Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 100. szám

Pest. 1871. pénteken december 22. 100. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári üg) védegylet közlönye. Tartalom: Legfőbb itélőszéki döntvény. — Jogirodalrni ismertetések. — Semmitöszéki döntv. Lapunk jövő számával az 1871. évi folyam bevégeztetvén, tisztelettel kérjük egyrészt t. előfizetőinket, hogy előfizetésüket mielőbb megújítanák; másrészt a lapunkat u. n. .közlönyül* választott ügyvéd-egyleteket, hogy e viszonynak az eddigieknél megfelelőbben s illőbben intézkedni szíveskedjenek, lapunknak körükben való erélyesb terjesztése által. Lapunknak ezentúl is. bár lieíenkiut kétszer jelenik meg, előfizetési ára 8 frt, fél évre 4 í rt. s negyedévre 2 frt helyben és vidéken egyenlőn. A szerkesztőség. Legfőbb itélőszéki döntvény. A verseczi legelő - k ia datási ügyben. Az úrbéri birtok szabályozási perben a birtok (legelő) kiadatását elrendelő első bir. ítélet jogerőre emelkedvén, az ellen emelt ujabb követelések birói figyelembe nem vétethetnek. — Ilyenek alapján — bár urbériségröl van szó — ujabb birói nyomozást nem lehel elrendelni. Ily perekben a végrehajtási munkálatoknak hivatalos hitelességgel kellvén bírni, a netán barátságos uton, bár közegyetértéssel teljesített végrehajtási bíróilag kell hitelesíteni. — Jelen ügynek, mely ujabb időkben a derék Versecz város közönségét nem csekély izgatottságban tartotta — és a melyet csak a legfőbb Itélőszéknek alább közlendő igazságos és alapos birói határozata szüntethetett meg, — bővebb felvilágosítására előre kell bocsátanunk némely történelmi adatokat Versecz város életéből. -- Versecz község az Urbárium Terezianum behozatalakor még török uralom alatt volt s csak később kebeleztetett vissza — mint kamarai község az ország területébe s felsége alá. Ezután azonban a kamara mint földesuraság s Versecz mint úrbéres község közt fennforgó viszonyokra a Terezianum szabályai folytonos alkalmazást nyertek. Verseczen 22 egész — 248 fél — 859 negyed és 105 nyolezad úrbéri telek volt,— melyek után összesen 1526 hold legelő illetmény járt, — egy egé^z telek után 3, — fél után 2 — • a többi után 1 hold jutván. Ezeket a városi úrbéres birtokosok szabadon minden taksa nélkül használták, mig a zsellérek legelőhasználatért bizonyos dijakat tartoztak fizetni. Versecz városa 1818. évben megváltotta magát a kamarával kötött felszabaditási szerződés által, — de a fentebbi úrbéri birtokviszonyok — most már a kamara mint földesúr kizárásával — a város mint községi testület irányában — tovább is tartottak. Ezen úrbéri birtokállapoton semmi más változás nem történt — mire mutat az is, hogy Versecz egészen 1861 évig a megye hatósága alatt állott. — A legelő a birtokosok telkeinek kiegészítő részéül tekintetett, általuk az mint tulajdonosok által használtatott, — a mint a korábbi telekkönyvekben is minden birtokos legelőbeli illetősége mint tulajdona van bejegyezve. Azért az 1818-ki megváltáskor is a legelőre esett összeget, a legelőt használó s birtokoló birtokosok fizették meg — valamint ezen legelő földek után járó közadókat is ezen úrbéres birtokosok fizették folytonosan. — És a birtokosok azután is a fent emiitett telekfelosztás s arány szerint birták és használták a legelőket. Ez tartott 1856. évig, a midőn a város a közlegelőt elfoglalta, és a város allodialis birtokába beolvasztotta — azt a város nevére telekkönyveztette s a volt úrbéres birtokosokat a legeltetési használattól megfosztotta. Ennek folytán azok 1859. év február 26-kán a volt temesvári úrbéri törvényszékhez keresetet adtak be, — melyben a fenntebbi körülményeket kifejtvén, az urbériséget s legelő használatot okmányokkal igazolván, a fent kiszámított 1526 hold legelő visszaadatását s nevükrei telekkönyveztetését elrendeltetni kérték. Ezen per 10 évig tartott s abban egyedül az érintett volt úrbéres birtokosok szerepelnek, a nélkül, hogy a zsellérek abban valaha felléptek, abban valami igényeket érvényesíteni megkísértették volna. így fejeztetett be ezen úrbéri per 1869. évben a már időközben visszaállított alispáni úrbéri bíróság előtt — és 1870. február 17-kén — 307. sz. a. hozatott az alispáni első bírósági Ítélet, melyben felperes volt úrbéres birtokosok követelésének megfelelőleg 1526 hold legelő ki — illetőleg visszaadatása kimondatott, s annak teljesítése a városnak meghagyatott. Ezen ítélet a feleknek törvény rendje szerint kézbesittetett. De ellene egy részről sem használtatott perorvoslat — sőt mi különösen megjegyzendő — annak birói végrehajtása sem kérelmezte t e 11, 8 később sem eszközöltetett. Lapunk következő száma a sz. ünnepek miatt dec. 29-én fog megjelenni. 100