Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 12. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 10. [r.]

Pest, 1871. pénteken február. 10. 12, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖMÉMSZÍKICSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Észrevételek a perrend hiányairól. — Az 1868. XXXIII. t. czikkre vonatkozó jogeset. — Semmitőszéki döntvények. X Észrevételek a perrend hiányairól. Kaffkalgnácz tszéki ülnök úrtól (Szatmárról.) X. 47. Midőn a p. t. r. 9-ik czimének VII. fejezetéhez közeledem, méltán felkiálthatnék : ,,N u n c venio ad fortissimum." — Mert bátran elmondhatom, hogy az örökösödési eljárást szabályozó§§-ban legtöbb hiány és hézag mutatkozik, melyeknek betöltéséről a törvényhozásnak előbb-utóbb gondoskodnia kell, sót némely §. oly intézkedést foglal magában, melynek gyakorlati alkalmazása majdnem lehetetlen, igen gyakran pedig a bíróság és feleknek útbaigazítása helyett különböző értelmezést enged meg. Nevezetesen az 560. §. elsorolja azon eseteket melyekben a bíróság hivatalból tartozik fellépni, — és ezek közé sorolja c) pont alatt azt is, ha egyesség hiányában a hivatalos beavatkozást az érdeklettek közül valamelyik kérelmezi. — Megvallom, hogy én az esetben nem hivatalból! fellépésnek, hanem csakis bírósági beavatkozásnak látom helyét, miként ez a 7. § ban világosan kifejezve van, valamint ezt az 578. és 579. §§ ból is következtetni kell, melyeknek elseje megengedi, hogy az örökség megnyíltával mindazok kérhetik az osztályt, kiket bizonyos meghatározott részben örökösödés illet; az 579. §. pedig azt tartalmazza, hogy „ha az érdekeltek nagykorúak, az osztálynak birói beavatkozás nélkül s egyesség utján leendő megállapítása szabadságukban áll." — Tehát ha meg nem egyezhetnének, akkor birói beavatkozásért folyamodhatnak; miből következik, hogy csakis az ő kérelmökre, nem pedig hivatalból fog a bíróság intézkedni, épen ugy, mint bár mely peres ügyben, hol a bíróság az ügy minőségéhez képest előirt szabályok szerint jár el. Különben ha kizárólag nagykorúakat illető örökség felosztását egyik vagy másik fél kérelmének bevárása előtt hivatalból rendelné el, a 297. §. 1-ső pontjában érintett semmiségi panaszra szolgáltatna okot 48. Az 562. §. értelmében a halálesetnek a községi elöljáróság vagy árva-atya általi felvétele után a vagyon leltározása, továbbá az 564. §. szerint végrendeletnek kihirdetése, valamint az örökösök, hagyományosok, végrendeleti végrehajtó, szóval minden érdekelt félnek értesítése s egybehivása, úgyszintén a hagyatéknak szükség esetében zárgondnok alkalmazása melletti biztosítása és az osztályos egyességnek megkísértése, általában minden néven nevezhető előleges intézkedéseknek megtétele a járásbeli szbirót illeti. És ez nagyon helyesen van, mert a járásbeli szbirónak kell leginkább a helyi viszonyokat ismerni, kihez valamint a hagyatéki tárgyak, ugy az érdekeltek is közelebb esnek, mint a megyékben rendszerint egy vagy két helyen működő törvényszékhez. — Épen ezért találom az illető örökösök és érdekeltekre nézve terhes és költségesnek az 575. §-nak intézkedését mely szerint akkor, midőn az 560. a) és b) eseteiben érdekeltek törvényszerűen képviselve még nem volnának, a szbiró a leltár átküldése mellett a gyámhatóságot értesíteni köteles, azért, hogy a legközelebbi rokonok, vagy ilyenek uem létében, vagy távollétében azoknak, kik köztudomás szerint az örökhagyóval jó viszonyban éltek — javaslata folytán gyám — illetőleg gondnok kirendelése által intézkedés tétessék — Mert ha a tszék a rokonokat maga elébe rendelné, meghallgatás végett, ez által nemcsak az örökségi ügy körüli eljárás késleltetnék, de a berendelt egyének fáradsággal és költséggel terheltetnének; ha pedig rokonok nem léteznének, az örökhagyóval jó viszonyban élt egyének kipuhatolását nem másként, mint a járásszbiró utján eszközölhetné, hogy azokat berendelhesse, kiknek utazása ismét vagy őket, vagy épen az árvákat terhelné ; holott az érintetteknek javaslatát a szbiró már a leltározás alkalmával egyszerűen kivehetné, s ahoz képest ideiglenes gyámot és gondnokot is alkalmazhatna, a nélkül, hogy az árvák vagy távollevők érdeke veszélyeztetnék. És annyival inkább, mivel ha a gyámhatóság a rokonok vagy távolról érdekelt egyéneket maga elibe rendeli, ugyancsak a szbirót szokta gyám, vagy gondnok javaslatba hozatalára felhívni, kinek ajánlatát a helyi viszonyokkal nem ismerős tszék elfogadni csakugyan kénytelen. 49. Az 580. és 581. §-ra nézve már többen nyilatkoztak és indokolva kimutatták, hogy akkor midőn az örökösök igazolni kötelesek, miszerint az örökségi jog kiz árólag őket illeti, a hírlapi idézés — oly értelemben, miként mindazok kik az örökség tárgyát képező ingatlan vagyonra netalán örökösödési joggal bírnának, ennek érvényesítése végett 45 napi határidőre megidéztessenek, — nemcsak felesleges, de valóságos anomália; mennyiben a már bebizonyított kizárólagos jog mellett mégis elfogadható örökös létezése feltételeztetik s kerestet ik. Azért ezen sok oldalról megtámadott §-ra csak azt jegyzem meg, hogy ha bár az öröklési jog igazoltatott is, lehet oly körülmény, mely a hirdetménynek szükségét vagy legalább hasznos voltát igazolja, de a kizárólagos jognak már megtörtént kimutatása után többé nem örökösödés, hanem más czimü jog szempontjából. — Mert megtörténhetik, hogy például az örökhagyó halála előtt egypár nappal ingatlan birtokát eladja, s annak árát fel is veszi, azonban vagy szabályszerű örök eladási szerződést nem állit ki, vagy a vevő közbejött akadályok i miatt az eladónak hirtelen halálát nem is képzelve, az 12