Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 80. szám

Pest, 1871. pénteken október 13- 80. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Dcbreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom ; Az áruszállításnál kiállított számlák bizonyerejo — a könyvviWi á'tal vezetett főkönyv ellenében. —• Semmitősz. döntv. — .Jogirodalmi ismertetések. Az áruszállításnál kiállított számlák bizonyereje — a könyvvivö által vezetett főkönyv ellenében. Közli Szelestey Lajos ügyvéd ur. E kérdés merült fel következő jogesetben. Schlosser Ignácz épületía-kereskedő, könyvkivonat alapján pert indított Hirsch Náthán ellen 922 írt 60 kr. mint részére szállított fanemüek árhátralékaért. A főkönyvi kivonat 1864. január 2-tól 1868. april 22-ig terjed s 1868 i k évi június 24-én hitelelesittetett. Tárgyalásnál alperes a felperes által sajátkezüleg aláirt okiratokkal igazolta, hogy kétrendbeli, összesen 600 frt összegre rúgó fizetés a főkönyvbe bevezetve nincs; igazolta továbbá, hogy a főkönyvbe 1865. május 5-ről bevezetett, 316 frt 31 krt érő szállítmány meg nem rendeltetett, szállítás nem történt,s igy az áruk kézhez nem jutottak; ezeken kívül 6 frt leszámításnak a főkönyvben nyoma nincsen. — Ezekkel tehát igazolta, hogy felperesnek nem tartozik. Kijelentette, s a fentebbiekkel begyőzte, hogy felperesnek könyvvezetése hiányos, a valósággal össze nem egyező, s igy hitelt nem érdemelhetvén, fél próba-erővel nem bír. — Felemlité továbbá alperes, hogy a főkönyvi kivonat, mely 1864. január 2-án kezdődik, s csak 1868 június 24-én hitelesíttetett, megtámadásra nem alkalmas: végül alperes esküt ajánlott arra, hogy nem tartozik. Fel pere 8 főkönyvének szembeötlő hiányait levélmásoló könyvével (Copirbuch) igyekezett pótolni, mire alperes megjegyezte, hogy az nem kereskedői bejegyzési könyv, s bizonyító erővel nem bir. A per bir áj a, G-yőrmegye tsz^ke meggyőződött arról, hogy a hitelesített kivonattal a főkönyv nem egyező ; IáUa tehát, hogy vagy a könyv, vagy a kivonat annyira hibás, hogy egyik vagy másik elvetendő, — mégis alperest a követelési egész összeg s köl'ségek fizetésében elmarasztalta, azon esetre, ha „Schlosser Ignácz könyvvivője Dangl János póthitet tesz arra, hogy felperes hí tel könyveit pontosan, lelkiismeretesen vezette." Megjegyzendő erre előlegesen is, mikép felperes Schlosser Ignácz minden, időnként kiadott számlát s n y ug t a t v á n y t mag> irt alá, ily okiratok vannak a per mellett, — s mégis könyvvivője részére lett eskü megítélve. Az ítélet indokaiban az esküre vonatkozólag előada tik, hogy a könyvkivonat a főkönyvvel összehasonlittatván, azzal megegyezőnek találtatott, s igy van felbizonyiték ; — utóbb előadatik, I nogy: a kivonatból kihagyott tételek a fő| könyvben feljelelve találtattak. Ezen ellentI mondás bizonyítja eléggé, hogy a könyv és kivonata eltérők. Ezután még egyszer azt olvashatni az indokokiban, hogy megítélendő volt az egész összeg, mert ! főkönyv és kivonat teljesen egyező. De még azt is láthatni az indokokban, hogy alperesnek bizonyos részletfizetés teljesítésének a főkönyvben elő nem fordulására nézve tett kifogása elvetendő volt, mert igaz, hogy az 1866 dik évben fizetett 400 frt a főkönyvbe bejegyezve nincs, de ezen tétel látható abban az 1865 ik évi május hóról, s igy hibás az évszám. — A főkönyvvel mindenekben megegyezőnek kimondott kivonatban a kérdéses 400 frt sem 1865-, sem 1866-dik évi május hóról bevezetve nem látható. Azon főkönyv, mely még az évszámban is igy tévedhet, pontosan, lelkiismeretesen vezetettnek tekinthető-e, s birhat-e fél próbaerővel? Arra nézve, hogy az 1868-ik évi június 24-én hitelesített, de a főkönyvvel nem egyezőnek elismert kivonat megtámadásra mennyibeu alkalmas, — az itélét s indokai hallgatnak. Alperes felebbezéssel élt, — de a kir. ítélőtábla az első bíróság ítéletét helybenhagyta; — mert : a) „alperes a perben felperesi főkönyvnek egv kivonatát (nem azt, melyre a kereset alapíttatott) mutatta fel, mely a felperesileg beadott hiteles kivonattal 316 frt 31 kr. tételen kívül teljesen egyezik; igy miután ö mutatta fel, az abban foglaltakat elismerte." — Legyen szabad itt kissé megállapodni. A 2 od bíróság már kétrendbeli könyvkivonatot említ, melyek egymással nem egyeznek; — hogy az egyik a főkönyvvel nem egyez, azt az első bíróság is mondja, a másik pedig már az elsővel sem egyez. Van a főkönyvben tétel, mely a kivonatokban nincs, és van ezekben, mely a főkönyvből maradt ki. Ez nagyon sajátságos fényt, vagy inkább árnyékot vet a könyvvezetés pontosságára és lelkiismeretességére. — Az alperesileg becsatolt kivonatot pedig elismerésnek tekinteni nem lehet, mert azért mellékeltetett, hogy a könyvvitel pontatlansága még jobban bebizonyittassék. b) „alperes nem tagadta, hogy kereskedő, s igy az áruk kézhez jutására nézve a pts 173 ik § a alperesre nem alkalmazható." — Ilyesmit nem lehete tagadni, meit nem is állíttatott, minthogy felperes alperest egyszerűen mint pápai lakost vonta perbe, s nem mint kereskedőt. c) „mert a kérdésbeli részletfizetésekből 400 frtróli 80