Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 13. szám - A bánatpénz és kötbér 1. [r.]

54 ság tehát akkor midőn felperesi öröklé.si jogát azokhoz | megállapította, — perbe nem vont tárgy iránt nem itélt ;" „s annak megbirálása, váljon az esedékes jövedékek Bódogh Lajosné halála napjától — 1872. nov. 11-től számitandók-e, — az ügy érdemiben itélő bíróságok ha­tásköréhez tartozik." (1875. decz 23. — 21551. sz.) A budapesti ügyvédi kamara módosított ügy­rendé. (Helybehagyva az igazs. min. által 1875. nov. 13. — 33378. sz. a.) (Folytatás.) II. KÖZGYŰLÉS. A) MŰKÖDÉSE ÁLTALÁBAN. Hatásköre. 32. §. A választmány van első sorban hivatva mindannak teljesítésére, mit az ügyv. rendt. törv. 19. §-a az ügyvédi kama­rák hatáskörébe utal Joga és kötelessége e végre a szükséges vagy általa czólsze­rünek talált intézkedéseket megtenni, a bíróságok és egyéb ható­ságoknál előterjesztéseket tenni, felszólalui, sérelmes határozatok ellen jogorvoslattal élni, a kamara tagjaira és ügyvédjelöltekre kötelező határozatokat hozni. A kamara oly tagjai irányában, kik az ügyvédvizsgáló bi­zottsági tagságot vagy a választmány-, illetőleg az elnöktől vett törvényes megbízatást alapos ok nélkül elfogadni, vagy ebbeli tisz­töket teljesíteni vonakodnak, — az ü. r. törv. 25. §.ban emiitett bírságot alkalmazhatja. 33. §. Hatásköre kiterjed általában mindazon ügyekre, melyeket a törvény vagy az ügyrend a kamara hatáskörébe utal, a mennyiben a közgyűlés, vagy a tisztviselők kizárólagos ügykö­réhez nem tartoznak. Az elnök. 34. §. Az elnök a közgyűlések, a választmány és a fegyelmi bíróság rendes elnöke. Az ü. r. törvényben s az ügyrend más fejezeteiben megálla­pított jogain és kötelességein kivül hatásköréhez tartozik a) a közgyűlések, választmányi és fegyelmi bírósági ülésak összehívása, azokon a tanácskozás vezetése, a tanácskozási sza­bályok és a rend fenntartása feletti felügyelet s a határozatok ki­mondása ; b) a kamarai jegyzékek vezetésének és az egész ügymenet­nek ellenőrzése; c) az ügydarabok számára előadók kirendelése ; d) a fegyelmi bíróság tagjainak, valamint az ő és az elnök­helyettes akadályoztatása esetében a fegyelmi bíróság ülósvezető elnökénsk kinevezése; e) az irodai ós szolgaszemélyzet felfogadása és elbocsátása s ezek fölött a fegyelmi hatóság gyakorlása. — Köteles továbbá f) a kamara pénztárát havonként legalább egyszer megvizs­gálni, s észleleteiről a legközelebbi választmányi ülésen jelentést tenni; végül g) joga van sürgősebb esetekben a kamara pénztárából 100 frtig utakányozni. Az elnökhelyettes. 35. §. Az elnökhelyettest a kamara elnökének akadályoz­tatása esetén és idejére az elnöki hatáskör illeti. A titkár. 36. §. A titkár, — akadályoztatása esetében pedig az el­nök által kinevezett helyettese vezeti a közgyűlések, választmá­nyi és fegyelmi ülések jegyzökönyveit, aláírja az ügykezelési szabályok szerint a kiadmányokat, gondoskodik a jegyzékek s egyéb könyvek pontos vezetéséről, a kiadmányok szabályszerű kiállításáról, kézbesítéséről, és szerkeszti a kamara évi jelentései­nek tervezetét. A titkár a kamara iroda-főnöke, irattárnoka, a kamara pe­csétének öro, és ő látja el a választmány és elnök utasításához képest a kamara összes belügyeit. (Folyt, köv.) Az ügyvédi kamarákból. A b u p e s t i ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Maczanek István elhalálozás ; K a 1 i c z a János sziget-szt.