Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)
1871 / 47. szám
188 ben, miszerint igazolva van az, hogy állítólagos feladatának ellenére, a gyilkosság idején, nemcsak felkelésre nem lázította a szerb népet, hanem távol a merénylet színhelyétől, Pesten tartózkodott; tekintve végre í) hogy vádlott ellen, a vádbeli bünténynyel össze nem függő, s korábbi évekből meritett, de különben sem bizonyított politikai természetű működései fölött bíráskodni — a már fentebb előadott okoknál fogva, nem a magyar igazságszolgáltatás jogkörébe tartozik: kellett Stankovics Fülöp 3. r. vádlottra nézve is, a pesti királyi Ítélőtábla által hozott Ítéletnek megváltoztatásával, a delegált bíróságként eljáró sz. kir. Pest városa törvényszékének ítéletét, saját indokaiból is hagyni helyben. (Pesten 1871-ik évi június 3-ikán 990. bünt. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. Az 580. §. által rendelt hirdetmény kibocsátására nem szükségeltetik, hogy az öröködési illeték megtörtént kifizetése igazollassék. Az örökösök oly kérvénye kiegészítés végett visszautasítandó, mely a hagyatéki ingatlan létezését s tárgyát kimulató telekk. kivonattal nincs ellátva. Hubay Mária és Zsuzsanna az iránt folyamodtak Grömörmegye tszékéhez, hogy még 1852. évben elhunyt édes attyuk Hubay Mihály után maradt ingatlan hagyaték nevükre telekkönyveztessék, s ezt megelőzőleg a netalán létező igények bejelentése végett a hirdetményezés hirlapilag eszközöltessék. A törvényszék 1871. év 175. sz. a. kelt végzésével a folyamodványt kiegészítés végett visszaadatni rendelte, t. i. a végett, hogy a kérdéses Hubay, Mihályféle ingatlan telekkönyvi állapotja, az hogy Hubay Mihály nevére van-e bekebelezve, kimutattassék; és hogy az örökösödési illeték megtörtént kifizetése nyugta felmutatatása által igazoltassék. Ezen végzés ellen folyamodók semm. panaszt adtak be; mert a jelen hiánypótlás elrendelése nem alapszik törvényen, miután a perrend egy §-sa sem rendeli sem azt, hogy ily folyamodáshoz az illető telekkönyvi iv mellékeltessék; sem azt, hogy az illeték kifizetéséről nyugta mutattassék fel; annál inkább, mert az örökhagyó 1852. évben halt el, a mikor örökösödési illeték még nem létezett. A Semmitőszék epanasznak részben helytadván, Gömör megye tszékének 175. sz. végzését, az örökösödési illeték kifizetéséről szóló nyugtának felmutatására vonatkozó részében megsemmisítette, — a végzés többi részei ellen intézett sem. panaszt pedig elvetette. Okok: „Az örökösödési illeték kifizetéséről szóló nyugtának felmutatására vonatkozó részében a megtámadott végzés megsemmisítendő volt azért, — mert a perr. 580. § sa az örökösödési igények bejelentésére hirdetmény kibocsátását nem köti a hagyatéki illeték kifizetésének feltételéhez; az eljáró tszék tehát azáltal, hogy az erről szóló nyugtának felmutatását is elrendelte, a perr. 580. és 297. §. pontja alá eső szabálytalanságot követett el; „a megtámadott végzé9 többi részei ellen intézett semm. panasz elvetendő volt, „mert a perr. 580. §. alapján kibocsátandó hivatalos hirdetményben, az igénylők tájékozása végett, az ingatlanok tárgyának megnevezése és körülírása mulhatlanul szükséges levén, s e tekintetben a bíróság eljárását csakis hiteles adatokra alapithatván, panaszt emelők kérvényének, az ingatlanok létezését és tárgyát kimutató hiteles telekk. kivonattal való kiegészítését — megtámadott végzésével a tszék helyesen rendeltééi. (1871. május 17. — 8288. sz. a.) A kir. itélő táblának az első bírósági határozatot feloldó végzése ellen további felebbezésnek helye nem levén, az hivatalból visszautasítható. Végrendelet nélkül elhunyt Izsák Ferencz s neje Albu Rozália hagyatéki ügyében Háromszék tszéke 1869. február 29-kén 1248. sz. a. határozatával a hagyaték átruházását elrendelvén, ez ellen Csora Jánosné részéről felfolyamodás adatott be. A maros-vásárhelyi kir. tábla 1870. febr. 15. 10834. sz. a. végzéssel az első bir. határozatot feloldotta, és a tszéket a tárgyalás kiegészítésére utasította. Ezen végzés ellen Izsák József s társai f e 1 e b bezést adtak be, melyet a törvényszék 1870. okt. 26. 5465. sz. a. kelt végzéssel hivatalból visszautasította, mert annak a perr. 291. §. értelmében nincs helye. Ezen visszautasító végzés ellen az elrendelt tárgyalási kiegészítés után Izsák József s társai sem. panaszs z a 1 éltek, mert állitásuk szerint a tszék helytelenül alkalmazta itt a 291. §. szabályát. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az eljáró tszék azáltal, hogy a kir. Ítélőtáblának az első bírósági határozatot feloldó végzése ellen beadott felebbezést visszautasította, a perr. 297. §. értelméken semmiséget annál kevésbbé követett el, minthogy a perr. 294. §-sa szerint oly végzések ellen felebbezésnek helye nincsen." (1871. május 2. — 3891. sz. a.) Csödmegszüntetés: Néhai gróf N á d a s d y Tamás hagyatéka e. 1850-ben indított csőd Gömör megye tszékénél kielégittetés folytán; Bányai András nagysomkúti rőfös kereskedő e. Kővár vidék tszékénél kiegyezéssel; ValentiniJ enő s Richter Emánuel mint Valentini s társa pe9ti czég tagtársai e. Pest város tszékénél kiegyezéssel; — Rosenfeld József e. Doboka megye tszékénél kielégittetés alapján j — Lapos Vaszilika e. Kraszna mégye tszékénél követelések be nem jelentése folytán; — Fil1 á r i János gyulai keresk. e. Békés megye tszékénél, kiegyezés8e[j — Scharpf Gyula szombathelyi volt kereskedő e. Szombathely városi tszéknél; — B i s s Mendel Kutti lakos e. Nyitra megyénél kiegyezéssel. — Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. —Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. PesteD, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.