Törvényszéki csarnok, 1872 (14. évfolyam, 1-102. szám)

1872 / 56. szám - A felebbezési jog s gyakorlata a mezei rendőri ügyekben. 1. [r.]

224 zése a vizsgálat sikerére nézve szükséges, például, ha a tolvajság által károsított a tőle ellopott bankjegy seriesét és számát vagy aunak külön ismertető jelét megjelöli, s a vizsgálat folyamában az ekként megjelölt pénznemeknek lefoglaltatása elrendeltetett, — ily pénzek a folyó évi april 4-én 4010. sz. a. kibocsátott rendelet 70. §. értelmében nem helyezendők el az adóhivatalban, hanem a bíróságoknál őrzendők meg. Figyelmeztetem egyébiránt a bíróságokat, hogy a lefoglalt tárgyak elhelyezése körül mindazon intézkedések szorosan meg­tartandók, melyek azoknak kicseréltetése ellen megállapittattak. Kelt Pesten 1872. június hó 30-án. 19761. sz. a. Kir. leirat a magyar határőrvidék szervezése iránt. Ezen a bánáti határőrvidék és titeli zászlóalj területére vo­natkozó szervezésből a biróságokra és jogügyekre következők tar­toznak : 8. §. Folyó évi november l-jével három első folyamodásu törvényszék, és pedig Karansebesen, Fehértemplomban és Pan­osován, továbbá minden egyes szolgabírói járás székhelyen járás­bíróság szerveztetik, — és ezek következők : A karansebesi tszék területén járás bíróságok : Karansebes, Bosovic, Terejova és Ó­orsova helyeken; — Fehértemplomi tszéknél jbiróságok Fehér­templom, Károlyfalva s Rubinban; és a Pancsovai tszék alatt: Panesova, Periasz, Antalfalva. Glogon, Alibunár, Titel és Jósef­falván. Minden bíróság nevünkben fog igazságot szolgáltatni. Mint másod és harmad folyamodásu bíróság a magyar ki­rályi Ítélőtábla és a magyar királyi legfőbb Ítélőszék fog el­járni. 9. §. A bírói állomások betöltésénél, nevezetesen a törvény­székeknél és a járásbíróságoknál, főleg azon hadbírósági tisztek veendők figyelembe, kik készeknek nyilatkoznak magyar királyi államszolgálatba átlépni. Ezek közt a bánáti határőrvidékben és a titeli zászlóaljnál már szolgálatban lévők elsőbbséggel birnak. Ha a kérdéses állomások ez uton teljesen betölthetők nem lennének, az üres helyekre hivatalból kinevezendő hadbirák al­kalmazandók. Ezen bíróságoknak az 1869-diki LV. törvényczikk szerint történendő végleges szervezéséig mindkét osztályzat szakmájának rangnyilvántartásában marad. Azok számára, kik sem magyar királyi államszolgálatba, sem a hadseregbe át, illetőleg visszalépni nem akarnak, mely tekintetbe legfeljebb az 1873. év végéig nyilatkozniok kell — fennmarad el­látási igényük, s a mig számfeletti hadbirák léteznek, szabadsá­ságunkban álland két évi fizetéssel egyenlő végkielégítés mellett az államszolgálatból kilépni. 10. §. Az igazságügyre nézve általában fennálló törvények hatályban maradnak, a mennyiben azonban a katonai viszonyok megszűnése a bűnügyekben való igazságszolgáltatásra nézve mó. dositásokat vagy uj határozatokat tenne szükségessé, ezek a bekö­vetkezendő szabályozásig a törvényhozás által rendeleti uton fog­nak kiadatni. 11. §. A német-bánáti batárőrezred, és a titeli zászlóalj- bí­róság ügyiratai a pancsovai tőrvényszéknek, a szerb-bánáti ezred­biróságéi a fehértemplomi törvényszéknek, és a román-bánáti ez­red-biróságéi a karansebesi törvényszéknek, végül a pancsovai és a fehértemplomi két városi bíróságéi az ottani járásbíróságoknak adandók át. 12. §. A bányahatóság a karansebesi törvényszékre száll, melynek a bányahatósági ügyiratok a bányakönyvvel együtt át­adandók. 13. §. Az árvapénztári ügy és a hozzá tartozó ügyiratok át­adása a pancsovai, fehértemplomi és karansebesi árvaszékeknek külön határozatok által fog szabályoztatni. 14. §. Folyó évi november l-jével minden feloszlatandó ez= redbörtönből fogház alakittatik, és a titeli zászlóalj! börtön a járás­bíróság részére engedtetik át. 15. §. Folyó évi november 1-től fogva a több mint egy évi börtönre ítélt lakosai a bánáti határőrvidék- és a titeli zászlóalji területnek, többé nem várfpgházakba, hanem a magyar polgári fogházakba szállitandók. 17. §. A jogügyletektől, okmányoktól és irományoktól, to­vábbá hivatalos cselekményektől járó bélyeg- és közvetlen illeté­kek kiszabására és beszedésére nézve ezen területen 1872. novem­ber 1-től kezdve a magyar törvények és rendeletek lépnek életbe és az eddig engedett mentességek és kedvezmények azon kivétel­lel megszűnnek, hogy adásvevési és csere-szerződésektől, melyek tárgyát valamely határőri házközösséghez tartozó fekvőségek egészben vagy részben mint szabad rendelkezhetőségü tulajdon képezik, ha a szerző az eddigi házközösséghez tartozó egyén, még 3 éven keresztül sem bélyeg sem közvetlen illeték nem jár; ellen­kező esetben ily szerződésektől ugyanazon időtartam alatt a tör­vény szerint járó bélyeg és közvetlen illetékeknek csak fele lesz fizetendő. A békebirósági tárgyalások, ha a hereset 25 frtoyi összeget vagy értéket tul nem halad, jövőre is bélyeg és illetékmentesek maradnak. (Vége köv.) Kinevezések: Makkay Sándor Krassómegye alis­pánja a lugosi törvényszék elnökévé. - Vavrik A. s Matávovszky pesti albirák pesti tszéki bíráknak; Aknay Antal albiró az aradi­hoz, Olle László jbiró az egrihez, Küchler Sebő árvaszéki elnök verseczihez, — s Pulcz Imre volt váltó tszéki biró, a kassaihoz bi­ráknak; végre Trazsi Géza Pesten, — Majer I. Szvidniken Veres A. Vingán — Nagy Sándor, Szentesen albiráknak. — Obitz Gyula s Merzsey Gy. kir. ügyigaz. alügyé9zekuek ; Rósa János kir. táblai fogalmazónak ; — S c h u 1 e-k Gusztáv ügyvéd az eper­jesi államvizsg. bizottság elnökévé ; — Rupp Imre pesti jbiró s Pauler Gyula ügyvéd a pesti bizottság tagjaivá. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. —Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frí negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. - Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1872. Nyomatott Kocsi Sándor saját nyomdájában, Sándor-utcza, 13. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom