Törvényszéki csarnok, 1876 (18. évfolyam, 1-100. szám)

1876 / 96. szám

Budapest, 187(>. kedd, deczember 12. 96. szám. Tizennyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: Semm. teljes tanácsiilési döutv. — Kerosk. jogi döntvények. — Samna. döntvények. — Hivatalos. Semmitőszék teljes tanácsiklési döntvényei. (1876. nov. 28-ki üléséből.) E. „Tekintve, hogy az 1876. évi XXXI. I. cz. 1. §-szá­ban említeti hivataloknál a napi dijak bizonyos hivatali teen dők teljesítéséért adatnak ; — melyekel a napi dijasok nem végezhetnek, ha ezen dijaik tőlük elvontatnak s ekként a napi dijak lefoglalása egyértelmű az illető összegnek a hivatal czH­jaira szánt használattól való elvonással;" „tekintve továbbá az 1873. 31. t cz. czélzatát, mely a közszolgálat érdekében az ily szolgálatban levő egyének anyagi helyet nek biztosítására irányul;" „az említett törvényezikk 1. s 6. §§. értelmében az abban emiitelt hivataloknál alkalmazásban levő dijnokok napi dijai 600 fitig a (oylalás alól kvetel'eknek tekintendők/' (14066. sz-hoz.J A jogeset ez: Weidinger Sándor és Zsigmond — i f j. Ká­dár M i h á 1 y szabadkai telekkönyvi napi dijnok e. az ottani jbiróságnál 300 frt s jár. érejéig pert indí­tott, melyben hozott ítélettel alperes elmarasztaltatott. Felperes az ítélet jogerőre emelkedéséig is ve­szélyezettnek találván követelését, biztostási vég­rehajtás elrendeléseért folyamodót, melynek f. év febr. 26 kelt végzéssel hely adatott. A kiküldött végrehajtó febr. 28 kán foganatosította, mely alkalommal miután alperes ingóságai már eló'bb febr. 23-kán egy más hitelező javára 210 frt erejéig le­foglaltattak, tehát jelenlegi felperes részére csak felül foglalás eszközöltethetett — ntóbbi alpeivsnsk 50 kr. dijnoki napi dijára kérte a foglalást vezetetni. A végrehajtó azonban ezen kijelölési kérelemnek teljesítését megtagadta, minthogy tudomása szerint vég­rehajtástszenvedettnek sem a helybeli m. kir. adóhivatal nál, sem más pénztárnál ily napi dijak állandóan utal­ványozva nincsenek : az általa netán kiérdemlendő ily praecarins dijak rendelvény utján tehát lefoglalhatók nem voltak, a perr. 386. §-szát alkalmazni nem lehetvén. Felperes a végrehajtási eljárás ezen része ellen semm, panaszt adott be. A Semmitó'szék azt elvetette; „mert a napi dijnokok napi dijainak lefoglalása esetében, ugyanazok az életfentartásukra legszüksége­sebb alapnak elvonása által a reájuk bizott hivatalos teendők teljesítésében nem csak akadályozva volnának, hanem esetleg azoktól végkép elvonatatnának „mert eszerint ily foglalás által a közszolgálat ér­deke szenvedvén, a birósági végrehajtó, tekintve a perr. 399. §. s az 1876. évi 31. t. cz. szellemét is, az által, hogy a 600 frtot meg nem haladó napi dijak lefoglalá­sát megtagadta, — semmiséget, el nem követett." (1876. nov 28.. — 14066. sz. a.) II. „Tekintve, hogy az 1874. évi XV. t. cz. 1. § sza mind a melleit miként a telekkönyvi hatósággal felruházott kir. járásbíróságokat telekkönyvi ügyekben is egyes bíróságokká alakította ál, azokat az ily ügyek elintézésénél a perr. 92. §. ellenére továbbá is az 1868. 54. t cwkknek a rendes perbeli el­járást szabályozó fejezettben foglalt és 145 — 151. §§ szai ban körülirt jegyzőkönyvi tárgyalás szabályai kövelésére kö­telezi] a perrend 85. §. b. pontja szerint pedig az ügyvéd általi képviseltelés kötelezettsége kifejezetten a jegyzőkönyvi tárgyalásra is kiterjed," — „ebből kifolyótag a kir. járásbíróságok, mint telekkönyvi hatóságok köréhez tartozó oly ügyekben, melyekben az eljá­rásra s felebbvitelre nézve a perrendtartás szabályai irány adók, magokat a felek peres eljárásban kivétel nélkül, — vég­rehajtás folyamában alkalmazott fe'ebbvileli beadványoknál pedig^ a mennyiben a megelőző eljárás, a rendes eljárás sza­bályai szerint történi, ügyvéd által képviseltetni kötelesek; mi bői másrészt önként folyik, hogy sommás perből felmerült vég­rehajtási ügyeknél, az esetben is, ha a végrehajtás ingatlanokra vezetetvén, a törvényszék mint telekkönyvi hatóság által foga­natos! (telik, ügyvéd általi képviselteiésre a felek felebbviteli beadványaik tekintetében nem kötelezhetők " Q19911. sz-hoz.J Jogesetül szolgált: Özvegy Febó Antal né — Gyúr ki ti Vita e. zálogjog törlési keresetet támasztott 1875. aug. 7-kén a bajai jbiróság mint telekk. hatóság előtt. A jbiróság mint telekk. hatóság f. év aug. 22. — 930. sz. a. Ítéletet holott, melyben felperest keresetével elutasitotta és 15 f. perköltségben marasztalta; mert felperes képviselője az ellenirat átvételére kitűzött határidőben meg nem jelenvén, alperes kifogását, hogy felperesnöt a kérdéses ingatlanból Febó Antalt illető s a kereseti zálogjoggal terhelt jutalékra a tulajdon — s arra fektetett kereseti jog meg nem illeti és hogy alpe­resnő a zálogjog birtokosa Jasznovics Józsefnek nem örököse, tehát a törlendő követeléshez mi viszonyban sem áll — valónak kellett venni stb. Ezen itétet e. felperes felebbezett és semm. pa­naszt adott be. És mindkét beadványt ügyvéd képviselete s ellen­jegyzés nélkül adta be. A Semmitőszék következőleg határozott: „A jbiróság mint telekk. hatóság által f. év okt. 11-kén felterjesztett iratok oly utasítással küldetnek vissza, hogy miután a telekkönyvi bejegyzések törlé­sére irányzott keresetek a telekk. hatósággal felruhá­zott járásbíróságok előtt is az 1874. 15. t. cz. 1. §-szá­nak második tétele szerint az 1868. 54. t. cz. 145 —151. §§-szában körülirt jegyzőköny vi, tehát a rendes eljárás szabályai szerint tárgyalandók, — ily eljárásban pedig a fél a perr. 85. §. b. p. érteim ben, ha maga nem ügyvéd, ügyvéd általi képviseltetésre van kötelezve s 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom