Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 47. szám

188 ben, miszerint igazolva van az, hogy állítólagos feladatá­nak ellenére, a gyilkosság idején, nemcsak felkelésre nem lázította a szerb népet, hanem távol a merénylet színhelyétől, Pesten tartózkodott; tekintve végre í) hogy vádlott ellen, a vádbeli bünténynyel össze nem függő, s korábbi évekből meritett, de különben sem bizonyított politikai természetű működései fölött bíráskodni — a már fentebb előadott okoknál fogva, nem a magyar igaz­ságszolgáltatás jogkörébe tartozik: kellett Stankovics Fü­löp 3. r. vádlottra nézve is, a pesti királyi Ítélőtábla által hozott Ítéletnek megváltoztatásával, a delegált bíróság­ként eljáró sz. kir. Pest városa törvényszékének ítéletét, saját indokaiból is hagyni helyben. (Pesten 1871-ik évi június 3-ikán 990. bünt. sz. a.) Semmitőszéki döntvények. Az 580. §. által rendelt hirdetmény kibocsátására nem szükségeltetik, hogy az öröködési illeték megtörtént kifizetése igazollassék. Az örökösök oly kérvénye kiegészítés végett visszautasí­tandó, mely a hagyatéki ingatlan létezését s tárgyát kimulató telekk. kivonattal nincs ellátva. Hubay Mária és Zsuzsanna az iránt folyamodtak Grömörmegye tszékéhez, hogy még 1852. évben elhunyt édes attyuk Hubay Mihály után maradt ingatlan hagya­ték nevükre telekkönyveztessék, s ezt megelőzőleg a ne­talán létező igények bejelentése végett a hirdetményezés hirlapilag eszközöltessék. A törvényszék 1871. év 175. sz. a. kelt végzé­sével a folyamodványt kiegészítés végett visszaadatni rendelte, t. i. a végett, hogy a kérdéses Hubay, Mihály­féle ingatlan telekkönyvi állapotja, az hogy Hubay Mi­hály nevére van-e bekebelezve, kimutattassék; és hogy az örökösödési illeték megtörtént kifizetése nyugta felmu­tatatása által igazoltassék. Ezen végzés ellen folyamodók semm. panaszt adtak be; mert a jelen hiánypótlás elrendelése nem alap­szik törvényen, miután a perrend egy §-sa sem rendeli sem azt, hogy ily folyamodáshoz az illető telekkönyvi iv mellékeltessék; sem azt, hogy az illeték kifizetéséről nyugta mutattassék fel; annál inkább, mert az örökhagyó 1852. évben halt el, a mikor örökösödési illeték még nem létezett. A Semmitőszék epanasznak részben helytadván, Gömör megye tszékének 175. sz. végzését, az örökösödési illeték kifizetéséről szóló nyugtának felmutatására vonat­kozó részében megsemmisítette, — a végzés többi részei ellen intézett sem. panaszt pedig elvetette. Okok: „Az örökösödési illeték kifizetéséről szóló nyugtának felmutatására vonatkozó részében a megtáma­dott végzés megsemmisítendő volt azért, — mert a perr. 580. § sa az örökösödési igények bejelentésére hirdet­mény kibocsátását nem köti a hagyatéki illeték kifizeté­sének feltételéhez; az eljáró tszék tehát azáltal, hogy az erről szóló nyugtának felmutatását is elrendelte, a perr. 580. és 297. §. pontja alá eső szabálytalanságot köve­tett el; „a megtámadott végzé9 többi részei ellen intézett semm. panasz elvetendő volt, „mert a perr. 580. §. alapján kibocsátandó hivata­los hirdetményben, az igénylők tájékozása végett, az in­gatlanok tárgyának megnevezése és körülírása mulhatla­nul szükséges levén, s e tekintetben a bíróság eljárását csakis hiteles adatokra alapithatván, panaszt emelők kér­vényének, az ingatlanok létezését és tárgyát kimutató hi­teles telekk. kivonattal való kiegészítését — megtámadott végzésével a tszék helyesen rendeltééi. (1871. május 17. — 8288. sz. a.) A kir. itélő táblának az első bírósági határozatot feloldó végzése ellen további felebbezésnek helye nem levén, az hivatal­ból visszautasítható. Végrendelet nélkül elhunyt Izsák Ferencz s neje Albu Rozália hagyatéki ügyében Háromszék tszéke 1869. február 29-kén 1248. sz. a. határozatával a hagyaték át­ruházását elrendelvén, ez ellen Csora Jánosné részéről felfolyamodás adatott be. A maros-vásárhelyi kir. tábla 1870. febr. 15. 10834. sz. a. végzéssel az első bir. hatá­rozatot feloldotta, és a tszéket a tárgyalás kiegészítésére utasította. Ezen végzés ellen Izsák József s társai f e 1 e b ­bezést adtak be, melyet a törvényszék 1870. okt. 26. 5465. sz. a. kelt végzéssel hivatalból visszautasította, mert annak a perr. 291. §. értelmében nincs helye. Ezen visszautasító végzés ellen az elrendelt tárgya­lási kiegészítés után Izsák József s társai sem. panasz­s z a 1 éltek, mert állitásuk szerint a tszék helytelenül al­kalmazta itt a 291. §. szabályát. A Semmitőszék azt elvetette; „mert az eljáró tszék azáltal, hogy a kir. Ítélőtáblá­nak az első bírósági határozatot feloldó végzése ellen be­adott felebbezést visszautasította, a perr. 297. §. értelmé­ken semmiséget annál kevésbbé követett el, minthogy a perr. 294. §-sa szerint oly végzések ellen felebbezésnek helye nincsen." (1871. május 2. — 3891. sz. a.) Csödmegszüntetés: Néhai gróf N á d a s d y Tamás hagya­téka e. 1850-ben indított csőd Gömör megye tszékénél kielégitte­tés folytán; Bányai András nagysomkúti rőfös kereskedő e. Kővár vidék tszékénél kiegyezéssel; ValentiniJ enő s Richter Emánuel mint Valentini s társa pe9ti czég tagtársai e. Pest város tszékénél kiegyezéssel; — Rosenfeld József e. Doboka megye tszékénél kielégittetés alapján j — Lapos Vaszilika e. Kraszna mégye tszékénél követelések be nem jelentése folytán; — Fil­1 á r i János gyulai keresk. e. Békés megye tszékénél, kiegyezés­8e[j — Scharpf Gyula szombathelyi volt kereskedő e. Szombat­hely városi tszéknél; — B i s s Mendel Kutti lakos e. Nyitra me­gyénél kiegyezéssel. — Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt., fél évre 4 frt. negyedévre 2 frt. ausztriai értékben. —Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11-ik sz. a. 2-ik em. balra. PesteD, 1871. Nyomatott KocsiSándor saját nyomdájában, hal piacz és aldunasor sarkán, 9. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom