Törvényszéki csarnok, 1879 (21. évfolyam, 1-95. szám)
1879 / 34. szám
134 És pedig ezen segélynyújtásnak,hogy czélhoz vezessen, gyorsan, haladék nélkül kell megtörténni. Afabius-cunctatorféle politika, mely fájdalom! igazságügyi ministeriumunkban nagy szerepet szokott jádzani, veszélyessé válhatnék legfelsőbb igazságszolgáltatásunkra. Vegye derék igazságügyérünk intő például a Ssmmitó'szék esetét. Az itteni roppant ügyhalmaz s ezzel karöltve járó hátralék-tömeg legyőzésére, a kellő segélynyújtással, addig haboztak, addig késlekedtek, mig ezen rendkívüli munkásságú forumot azon helyzetbe nem sodorták, melyben a nyújtott erőszaporitás valódi, gyökeres orvoslást többé már nem eszközölhetett — minekfolytán bajai lényegükben tovább tartanak s ma is fennállanak. Ezen példa — hasonló szomorú következmények elkerülése végett — buzditsa s ösztönözze kitünö* igazságügyérünket, ki kétségtelenül nemcsak érti, de szivén is hordja az igazságszolgáltatás magasb érdekeit, hogy legfőbb Itélőszékünk részére gyorsan, mig ideje el nem mult, tegye meg a szükséges segélyintézkedéseket. Jogeset. Gr. Eszterházy József utáni törvényes öröködés. (Folytatás). Az első bíróság Ítéletének i n d o k o 1 ás á t következőleg fejezte be: Alperesek viszonkeresetére nézve: „Gr. ZichyPál 2-od Batthiányi Apraxin Júlia grófné 3-ad s gr. Apraxin Demeter, illetőleg engedményesei 4. r. alperesek mint hagyományosok, igényeiket Eszterházy Józsi f 1845. nov. 19. kelt (F. a.) végrendeletére állapítják ; de miután ennek 7. p. szerint a nekik hagyományozottak köztük csak az örökhagyó özvegye 1-ső r. aiperesnő halála után (elosztandók volnának, az pedig még életben van. s különben is azon hagyományok misége, mennyisége, minősége s értéke elő nem adatott, sőt azokróli intézkedés e per tárgyát nem is képezi: anná'fogva viszonkeresetükkel elutasitandók annál inkább, mert a hagyatékok, a mennyiben az ősis pátens kivételt nem tett, a fennálló törvények s rendeletek szerint mindenekelőtt hagyatéki eljárás útján tárgyalandók, s csak azon kérdések, melyek azon úton el nem intézhetők, az illető fél perre utasítása után inditandó perben döntendők el. De másképen is a biróság elvi kérdésekről, melyek amúgy is törvényben s törv. szokásban fektetvék, intézkedni hivatva nincsen. „A mi pedig özv. Eszterbázy Józsefné 1-ső r. aiperesnő viszonkeresetét illeti, azon pontokat, melyek felperesek kereseti végkérelme következtében amúgy is jelen Ítéletben eldöntettek s 2—4 alp. viszonkeresetére vonatkoznak, itten ismételni felesleges. Egyébiránt a gr. Eszterházy Józsefféle, állítólag Cseklészen és Szempczen levő őriekre nézve, melyek létét felperesek tagadják s aiperesnő nem bizonyította, felperesek sem pervesztesek, sem nyerteseknek kimondhatók nem voltak, mert azok jelen per tárgyát nem képezik s azon kérdés, ki tekintessék azok tulajdonosának, ide szintén nem tartozik. „Az 1. r. alperesnőnek azon viszonkeresete is időelőtti, hogy az örökhagyó által os/,tályképen átvett ősi birtokokon fekvő épületek 28,300 pfit értéke, özvegyi jogának megszűntével találandó épületek becsértékéből Ievonatassék s a különbözet jogutódainak: 2. 3. 