Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 22. szám
Pest, 1871. pénteken márczins 17. 22, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, üebrcczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegyict közlönye. Partidon! : Örökösödési jogeset. — Semmitőszéki döntvények. — Ügyvédrendtartási kormányjavaslat. Örökösödési jogeset. (Doktorics-Szalay ügy.) Balogh József 1859 május 15 én elhalt; hagyott maga után 1849. decz. 31. szerkesztett, s ugyanazon iven 1854. máj. 15. — a 4-ik pontra tett változással — újból erősített, kül- és belkellékekkel biró végrendeletet,melyben minden ingóságát, adósságai kifizetésének feltételével gazdasszonya, Szalay Zsuzsánnának hagyja, sót az ingatlanok haszonvételét is három éven át a halálozás után. — A 8-ik pontja igy hangzik: „veszprémi házamat, a három év eltelte után hagyom Doktorics Károly öcsémnek ugy, hogy ha nőtlen életben, vagy maradék nélkül elhal, a házat el nem adhatván, csak haszonélvezetét húzhatván, szálljon az szegényebb egyik testvérére, s annak maradékira." A 9- ik pont pedig igy: „Pajtámat fundusával és a szántóföldekkel Doktorics Menyhárd és Imre öcséimre, kik éltökben el nem adhatják, hanem az maradékaikra szálljon." A 10- ik pontban Pozsonymegyében fekvő birtok Balogh néven létezhető, s magukat igazolandó rokonoknak hagyatik. Ezen végrendelet a kihirdetéskor senki által sem kifogásoltatott. Az örökösi nyilatkozatok azon időkori rendeletek szerint beadattak V.-megye tszékéhez, — örökösül nyilatkozott az ingóságokra, s 3 éven át az ingatlanok haszonvételeire hagyományos Szalay Zsuzsánna is. Ezen Szalay Zsuzsánna utóbb, de mégis a hagyaték tárgyalása előtt, 1859. sept. 2 án Balogh József hagyatéka ellen pert indított 10,000 frt. ajándék megitéltetéseért. A keresetet Balogh József által 1858. sept. 21-én kiadott „ajándéklevél"-re fektette, melyben ezen tétel olvasható „ugyanazért jel en ajándékozó levelem erejével halálom esetére adok és rendelek 10,000 azaz tízezer forintokat ezüst pénzbe, mely sommá, ha énelőbbmeg halnék, javaimból részére kifizettessen, vagy pedig ennek erejéig fekvő javaimat megtarthassa." Ezen ajándékozó levélben a végrendelet felemlítve sincsen, de ezen kívül az ajándékozott részéről az elfogadás sincs kitéve. V.-megye tszéke 1859. oct. 3í-én hagyatéki tárgyalást tart, melyen az ismert hagyományosok, s a Balogh néven levő ismeretlenek részére nevezett gondnok között oly egyességet köt, hogy: „néhai Balogh József örökhagyó után maradt minden néven ne| vezendő és bárhol található ingó c~ . n g a t| lan hagyatéki vagyon SzalayZsuzsánnának, mint egyik végrendeleti örökösnek, és benyújtott 10,000 pfrtról szóló ajándék-levele mellett követelő félnek tulajdon joggal örökre birtokába átadatik," Feltételekül kiköttettek az adósság s 375 pfrt. hagyomány, mégis Doktorics Menyhért, Károly és Imre részére 4000 forintnak kifizetése. A végrendelet 10-ik pontjában érintett Balogh nevü örökösök 1859. jul. 12-én egy hírlapban közzétett felhívás által egy év alatt tartoztak jelentkezni. Ezek érdekeinek figyelmen kivül hagyásával, sa nélkül, hogy Szalay Zsuzsánnának 1859. sept. 2-án beadott keresete elintézve lett volna, 1859. dec. 12 én ismét tárgyalás tartatik, melynél az ismeretlen, Balogh nevü örökösök gondnoka, — minthogy a megjelent hagyományosok kijelentik, miszerint a pozsonymegyei birtokot nem követelik, az ismeretlen örökösöket pedig kipuhatolni nem lehetett, az egyességet jóvá hagyatni kéri, — mire a tszék az egyességet jóvá hagyja, dec. 28. kiadott végzésével. Ezen jóváhagyásnál a tszék nem vette tekintetbe, hogy a Balogh örökösök jelentkezésére kitűzött határidő még csak a jövő 1860-ik évi júliusban jár le; — nem vette tekintetbe, hogy Doktorics Menyhárt, Károly és Imre a végrendelet 8. s 9. pontja értelmében csak haszonélvezetet, s nem tulajdonjogot nyertek; — nem vette tekintetbe, hogy Szalay Zsuzsánna 10,000 pforintjáért pert indított s ez ítélettel befejezve nem lévén, a kereset puszta megindítása, mint peres ügy, a hagyatéki tárgyalás, mint perenkivüli eljárásnál irányadó sem lehet, annál kevésbé határozó; nem vette tekintetbe azt, hogy Doktorics Károly, kinek részére legnevezetesebb haszonélvezet — nőtlensége idejére — hagyományoztatok, csakugyan még nőtlen, s igy szabadrendelkezése a haszonélvezett ingatlanság tulajdon jogáról nincsen; nem vette tekintetbe azt, hogy ezen hagyományosnak maradék nélküli elhalása esetén, azon fekvőségre, melynek haszonélvezete Doktorics Károlyt illette, tulajdoni igénynek van helye. — Ezen jóváhagyó végzés alapján az átadási okirat is kiállíttatott 1860. oct 12-én ; átadatik pedig az összes hagyaték ingó s ingatlanság Szalay Zsuzsánnának mint végrendeleti örökösnek. Az átadási okirat már oct. 18-án a telekkönyvi hatósághoz beadatott, s annak alapján a tulajdonjog már oct 25. bekebeleztetett. Bármennyire kívánatos is a gyors eljárás, — a jelen esetbeni gyorsaságra alább visszatérek. Midőn már a bekeblezés is megtörtént, a tszék, noha átadási okiratában a hagyatéki eljárást befejezettnek ki22