Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 14. szám - A bánatpénz és kötbér 2. [r.]

57 sáira t'elpnresileg kétségbevonatott; de az nem is tanúsít oly mérvű betegséget, mely a képviseltetés lehetőségét kizárná ; a felajánlott fő eskünek pedig helyt adni nem lehetett. Alperesek sem miségi p a n a s z s z a 1 élvén — A Semruitőszék a tszéki végzést megsemmisítette (297. §. 17. p.); „mert igazolásnál az elhárithatlan akadály kimutatása tekintetében szoros perrendszerü bizonyíték nem követeltetvén; panaszlók a becsatolt orvosi bizonyítványai az elhárithatlan akadályként felhozott betegséget, mely által kellő képviseltetésük iránti intézkedésben is akadályozva voltak — eléggé kimutatták." (1875. decz. 30. — 21018. sz. a.) A törvény kijálzása nélkül meg nem entjedhető, hogy a választott bíróság kiegészítésénél ugyanazok jelöltessenek ki birákul, kik az első alakitásnál visszautasitattak. Eles János mint a sajóvidéki kiházasitó egylet leszámítoló bizottságának elnöke -1— Bar dossy M. s érdektársai mint ezen társulat volt igazgatósága elleni ügyében, a miskolczi tszék 1875. jun.15. kelt végzésével az ez ügyre kikötött választott bíróság alakítására nézve kimondotta, hogy a választott bíróság megalakultnak tekintendő akkép, hogy tagjai Jekelfalusi, Kun Lajos, Soltész, Nagy Kálmán s Vanicza M. lesznek. Alperesek s e m m i s é gi panasza folytán — A Sem mitő szék a tszéki végzést az ennek folytán eszközlött elnök választási cselekmónynyel együtt a 297. §. 1. p. r.lapján megsemmisítette, s az 1867. sz. beadványt felperesnek oly utasitással rendelte visszaadatni, hogy a 6234. sz. beadványban visszautasított Kún Lajos és Sörfőző János mellőzésével 15 nap alatt uj bírákat jelöljön ki; „mert a perr. 501. §-ban a feleknek nyújtani czélzott biztosíték egyenes meghiúsítására vezetne annak megengedése, hogy a választott biróság kiegészítése (perr. 512. §.) esetében ujabban azon egyének jelöltessenek kí birákul, kik az első alakítás alkalmával visszautasítva lettek." „Ebből következőleg meg kellett semmisíteni a neheztelt végzést azért, mivel azzal azon Kún Lajos jelentetett kí felperes egyik választott birájául, ki az alperesek részéről már jogérvényesen visszautasittatott, s kinek ujabbi javaslatba hozatala ellen alperesek határozottan tiltakoztak." (1875. decz. 28. — 21575. sz. a.) Ügyvéd rendtartási döntvények. Ügyvédjelöltek lajstromába fel nem vehető, ki a jogacademián magán tanuló levén azt^ hogy a magán tanulást kinek engedélyéből folytatta s bocsálatolt vizsgákra — okiratilag nem igazolta. — A három évi jog tanfolyam végzése magán vizsgák letétele állal nem igazoltatik. L i p t a y József szarvasi joggyakornok az a r a d i ügyvédi kamaránál magát az ügy védjelöltek közzé felvétetni kérelmezte, mi a kamara választmány 1875. decz. 7. — 602. sz. a. kelt végzésével megtagadtatott; mert folyamodó B. bizonylat szerint a jogot 1875. évben s igy az 1874, 34. t. cz. hatályba lépte után végezvén; az igazs. minísteri 1875. évben 15924. sz. a. kelt rendelet végpontja értelmében, ugy az elméleti mint gyakorlati minősítés szempontjából is az érintett 1874. évi 34. t. cz. intézkedései alá esik; minélfogva a puszta bírói vizsga alapján az 1874. 34. t. cz. 11. §-szában előirt kellékek igazolása nélkül — felvételi kérelmével elutasítandó volt. Felebbezés folytán — A legfőbb ítélőszék az aradi kamara fentebbi határozatát helybenhagyta; „mert felebbező azt, hogy a jogi tanulmányokból, a nagyváradi jogacademiában az első négy fél évet szabályszerüleg végezte, az emiitett academia bizonyítványával nem igazolta;" „s mert miután az eperjesi ágost. h. evangel. Collegium jogi tanszakának bizonyítványából az tűnik kí, hogy felebbező mind Nagy-Váradon, mind Eperjesen csak magán tanuló volt, — köteles lett volna azt is, hogy a magán tanulást kinek engedélyéből folytatta s bocsáttatott a vizsgákra, — okiratilag bizonyitani".(l876. január 19. — 90. sz. a.") M a t e g k a Ferencz ügyvédjelölti felvétele a budapesti ügyvé d-kam ara 1875 okt. 26. — 2346. sz. a. kelt végzésével megtagadtatott, mert kérvénye hiányosan levén felszerelve, nélkülözi a törvény kivánta bizonyítványokat. Felebbezéssel élvén( a legf. ítélőszék azzal küldötte az iratokat vissza, hogy a felvételi kérvény kiegészítése czéljából az 1875. jun. 23 kán 15924. sz. a. kelt igazs. min. rendelet 2-ik pontjában érintett leczkekönyv s végbizonyítvány vagy azokat pótló igazolványok előmutatására nevezett ügyvédjelölt felhivatassék. Folyamodó végbizonyítványt pótló bizonyítványait előmutatván és ezek felterjesztetvén — A legf. ítélőszék a kamara választmány felvételt megtagadó határozatát helybenhagyta, „mert folyamodó jogtanulmányainak szabályszerű folyamát és bevégeztét az 1—6. alatt felmutatott tanodái bizonyítványokkal, melyek szerint tanárszéki engedély folytán 3 évi tanfolyamot 1875. okt. 4. 7. és 8-ik napjain letett magán vizsgákkal igyekezett igazolni; — — nem bizonyitotta. (1876. jannár 18. — 59. sz. a.) yanazon kamara választmány által szinte a kérvény hiányos felszerelése miatt Epsten József is elutasittatott felvételi kérelmével, ki a pápai jogacademián 1873/4. évben 3 évi jogtanfolyam vizsgáit — mint magán tauuló — letette és 1875. évben a bírói elméleti államvizsgát kiállotta. Ez elutasító végzés azzal indokoltatott: mert jogi gyakorlatát D. szerint már az ügyvédi rendt. törvény életbelépte után kezdvén meg, reá ezen törvény határozatai alkalmazandók; ennek 11. §-sza pedig a jogi tanfolyam bevégzését s egy állami vizsga letételét a jelölti felvételre nem tartja elégségesnek \— Az iratok a legf. ítélőszék által itt is vizszaküldettek azzali kiegészítés végett, hogy folyamodó a jogtanulmányok magán utoni hallgatására szabályszerüleg bocsáttatását igazolja. — Ez után — A legf. ítélőszék ezt is helybenhagyta; „mert folyamodó a B. s C. alatt felmutatott bizonyítványokkal 3 évi jogi tanfolyam végeztét az 1874. évi július 25. és october 1 —8-káig letett magán vizsgákkal igazolta csak; ez pedig a jogtanulmányok kellő 14*