4. r. alpereseknek megítéltessék. Mert eltekintve attól, hogy e kérdés eldöntése ez ügybe nem tartozik, itt még azon nehézség forog fenn, hogy 1. aiperesnő özvegyi joga megszűntével találandó épületek értékét már jelenleg, tehát előre megállapítani lehetetlen. Hasonlóan elutasítandó volt a juhokuak az örökhagyó halála u'án keletkezett szaporulására nézve is; mert azt ki nem mutatta; ugy a tagositási stb. költségek iránt is, melyeketelő nem adott ; végre a pápai, ugodi,devecseri uradalmikban 18 17. május 15-től tett javitások stb. tekintetéből is a töbletre nézve, fentebbi okokból. „A mi pedig alperesek azon viszonkeresetét illeti, hogy az E. Józsefféle végrendelet valamennyi intézkedése foganatositassék, felperes az ÖsszesE. Józsefféle adóságok stb. fizetésére köteleztessenek, hogy az E. József által 2. 3. 4. r. alperesekre hagyományozott összes felszerelvény ősi hagyatékhoz nem tartozónak nyilvánitassék s 1-ső rendűnek 2)0,000 frt követelése megítéltessék; tekintve hogy alperesek valamennyi végrendeleti hagyományosok s hagyatéki hitelezők nevében fellépni nem jogosultak s azok jogairól meghalgatásuk nélkül intézkedni nem lehet; továbbá, hogy alperesek azE. Józsefféle 1 ősi javakon (Pápa stb. kívül) netán létező felszerelvény létét, miségét stb. elő nem adták, s igy annak ősi vagy szerzeményi volta meg nem bírálható; s hogy 1-ső r. aiperesnő 2 ^0,000 frt követelését sem az ellenbeszéd, sem a viszonválasz végkérelmébe nem iktatta s igy róla felteuni kellett, hogy ezen e perbe ugy sem tartozó kérdés elintézését ezúttal mellőztetni kívánja: — ezen viszonkeresetek birói eldöntés alá nem vétethettek,—mi az ellenirat végkeretébe fel nem vett egyébb viszonkeresetekről is áll." Közbevetett felebbezésre: A bpesti kir. tábla 1873. nov. 19. — 33683. sz. a. részint helyben — illetőleg érintetlenül hagyta, részint megváltoztatta az első bir. Ítéletet; elsőt kimondotta az Eszterházy József féle sz. ábrahámí, páldi, geszti stb. ősi javak s tartozmányaik —úgy a pápa,ugod d±vecseri uradalmokon fekvő 1.030,000 pfrt zálogösszeg megítélésére nézve, — a tartozmáuyok egyrészére, nevezetesen a gazdasági felszerelvéuyekre vonatkozólag oly változtatással: hogy afelperesekaek megítélt jószágoknak őket illető ősi felszerelvénykép a szemle s becsű jkönyvben foglalt összes gazdasági épületek, az özvegy törvényes jogai épségben tartása mellett — továbbá 558). juh s az 1817. jun. 13. Szereden kelt b. a. felosztási okirat 8. 9. 12. 13. 14. és 25. lapjai szerint E. Józsefnek osztályrészül jutott gazdasági fa s vas eszközök, szarvasmarhák, kádak, hordók, esetleg ezeknek megfelelő egyenértéke állapittatik meg — egyébb felszerelvényekre nézve felperesek elutasitatnak. 2. Megváltoztatta pedig következőleg: a) a valta-suri birtok is fentebbi jogokkal törv. örökségül megitéltetik. b) Az E. Józsefre annyáról szállt s megítélt 16,000 frtra nézve felperesek elutasitatnak. 3. Az első ítélet egyébb részeiben hhagyatik — a megítélt nyéki ősi birtok ugy a perköltség kivételével melyekre nézve feloldatik — és a tszók utasitatik, hogy az örökhagyó által nyéken a végrendelet 7. pontjában érintett s érdemdijázásából visszaváltott részeken túl hátrahagyott ingatlanoknak kijelölése végett a feleket hallgassa meg s azután a felpereseket Nyéken törv.