-miklósi és H o r v á t h Béla budapesti ügyvéd önkénytes lemondás; — Nyiry Aladár közjegyzővé lett kine­veztetés; Hegedűs Béla ócsai ügyvéd elhalálozás folytán az ügyvédi kamara lajstromából kitörültettek s Maczanek részére gondnokul K o v á c h Pál, Hegedűs részére K é g 1 István ügy­véd revdeltetett ki. A beszterczebányai ügyvédi kamara lajstro­mából kitörültetett Girtler Antal korponai ügyvéd elhalálozás folytán, s helyébe gondnokul Martinyi Emil neveztetett. A pozsonyi ügyvédi kamara közhirrá teszi, hogy Missura Jenő aranyos-maróti ügyvéd meghalálozván, neve az ügyvédi lajstromból kitörültetett, és a halaszthatlan teendők tel­jesítésére gondnokul, a meghalálozott családjának kérelmére Bűt t n e r Emil h. ügyvéd Aranyos-Maróthon kirendeltetett. Az egri ügyvédi kamara részéről közzé tétetik, misze­rint L i p c s e y Péter egri ügyvéd közjegyzővé történt kinevezte­tés és önkény tes lemondás, B a r c s i k Márton jászberényi, B á­nóczy József, fiurik István, Derzsik Rudolf, Fekete Ferencz, Hubert János, és Kiss István, Lovas Ferencz, Martinovics József, Sza 1 ay József, Udvardy László és , Végh József egri ügyvédek szintén önkéntes lemondás folytán saját kérelmükre, Tábori Flor jászberényi ügyvéd elhalálozása következtében a kamara lajstromából törültettek s ez utóbbi ira­tai és értékei leltár melletti biztositása, ugy a halaszthatlan teen­dők teljesítésére gondnokul ifj. Tarnay Károly jászberényi ügyvéd neveztetett ki. A szegedi ügyvédi kamara közhirré teszi, hogy M o 1­n á r Márton szegedi ügyvéd, Csermelényi Iván szegedvárosi főügyész; László Gyula szegedvárosi aljegyző, mindhárom hi­vatalos állásánál fogva, önként* s lemondása folytán az ügyvédek lajstromából kitörültetett. Áthelyezés és kinevezés. A király Joób Frigyes török-becsei aljárásbirónak a modosi járásbírósághoz, Steiugaszner modosi al­járásbirónak viszont Török-becsére való áthelyeztetését megen­gedte; — Scultéty István kulai aljárásbirót pedig az igazaág­ügyininistor a lőcsei törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — To­vábbá a m. kir. igazságügyminizter Olsavszky Lajos végzett jo­gászt az igazságügyministeriumhoz fogalmazó-gyakornokká, — Hodossy Lajos kaposvári törvényszéki aljegyzőt ugyanazon tör­vényszékhez jegyzővé, — a budapesti kir. törvényszékhez pedig aljegyzőkké Jusehitz Károly ottani imokot és Pották Lajos jog­gyakornnkot nevezte ki. — Simon Gyula mosonmegyei alispán és árvaszéki elnöknek a közügyek előmozdítása körül szerzett kiváló érdemei elismeréséül a királyi tanácsai czini adományoztatott. — Pest-Pilis és Solt t. e. megyében Csepel község törvényke­zési tekintetben, a ráczkevei járásbíróságot, a promontori kir. já­rásbírósághoz csatoltatott. Ezen rendelet f. évi uiárczms hó 1-ével lép életbe. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos: SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt, negyedévre 2 frt ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, hal-tér 1. sz. a. 2-ik em. balra. Buda-Pest, 1876, Nyomatott KOCSI SÁNDOR-nil ország-at 39. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom