Törvényszéki csarnok, 1877 (19. évfolyam, 1-97. szám)

1877 / 48. szám

191 kárpótlást nem követelhet, — jelen esetben annál ke | vésbé, mert valótlan azon állitás, hogy a soroksári du- | naág elzárása folytán iparüzlete megsemmisült volna, — valótlan pedig azért, mert szabadságában állott a Duna folyó más részén alkalmas helyet kijelöltetni; de valótlan azért is, mert a viszonválaszhoz 4. "/. a. csatolt jkönyvből kitetszik hogy azon molnárok kik a soroksári dunaág elzárása, folytán üzletüket másutt folytatni akarták, fel szóiitattak, miszerint ez iránt nyilatkozzanak; azonban a soroksári molnármesterek s köztük felperes is a küldöttség felhivásátfigyelmen kivül hagyván, eltávoztak, —• holott ugyanazon jkönyv tanúsítja, hogy számos ! községek molnárainak malmai ugyanakkor a Csepel *zi- I get jobb oldalára, vagy is a nagy Dunán elhelyeztettek; í ily helyzetben pedig felperes csupán azért, mert malrná- 1 val a soroksári ágban nem maradhatott — kártalanítás- í hoz igényt nem tarthat " „3. Nem állapithatja felperes keresetét, az 1840. j 1 >. t. cz. rendeletére sem, mert ig/tz ugyan, hogy ennek j 9. §-ban a kármentesítési elv kimondatott, de ez a hajó malmokra nem vonatkozik, a mennyiben azt tartalmazza, hogy oly földbirtokosok, kiknek birtokából átmetszés \ vagy más munkálatok folytán valamely rész elvétetik, s a szabályozás czéljára elvágott földre nézve, vagy ha \ birtokuk a folyóra többé nem dőlne, a megszűnt haszonra ' nézve kármentesitessenek; ámde a hajómalom tulajdo- I nosok a folyó más részén elhelyezkedhetvén, reájuk nézve ! nem mondható, hogy a folyón gyakorlott hasznoktól vég- j kép elestek ; azt pedig hogy földterületet vesztettek volna, \ maga felperes sem állítja." „A mi pedig az érintett 9. §. végsorait illet', ezekből ! csak az tetszik ki, hogy az 1836.25. t. cz. 3. §-sza mely- ] ben magán válalkozók által teljesítendő kárpótlásról van szó, kiterjesztetett az államra is, ha valamely folyam sza- j bályozása az állam által eszközöltetnék; minthogy azonban az érintett 3. §. szintén arról intézkedik, hogy a tu- | lajdonosok a vállalat vonalába eső földterületet átengedni j kötelesek, kétségtelen hogy ez a hajómalom tulajdono- ;, sokra, kik földterületet át nem engednek, de iparüzletü- | ket más helyen folytathatják, alkalmazható nem levén, j — felperest az idézett törvények szerint kárpótlás nem \ illeti; végre „4. Azon felperesi állitás, hogy kártalanításhoz azért j is joga van, mert malom joga az 1850. év előtti időszak- j ból származik s ehhezképest a hajómalmi rendszabály J 6. §. szerint, reáljogi minőséggel bir — figyelembe ve- J hető nem volt; mert az 1850. év előtt s azontúl nyert hajómalmi jogok közt csak azon külömbség van, hogy az utóbbi tisztán személyes iparjog, mely az illető molnár vagy özvegye halálával megszűnik s azon hely hol a malom állt, más iparosnak szabadon engedélyezhető ugy, hogy az örökös legfeljebb a hajótestet adhatja el, vagy ha az ipart űzni akarná, mind ezért mind a helyért külön kell folyamodnia; mig ellenben az 185 '. előtt nyert malomjog, a mennyiben a hajómalmi rendsz. 8. §. értelmében átruházhatási jellege elismertetett, adásvevés vagy örökség utján másra átruházható oly módon, hogy az illető jogutód sem az iparjog — sem a malom hely újbóli engedélyeért folyamodni nem köteles." „Ebből azonban annak reáljogi minősége nem következik; mert az 1850. előtti hajómalmok sem bírtak azon joggal, hogy az egyszer engedélyezett helyet örökre megtarthatták volna s mert a malomjog a kisebb kir. haszonvételek sorába tartozó uri jog levén, melyet a parttulajdonos az 1715. 