Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 81. szám

Pest, 1871. kedden október 17, 81. szám. Tizenharmadik évfolyam. TŐRVÉPSZÉK1 CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Egy pár szó a bírósági szervezés kérdéséhez. — Kir. táblai itélot az Oroszi Talányi perben. — Semmitősz. döutv. — Jogirodalmi ismertetések. ligy pár szó a bírósági szervezés kérdt'srlu'z G a c s á 1 y i Lajos ügyvéd úrtól, E szaklap 72-ik száinn. alatt Szivos Albert törvényszéki ülnök úrtól „Észrevételek a bírósági szervezés kérdéséhez" czimü czikk jelenvén meg, alkalmat nyújtott nekem ama közzé tett fejtegetés s észrevételei, hogy a tekintetben a birósági szervezetre nézve szerény nézeteimet én is közöljem. Az érintett czikkben sok olyan foglaltatik, mi nézeteimmel ugyanazonos; mig ellenben találok abban oly tételeket is, melyekben a tisztelt czikkiróval egy véleményben nem lehetek, melyekre vonatkozólag bátor vagyok néhány sorban igénytelen nézeteimet közölni. Az állíttatik nevezetesen azon czikk ben, hogy a bekövetkező szervezetnek haszna leend : a „gyors és részre hajlatlan igazságkiszolgáltatás." Az utolsó kellékhez nem szólok, de az elsőt a jelen ftnnálló törvényekkel szemben, lehetetlennek tartom. — Egy rendes per teljes lefolyására, a legnagyobb igyekezet mellett is, egy teljes év alig elegendő, — mutatja ezt a mindennapi tapasztalás, — és ennek alapjául szolgáló polg. törv. rendts. 138 —139. §§-aiban rejlő, s késedelmességre okot szolgáltató törvény. Én okát a lassúságnak, nem a jobb, vagy baloldal tagjaiból választott birák eljárásában, de a várt eredményre nem vezető törvényekben nem talá lom, — s a gyors kiszolgáltatást, csakis a már e szaklapban nálamnál szakavatottabban részletesen kifejtett szóbeliség s közvetlenség életbeléptetésétől, — s ily közvetlenség vagyis szóbeliség rendszerére fektetett, annak ujabbkori, a tudomány s gyakorlat által tökéletesebbeknek bizonyult elvei szerint kidolgozandó polgári perrendtartásnak, az országgyűlésen leendő' keresztülvitelétől várom. A mi a „kivétel" kérdését illeti, azt nézetem szerint a törvény határozza meg, s ellenkezőleg mint azon becses czikkben kifejtve van. Ugyanis az 1869. IV. t. cz. 7. § a meghatározza, hogy minő képzettséggel kell birni annak, ki birói hivatalt visel, — és már ezen idézett törvény 26. § a ezen kellékek alól , ki vétel t" tesz. — Bár teljesen meg vagyok győződve, hogy az igazság őrzőjénél, az igazság vezetése a legjobb kezekben van,— mindazonáltal a törvényekben határozottságot óhajtok, mig ezzel ellenkezőleg most a két idézett 7. és 26. §§-ok egymást sarkaikból kivetették. Nem találom helyén azt sem, hogy a szervezésnél, a most tettleg működő birjon kivételes előnynyel a felett, ki hasonképességgel vele a mértéket megütné? — Mert ezen érv : „hogy arra, mig a kívülről kinevezett magát | uj hivatalos állomásába betalálja, s a gyakorlati térnek | rendes kerekvágásába utat tör, bizonyos idő emésztetik i fel az ügyforgalom hátrányára" azon állítás alapos oka gyanánt nem szolgálhat, — mivel ha a hason képességű egyén, a jelenben működő hivatalnokok választási idejéig szintén hosszasabb időn keresztül hivataloskodott, — az ezen lefolyt 4 és fél év idő tartama alatt pedig ügyvédkedést folytatott? az ily egyén e<jyátalában nem ment ki a hivataloskodás rendes kerékvágásából, — az, minden tétovázás s ügyforgalom hátránya nélkül bizton haladna azon uton, melyről elődje lelépett. — Ily körülmények közt nem lenne méltányos, hogy azért, mert valaki most, biró, ez okból, egy más hason képzettségű egyént a birói pálya teréről leszorítson; ezzel azonban a világért sem azt akarom, hogy a jelenben működő szakképes birák kihagyattassanak, — de különben is e szaklap 73. száma a. megjelent „A bírósági szervezés" czimü czikk alaposan kifejtett nézete szerint, szakértőkben legkevésbbé sem bővelkedvén, a jelenben működő szakképes birák alkalmazását szivemből kívánom. Eszmelánczolatnál fogva még egy pár szót a birói szervezethez, mely tanúsága annak, hogy a rémképeskedés szemrehányásával illetett lapok talán mégis nem egész alap nélkül szólottak. — Az, ki figyelmes, minden megyében megtudhatja, hogy minő állomásra kik vannak előre combinálva, — a hivatali állomásokon már megtörtént az osztály, — hiába, mig ember él e földön, az érdek egészben ki nem küszöbölhető. És ha ilyeneknek jutott tudomására az illető lap, s felszólalt, ebbe rémképeskedést annál inkább nem látok, mivel épen a sajtónak van azon szép hivatása, hogy a jót elösegélje, a roszat pedig elfojtsa. Egyébiránt azon megyében lesz, nézetem szerint, az igazság kiszolgáltatására nézve helyes birói szervezet, hol az erélyes főispán vagy elnök minden magán s politikai érdekeken lehetőleg felülemelkedve, — egyedül szak képes és erkölcsi tekintetben megrovás alá nem jöhető egyér eket ajánl, s neveztet ki. — Ott lesz helyes birói szervezet — kimondom, bár darázsfészekbe nyúlok, — hol a magas igazságügyi ministerium azon elv szerint működik, hogy senkit oda, hol birtoka s ekkép gazdálkodása van, nem alkalmazand; mert ezáltal egyrészt gátat vet a nép hátrányára szolgáló hivataloskodás és gazdálkodás keUős működésének, — mig másrészt a gazdálkodásától távollevő hivatalnokban, egy magát kizárólag a hivataloskodásnak szentelő egyént nyerend. 81