Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)

1879 / 34. szám

134 És pedig ezen segélynyújtásnak,hogy czélhoz vezessen, gyorsan, haladék nélkül kell megtör­ténni. Afabius-cunctatorféle politika, mely fáj­dalom! igazságügyi ministeriumunkban nagy szerepet szokott jádzani, veszélyessé válhatnék legfelsőbb igazság­szolgáltatásunkra. Vegye derék igazságügyérünk intő például a Ssm­mitó'szék esetét. Az itteni roppant ügyhalmaz s ezzel kar­öltve járó hátralék-tömeg legyőzésére, a kellő segélynyúj­tással, addig haboztak, addig késlekedtek, mig ezen rendkívüli munkásságú forumot azon helyzetbe nem so­dorták, melyben a nyújtott erőszaporitás valódi, gyöke­res orvoslást többé már nem eszközölhetett — minekfoly­tán bajai lényegükben tovább tartanak s ma is fenn­állanak. Ezen példa — hasonló szomorú következmények elkerülése végett — buzditsa s ösztönözze kitünö* igaz­ságügyérünket, ki kétségtelenül nemcsak érti, de szivén is hordja az igazságszolgáltatás magasb érdekeit, hogy legfőbb Itélőszékünk részére gyorsan, mig ideje el nem mult, tegye meg a szükséges segélyintézkedéseket. Jogeset. Gr. Eszterházy József utáni törvényes öröködés. (Folytatás). Az első bíróság Ítéletének i n d o k o 1 ás á t kö­vetkezőleg fejezte be: Alperesek viszonkeresetére nézve: „Gr. ZichyPál 2-od Batthiányi Apraxin Júlia grófné 3-ad s gr. Apraxin Demeter, illetőleg engedményesei 4. r. alperesek mint hagyományosok, igényeiket Eszterházy Józsi f 1845. nov. 19. kelt (F. a.) végrendeletére állapít­ják ; de miután ennek 7. p. szerint a nekik hagyományo­zottak köztük csak az örökhagyó özvegye 1-ső r. aiperesnő halála után (elosztandók volnának, az pedig még életben van. s különben is azon hagyományok misége, mennyi­sége, minősége s értéke elő nem adatott, sőt azokróli in­tézkedés e per tárgyát nem is képezi: anná'fogva viszon­keresetükkel elutasitandók annál inkább, mert a hagya­tékok, a mennyiben az ősis pátens kivételt nem tett, a fennálló törvények s rendeletek szerint mindenekelőtt hagyatéki eljárás útján tárgyalandók, s csak azon kérdé­sek, melyek azon úton el nem intézhetők, az illető fél perre utasítása után inditandó perben döntendők el. De másképen is a biróság elvi kérdésekről, melyek amúgy is törvényben s törv. szokásban fektetvék, intézkedni hi­vatva nincsen. „A mi pedig özv. Eszterbázy Józsefné 1-ső r. aipe­resnő viszonkeresetét illeti, azon pontokat, melyek felpe­resek kereseti végkérelme következtében amúgy is jelen Ítéletben eldöntettek s 2—4 alp. viszonkeresetére vonat­koznak, itten ismételni felesleges. Egyébiránt a gr. Eszterházy Józsefféle, állítólag Cseklészen és Szempczen levő őriekre nézve, melyek létét felperesek tagadják s aiperesnő nem bizonyította, fel­peresek sem pervesztesek, sem nyerteseknek kimondha­tók nem voltak, mert azok jelen per tárgyát nem képe­zik s azon kérdés, ki tekintessék azok tulajdonosának, ide szintén nem tartozik. „Az 1. r. alperesnőnek azon viszonkeresete is idő­előtti, hogy az örökhagyó által os/,tályképen átvett ősi birtokokon fekvő épületek 28,300 pfit értéke, özvegyi jogának megszűntével találandó épületek becsértékéből Ievonatassék s a különbözet jogutódainak: 2. 3. 