14. t. cz. szerint csak ugy gyakorolhatott ha az a hajózás — vagy vizszabályozásnak akadályul nem szolgált, ellenkedő esetben az korlátolható volt, — önként folyik, hogy a mennyiben a törvény szigorának felperes mint az illető part egy részbeni tulajdo • nosa is alávetve van, — e kötelezettságén az, hogy a malomipart saját személyében űzte, mit sem változtat-" „De nem állapitható a követelt reáljog az 1872. 8. t. cz. 6. 8. §§-ra sem; mivel az elsőbea csak arról van s .ó, hogy .reáljogok többé nem adatnak; miből azonban az, hogy felperes hajómalma reáljogu volt, nem következik és pedig annál kevésbé, mert a 8. §. szerint a vízi malmok felállítására nézve továbbra is a fenálló törvények rendeletei szolgálnak zsinórmértékül, ezek szerint pedig a hajózás vagy szabályozás czéljából fel nem állható malmok eltávolíthatók levén, azok reáljogi minősége már ezáltal ki van zárva." (1877. június 5. — 3674. sz. a.) Hasonló ítéletet hozott a legf. ítélőszék Trau tm an Fe r di n a n d bpesti molnárnak hasonló kártalanítási perében, melyet az a kincstár e. 31225 frt erejéig indított, s a melyben keresetével szintén teljesen elutasíthatott." (187/. június 5. — 4546. sz. a.) Csőd s kereskedelem jogi döntvény. A czéglufajdonos örökösei a czég nevében törvényszerűen eljárt czégvezetö minden kereskedelmi eljárásáért kötelezetlek, — mig a ezé g vezetői minőség meg nem szüntette tik A könyvkivonati tartozás kiegyenlítéséül váltó adatván át, ezáltal nem jön létre oly ujitás melynél fogva a könyvkivonati követelés megszűnnék, s a kereset csuk a váltó alapján lenne érvényesíthető. Hamzsa József s társai czég — B1 u m Gyula s 14 társai mind mint Blum József nagykárolyi bej. kereskedő örökösei e. IS76. sept 5. a szatmár-németi tszék mint keresk. bíróság előtt 770 frt 23 kr. könyvkivonati számla tartozás fizetésére pert indított. A szatmár-németi tszék 1976. decz. 30. — 1408S. sz. ítéletével alpereseket a keresetben, kamataiba s 57 frt 7 5 kr. perköltségben Blum József utáni örökség erejéig elmarasztalta s a felperesek által becsatolt s 770 frt 23 krról szóló eredeti váltót alperesek rendelkezésére bocsátotta, — következő indokokból: „Felperesi czég mint bej. kereskedő alperesek mint hason minőségű Blum József bej. czég utódai e. indit keresetet. Minthogy pedig a kereset alapjául szolgáló könyvkivonat tételei 1875. s 1876. évekből származnak, ennélfogva a tartozás kérdésének elbírálása részben az uj kereskedelmi — rés/.ben a volt anyagi törvények s eljárás szerint eszközlendó." „Az 1875-bőli tételekben elvoltak marasztalandók, mivel jogutódi minőségüket s az áruk megrendelését nem tagadták s mivel az 1840. 16. t. cz. 16. §. értelmében kereskedők közt a ker. könyvek bizonyitó erejűek; a czégvezetö Blum Károly pedig a követelés fennállását beismeri." „Az 1876-ik tételek felszámított árában pedig azért, mivel czégvezetö Blum Károly a követelés fennállását s valódiságát beismeri." „Azon alperesi ellenvetés, hogy Blum József 1876. januárban elhalván, ez okból ő a czég nevében megrendelést nem tehetett, figyelembe nem vétethetik; miután alperesek nem állitják azt, hogy Blum József elhalálozása 48*