Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 95. szám

Pest, 1871. kedden december 5, 95. szám. Tizenharmadik évfolyam. TORVEMSZEKI CSARNOK, Üebreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: A Semmitöszék és két más biróság közötli illetőségi összeütközés. — Legfőbb itélőszéki döntvény. — Semmitöszéki döntv. A Semiuitöszék és kei más bíróság- közötti ille­tőségi összeütközés. Kostydk Hugó ügyvéd úrtól (Bonyhádról). Az emberi művelődésnek és állami társadalom hala­dásának egyik tényezője a kereskedelem; — és hogy a kereskedelem fölvirágzása megszilárduljon, s hogy az minden tekintetben czéljának megfeleljen, ennek ismét fó'tényezóje az erkölcsiség, — a becsületesség. Ha a ke­reskedő ezen elveket követi, saját érdekeit mozdítja elő, és közvetve — a hitel, vagyonbiztosság eszközlése által — a közjólét előmozdításához polgári kötelessége szerint hozzájárul. — Azért szükséges, hogy a társadalom saját közegeivel féltékenyen őrködjék, miszerint az egyesek is ebbeli kötelességüknek megfeleljenek. Rendezett orszá­gokban ezen közegek: a bíróságok. Mindazon kereskedőt tehát, ki azon legszentebb ér­dekek és kötelességekről megfeledkezvén, — erkölcsisé­get, becsületességet félre téve, — más, jóhiszemű hitelező rovására és kárára vagyonát szaporítani, egyszerre meg­gazdagodni kívánván, — istentelen, roszlelkü módon, megvetve a törvényt, megvetve a jogot, kereskedőtársától a hitelben kicsalt vagyont alattomos utakon eltulajdo­nítja, — a törvény legnagyobb szigorával üldözni, az eb­beli bűnösséget napfényre hozni, és szigorúan megbün­tetni : — ez tán a bíróságok fontosb hivatásszerű köteles­ségük, mint a tolvajok üldözése. Tolna megyében legújabb időben többek közt tör­tént, hogy egy kereskedő fentebb elősorolt kötelességek­ről megfeledkezvén, csőd alá jutott — és ezen egyént Tolna megye fenyítő törvényszéke, a fentebbi eszméket szem előtt tartva, a tiszti ügyész inditváuyára a törvény rendelete szerint csalási vád folytán vizsgálat alá vonta; és ezzel csak kötelességét tette : de a Semmitőszék egy határozatot hozott, mely arra szolgáltat, hogy a vizsgálat eredménye meghiusittassék. F . . sz Jakab bonyhádi lakos 1869-ik év végéig ga­bona kereskedés és néhány ezer forintja után vett kama­tokból élt. — 1869 ik évi deczember havában egy keres­kedő özvegyétől áhalvett egy norinbergi boltot — áru­czikkekkel és azt terhelő adósságokkal együtt. Nem sokára reá az özvegy kereskedőnét, kinek elhunyt férje Bécsben és Pesten jó névvel bírt, magával vitte el az ezen üzlettel összeköttetésben volt nagykereskedőkhöz; a régi üzletet terhelő adósságokat, mire azonban szerződés értelmében kötelezve volt, azoknak kész pénzzel kifizette : és ezáltal a bécsi és pesti kereskedőknél kieszktzöite, hogy csakha­mar azoknál nagyszerű bevásárlásokat tehetett szokásos hat havi hitelre. Az első lejárati váltóit pontosan bevál­totta. De a másodszor lejárt váltókat már beváltani szán­| doka nem levén, idő előtt Bécsbe és Pestre utazott, és ott | a nélkül, hogy váltóit beváltotta volna, egy ujabbi, hat hói hitelt vett igénj'be; nagy bevásárlásokat tett, melyek értéke a már hat hónappal előbb bevásárolt áruczikkek­kel 18000 forintot tett ki. Mindenki csodálkozott, hogy miért hozat F . . sz annyi tetemes áruczikket. Ez volt 1871-ik évi martius hó végén. És már 1871. évi april hó 3-án 33000 forintig terjedő adósságai voltak, — 18000 frt értékű portékáért tartozott a bécsi és pesti kereskedőknek, és 18000 frttal rokonainak volt adósa; a nélkül, hogy szerencsétlenségi csapás érte volna, mint maga a bűnvádi vizsgálatnál bevallá; ellenkezőleg azt be­vallotta, hogy üzlete briliánsul ment, — és mégis öt fer­tály esztendő alatt 33000 frtig terjedő adósságokat csi­nált!! F . . sz alig hozta le a hitelbe vásárolt portékát mar­tius hó végén; már is mentek a rokonai. — felesége, só­gorai, S . . . z Fülöp és Bernát — két, apja házánál levő kereskedő-segéd, B . . . z J. V. ipa, és 15000 frt erejéig nála előleges biztosítást kieszközöltek. És ezt akként létesí­tették, hogy jóllehet Bonyhádon fő és szolgabírói hivata­lok léteznek, jóllehet a hitelezők S . . . z kivételével mind bonyhádiak -- mégis Baranyában a mohácsi szolgabíró­sághoz fordultak, — ki is öt, egy időben és egy téntával irt — de sem a követelő nevére, sem pedig a lejárati időre nézve ki nem töltött — egyedül F . . sz Jakab aláírásával — a perrendtartás 167 ik §. szabályozott két tanú alá­írását nélkülöző váltó alapján a nélkül, hogy a perrend 338-ik §-a értelmében a veszély ki lett volna mutatva, az előleges biztosítást nemcsak elrendelte, hanem minden egyes váltóra külön-külön benyújtott biztosítási — egy­szerűen felszerelt — kérelemre 40 — 50 frtnyi dijakat is megállapított. A biztosítás foganatosítása f. évi april 3 és 4-én meg­keresés utján megtörtént. Ezen hír szomorúan lepte meg a jóhiszemű hitelező­ket. Mi a teendő most? ez volt a jelszó, mely Bécsbeu és Pesten az illető nagykereskedők közt keringett. Közös megállapodás következtében Tolna megye fenyítő tör­vényszékéhez fordultak, és a fentebbi adatokat gyanu­okokként előterjesztvén, kérték F . . sz Jakab mint bün­tevó, — Sch . . z Fülöp és Bernát, B . . . . z, J. V. és többi társai mint bűnrészesek ellen a még hatályon kivül nem tett m, kir. udvari Cancellariának 1863 ik évi Szent András hó 13 án kelt rendelete értelmében, a koholt kö­vetelések alapján a jóhiszemű hitelezők kijátszására irány­zott biztositások által elkövetett csalás bűnténye miatt, a bűnvádi vizsgálatot, a bűntetteseknek letartóztatását, és vagyonuk bírói zár alá helyezését elrendeltetni; mi azonnal — daczára a húsvéti ünnepeknek, — tárgyalás 95

Next

/
Oldalképek
Tartalom