Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 66. szám
Pest, ISÍÍ. pénteken augusztus 25. 66. szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSABÁTOK. Debreezeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Centuria Contrarietatum. — Közö3 okirat iránti alkereset beadási idejéről. — Semmitősz. döntv. — Legf. itélősz. határ. Centuria Contrarietatniii. Tomassovits Ferencz ügyvéd úrtól. A jövendőbeli Kittonich igy fogja talán elnevezni mindazon ellenkező döntvényeket (ha ugyan addig többre nem fognak rúgni, mire alapos a kilátás) melyekkel a semmitőszék igen gyakran meg szokta lepni a perlekedő világot. Ezen ellenkező döntvényeket ozélszerii tudomásra hozni, s ime ismét egygyel szolgálunk. Azon kérdés: valljon a rendes eljárásban az igazolási tárgyalásnak költségeit lehete az efelett hozott végzésben megalapítani? — a semmitőszék két ellenkező döntvényt hozott. Ugyanis: Nyitra megye törvényszéke 1870 April 12 én 4330 sz. alatt kelt végzésében az igazolási kérelemnek helyt adván, egyszersmind az igazolást szorgalmazó alperest a költségben elmarasztalta. Alperesnek semmiségi panasza folytán a Semmitőszék 1870 Július 1 én 5797 sz. alatt hozott határozatával a megyei törvényszék végzésének azon részét, mely által alperes perköltségben elmarasztaltatott, a prd. 297. § 1. pontja alapján mégsem mitette „mert a perrendtartásnak az igazolásról szóló 306. és következő §§-ban nincs megengedve, hogy az igazolási kérelem által okozott költségekben az ig a z o 1 ás t k é r ő íé 1 v ég i téle t e 16 11 végrehajtás terhe alatt elmarasztaltassák, e költségek iránt is tehát a 251. §-hoz képest csak azitéletben 1 e het határozatot hozni."*) Egy más ügyben megint Nyitra megye törvényszéke 1870 Január 21-én 8177 és 8774 sz. alatt kelt végzésével az igazolási kérelemnek helyt adott, de az igazolást szorgalmazó alperest — ismét következetesen — az igazolási költségnek végrehajtás teihe alatti lefizetésében elmarasztalta. Alperesnek a költség megítélése ellen — csakis a fenebbi praecedensnél fogva, — benyújtott semmiségi panasza folytán a Semmitőszék 1871 Május 25-én 5414. sz. alatt kelt határozatával a semmiségi panaszt visszautasította „mert az igazolást megengedő yj^^és ellen, a perrend 311. §. szerint jogor^^^atna k helye nem levén, a költségek me g wpl ésének kérdésesemmiségi tárgyat szinte nem képez." Ezen ellenkező döntvényeket nem azért hozzuk fel, mintha a semmitőszék döntvényeinek valami túlságos nagy *) Lásd 1870 Törvényszéki osarnok 61. sz. és Döntvénytár III. folyam 260. sz. | fontosságot tulajdonítanánk, mert a hazai jogász közönség körülbelül tisztában van vele, mily érték tulajdonítandó 8emmitőszékünk intézményének, és az általa hozott elvi határozatoknak; de csak azon c iriosumot akartuk kitüntetni, mikép lehet egy egyszerű, naponta előforduló kérdésben, egy esztendőnél rövidebb idő alatt két ellenkező döntvényt hozni. Közös okirat iránti alkereset beadási idejéről. (Perrendtartás 188. §.) Hertelendy Béla ügyvéd úrtól. D. S. mint E. A. engedményese rendes keresettel beperelte E. S-t 583 frt. 42 kr. s járulékai iránt, mely öszszeget E. A. — D. S-nek az E. S-nél levő 800 frtos követeléséből ellene intézett végrehajtás folytán engedményezett. — A kereset folytán f. é. június 13-ika tüzetett ki a per felvételére, mely alkalommal azonban E. S. személyesen jelenvén meg a pertárban, őt a pertárnok ügyvéd általi megjelenésre utasította, mi végből a per felvételére a szabályszerű nyolczadik napot azaz június hó 21-ikét tűzte ki, — E. S. e nyolcz nap közben e czikk közlőjét kereste meg védő ügyvédéül, ki június 21-én a pertárban megjelent, s a prdts 138 §. engedte feltétlen jogánál fogva 15 napi halasztást vett igénybe, melynek folytán a perfelvételi határnap július 6-ára esett. De ugyanazon nap D. S. mint E. A. engedményese ellen a prdtás 188. §-a alapján ama 800 fi tos kötelezvény közösségének kimondása és előterjesztése iránt alkereset-levelet adott be, minthogy az felperes által a kereset-levél mellé csatolva nem lett, s azt alperes védelmére többféle okból elkerülhetlen szükségesnek találta. A törvényszék azonban az alkeresetet, mint elkésettet visszautasította azon indokból, „mert az okirat közösségére irányzott alkeresetlevél, azon határidő első felében benyújtandó, mely az illető félnek azon periratra kitűzve volt, melyben az az okiratot használni kívánta; miután az 1556/871, számú kereset folytán a perfelvételre június 13-ika, illetőleg a félnek személyes s ekként törvényellenes megjelenése következtében június 21-ike volt kitűzve, s az idézett §. értelme szerint az alkeresetlevél legalább is ezen ujabban kitűzött határidő első fele vagyis június 17-ig lett volna benyújtandó." A törvényszék tehát a prdtás 188, §-át igy értelmezi, holott én külömbséget találok e §., — és a szavatossági alkereset, valamint a bírói illetékességi kifogások beadási idejére vonatkozó 801—89. és 98. §§. közt. Mert 66