4. r. al­pereseknek megítéltessék. Mert eltekintve attól, hogy e kérdés eldöntése ez ügybe nem tartozik, itt még azon ne­hézség forog fenn, hogy 1. aiperesnő özvegyi joga meg­szűntével találandó épületek értékét már jelenleg, tehát előre megállapítani lehetetlen. Hasonlóan elutasítandó volt a juhokuak az örökhagyó halála u'án keletkezett szaporulására nézve is; mert azt ki nem mutatta; ugy a tagositási stb. költségek iránt is, melyeketelő nem adott ; végre a pápai, ugodi,devecseri uradalmikban 18 17. május 15-től tett javitások stb. tekintetéből is a töbletre nézve, fentebbi okokból. „A mi pedig alperesek azon viszonkeresetét illeti, hogy az E. Józsefféle végrendelet valamennyi intézke­dése foganatositassék, felperes az ÖsszesE. Józsefféle adó­ságok stb. fizetésére köteleztessenek, hogy az E. József által 2. 3. 4. r. alperesekre hagyományozott összes felsze­relvény ősi hagyatékhoz nem tartozónak nyilvánitassék s 1-ső rendűnek 2)0,000 frt követelése megítéltessék; tekintve hogy alperesek valamennyi végrendeleti hagyo­mányosok s hagyatéki hitelezők nevében fellépni nem jogosultak s azok jogairól meghalgatásuk nélkül intéz­kedni nem lehet; továbbá, hogy alperesek azE. Józsefféle 1 ősi javakon (Pápa stb. kívül) netán létező felszerelvény létét, miségét stb. elő nem adták, s igy annak ősi vagy szerzeményi volta meg nem bírálható; s hogy 1-ső r. ai­peresnő 2 ^0,000 frt követelését sem az ellenbeszéd, sem a viszonválasz végkérelmébe nem iktatta s igy róla fel­teuni kellett, hogy ezen e perbe ugy sem tartozó kérdés elintézését ezúttal mellőztetni kívánja: — ezen viszonke­resetek birói eldöntés alá nem vétethettek,—mi az ellen­irat végkeretébe fel nem vett egyébb viszonkeresetekről is áll." Közbevetett felebbezésre: A bpesti kir. tábla 1873. nov. 19. — 33683. sz. a. részint helyben — illetőleg érintetlenül hagyta, ré­szint megváltoztatta az első bir. Ítéletet; elsőt kimondotta az Eszterházy József féle sz. ábrahámí, páldi, geszti stb. ősi javak s tartozmányaik —úgy a pápa,ugod d±ve­cseri uradalmokon fekvő 1.030,000 pfrt zálogösszeg meg­ítélésére nézve, — a tartozmáuyok egyrészére, neve­zetesen a gazdasági felszerelvéuyekre vonatkozólag oly változtatással: hogy afelperesekaek megítélt jószágoknak őket illető ősi felszerelvénykép a szemle s becsű jkönyv­ben foglalt összes gazdasági épületek, az özvegy törvényes jogai épségben tartása mellett — továbbá 558). juh s az 1817. jun. 13. Szereden kelt b. a. felosztási okirat 8. 9. 12. 13. 14. és 25. lapjai szerint E. Józsefnek osztályré­szül jutott gazdasági fa s vas eszközök, szarvasmarhák, kádak, hordók, esetleg ezeknek megfelelő egyenértéke állapittatik meg — egyébb felszerelvényekre nézve felpe­resek elutasitatnak. 2. Megváltoztatta pedig következőleg: a) a valta-suri birtok is fentebbi jogokkal törv. örök­ségül megitéltetik. b) Az E. Józsefre annyáról szállt s megítélt 16,000 frtra nézve felperesek elutasitatnak. 3. Az első ítélet egyébb részeiben hhagyatik — a megítélt nyéki ősi birtok ugy a perköltség kivételével melyekre nézve feloldatik — és a tszók utasitatik, hogy az örökhagyó által nyéken a végrendelet 7. pont­jában érintett s érdemdijázásából visszaváltott részeken túl hátrahagyott ingatlanoknak kijelölése végett a fele­ket hallgassa meg s azután a felpereseket Nyéken törv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom