Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 82. szám

Pest, 1871. pénteken október 20. 82. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbrcczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Legfelsőbb itélőszéki határozat. — Semmitősz. döntv. — Az adóvégrehajtási igények kérdéséhez. — Kinevezések. Legfőbb itélőszéki határozat. A ház-adásvevési szerződés feliéielei a vevő által meg nem tartatván, s annak értelmében a ház az eladóra visszaszállván, az ez esetre lekötött beépítések is az előbbi tulajdonos birtokába esnek vissza. A beépítések s felszerelvényekre nézve a szerződő feleken — s igy az adáscevési szerződésen kívül eső harmadik személy által támasztott tulajdoni igények el nem fogadhalók, nem érvényesíthetők. Az ily harmadik szeméiylyel kötött magán egyesség az eladó hátrányára nem szolgálhat. A ház a bele telt építkezések és felszerelések által előbbi minőségéből kivetköztettetvén s átalakíttatván, ezen beépítések az ingatlan természetét öltik fel s azzal összefornak. Néhai báró Stojanovics János 1862. év aug. 5-kéa Habermaier Károlyival és H. Pállal (B. a.) szerződést kötött, melynél fogva nevezettek Stojanovics báró temesvári házát — egy mümaloni felállításának czéljából — megvették 26,000 frtért, akkép, hogy a házon fekvő 10 ezer frt átválalják s a hátralékot 1864. május l-ig kifizetik s addig a házat s gőzmalmot, melyet abban épitendenek — az erre szükséges építkezések s javitások iránt szabadon rendelkezhetvén — zálogul lekötik s a házat addig csakis mint bérlők birlalandják 2000 frt évi bér mellett, de egyszersmind kötelezték arra is magokat, hogy a szerződésnek eleget nem tevén, vagy attól elállván, minden kárt s költséget megtéritendnek, 1000 db arany kötbért fizetnek s az egész házat építményeivel együtt Stojanovicsnak tulajdonába visszabocsátják. Eszerint báró Stojanovics a házában felállított gőzmalomhoz szükséges beépítésekre s tartozékaira 1862. év aug. 5-től kezdve zálogot nyert. Ezt megelőzőleg azonban Habertnaierék még 1862. april 6-án egy külön szerződést kötöttek (£. sz. a.) bizonyos Klein Károlylyal — a még fel sem állított mümalom s ahhoz szükséges készletek, tartozékok részére való eladatása iránt. Ezen tartozékok — melyek mind Stojanovics házában léteztek, — Kleinnak 1863. évben jan. 2 kán a helyszínén t. i. magában a házban átadattak, — tehát azon 1862. apr. 6-ki szerződés 1863. év jan. 2-án ment teljesedésbe. Egyszersmind ez alatt ujabb bírói egyesség folytán a mümalom s tartozékai,készletei Habermaiernek 19,393 frt tartozásai törlesztésére 1864. jul. 26. bírói átadás által (|, Stojanovics tulajdonába átmentek. b. Stojanovics János elhalálozván, örököse s jogutódja b. Stojanovics Mladen ellen a fentnevezett Klein Károly Temesvár város tszéke előtt 1864 ben igénypert indított, annak temesvári házában létező gőzmalom s al| katrészei iránt a fentemiitett 1862. apr. 6-ki Habermaier| féle adásvevési szerződés alapján — melyben mint keresetlevelében előndja, — azon gőzmalom általa megvétetett; később 1863. apr. 23-kán ugyanazon Habermaiernek a malmot bérbeadta, (7. sz. szerződés) — de mivel az a bérleti feltételeknek eleget nem tett, a bórletet bíróilag felmondatta s a bérlet megszüntetése s a malom visszaadatására pert indított; mit megnyervén, a malom másodízben felperesnek bíróilag átadatott. Ennélfogva —állítja keresetlevelében, — midőn Habermaier testvérek az ő tulajdonául szolgáló malmot tartozásuk fedezéséül Stojanovicsnak átengedték, csalást követtek el, s e bűntényt alperes az elfogadás által előmozdította. Alperes ellenbeszédében a fentebbi ügyállást előadva, állítja, mikép aB. szerződés feltételeinek H. testvérek 1^64. máj. l-ig eleget nem tevén, bepereltettek, s a jan. 16. s 30. tárgyaláskor azt nyilvánították, mikép nem is képesek a szerződést teljesíteni, attól tehát elállnak s tartozásuk törlesztésére a házat mindenestől átadják alperesnek — mi atyja halála után (C) bíróilag teljesíttetett is. — Felperes tulajdonjogát tagadja, mert nem vehetett H. testvérektől oly ingatlant, mely azok nevére nem volt bekebelezve. — Elutasítandó azért is, mert az igényelt gőzmalom s alkatrészei ingatlan testet képeznek ; mert H. testvérek alperes házát egészen átalakították, gőzmalommá változtatták, úgy, hogy előbbi czéljára többé nem is használható. És ezen gőzmalom alperes telkén s épületében a földbe építtetvén, alperes ingatlanjával állandóan egyesittetett, azzal jogilag egy ingatlan testté alakíttatott; — a fődolog tartozékát képezvén, — mint az, úgy a malom-alkatrészek is ingatlanná váltak. Arra, hogy felperes 4 */. szerint még 1862 apr. 6-án egy Pesten fekvő gőzmalom készleteit vette meg H. testvérektől — miből a malomra elsőbbséget következtet —, azt feleli, hogy atyja 1862. aug. 5-kén adván csak el házát Habermaiernek, tehát előbb ott gőzmalom nem létezvén, felperes olyat állit raegvettnek, mi nem létezett s igy csak az lehető, hogy azon malom készletek mások, mint a beépítettek. A felhozott bérszerződések felperesnek mint a ház tulajdonosának nem árthatnak, mert azok kinüle köttettek, — a következmények csak felperest sújthatván, hogy a telekkönyvből az ügyállásról tudomást nem szerzett. — Felperes válaszában ragaszkodik ahhoz, hogy a gőzmalom s alkatrészei sokkal előbb tulajdonává vált, mint azt alperes atyja magának elsajátította. Aző tulajdonát tehát zálogul le nem köthették alperesnek, miért a B. szerződésben szó sincs a gőzmalomról — mi le nem köt82