. s 1302. sz. telekk. 1., 3., 7. sz. ingatlanok fele — a leltár 47. sz. a. 3 ló bármelyik ketteje s az 50. sz. alatti két tehén bármelyike, — s a fenti 6 akó bor kivételével a többi összes bor,