Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 43. szám

Pest, 1871. kedden június tt. 43, szám. Tizenharmadik évfolyam. TŐIiVÉWNZÍkI ( SARVOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : A jelen perrendt. hiányaihoz.—Pallavicini—Vay Mihály-féle végrehajtási ügy. Legf. itélősz döntv.—Semmitősz. döntv. A jelen perrendtartás hiányaihoz. Szívós Albert tszéki ülnök úrtól. (Nagy-Kőrös.) Ha figyelemmel áttekintjük a pprrts 324. §-áf, ugy találjuk, hogy abban határozottan elő vannak mindazon okok sorolva, melyek alapján a zárlatnak helye van ; ha tehát az elsóbirósághoz zárlat elrendelése iránt oly kérvény adatik be, melyben a pprrts 324. §-ában előirt okok egyike is igazolva nincs, az elsőbiróságnak a kérelmet a pprts 324. §. alapján visszautasítani — szerintem — nem csak joga — de törvényes kötelessége —anélkül, hogy alaki sérelmet követne el. És ez megtörténvén, ha a viszszautasitott fél mégis — az érdembeli sérelmének orvoslása végett nem fellebbezéssel él, melylyel jogi fogalom szerint élni lehetne, — hanem a 297. §. 18-ik pontjának ezen kitétele alá rejtett hézagon „ha a biró a zárlati és végrehajtási kérelem iránt elutasitólag határozott" — felszökik a semmitőszékhez, itt az elsöbiróság eljárása megsemmisíttetvén, az azt a zárlat elrendelésére utasítja (Semmitőszéki határozat 9150/870. sz.) Ha ellenben az elsöbiróság a zárlati kérelmet okadatoltnak látja, s azt a 324. §. alapján elrendeli, sőt a 322. §. alapján foganatosítja is; panaszlott a 297. §-rai hivatkozással semmiségi panaszt emel, s az oly számos semmiségi okok közül akad egy, melynek alapján az első bíróság ily értelembeni eljárása is megsemmisíttetik, s az elrendelt és foganatosított zárlat minden következményeivel együtt feloldatik. (Semmitőszéki határozat 10286/870.) A végrehajtási kérelmek elintézését épen ily törvénybe szőtt akadályok nehezítik. — Ugyanis; a pprrts. 345. §-ában elő van irva, hogy mikor van helye a végrehajtásnak, a 348. és 349. § ok pedig meghatározzák azt, hogy miként szerkesztendők és szerelendők fel a végrehajtási kérvények; ha azonban a közel idézett §§-kal ellenkezően szerkesztett és beadót végrehajtási kérelem az elsöbiróság által visszautasittatik, a visszautasított fél megragadja a 297. §. 18. pontját és semmiségi panaszt emelvén, az idézett §, és a következetesség elvénél fogva is, az elsöbiróság eljárása megsemmisíttetik. És viszont, ha az elsöbiróság a 348. és 349. §§. ellenesen szerkesztett végrehajtási kérelemnek a 297. §. 18-ik pontjában fenhagyott semmiségi ok kikerülése tekintetéből helyt ad, — panaszlott a 298. §. utolsó bekezdéséhez képest — és ez esetben valódi alaki sérelem miatt — a 297. §. alapján semmiségi panaszt emel, s az elsöbiróság eljárásának meg kell semmisittetnie. Az előre bocsájtottak után eléggé kiderül, miszerint a törvénynek ellentétes rendeletei — s a semmitőszéki határozatok folytán, az elsöbiróság eljárása szerfelett ne| hezitve van; és bár mind az elsöbiróság,mind a semmitő| szék törvényre fektetetten hozza határozatait, s bár a semmisitőszék eljárása felett nincs apellatorium fórum — pedig ha ezen lap 4-ik számára tekintünk is vissza, a semmisitőszék ellentétes határozatainak szép halmazát látjuk, ily körülmények között, és ily előzmények után, nyíltan kérdésbe merem tenni azt, váljon mindannyiszor, midőn az elsőbiróságok határozatai megsemmisíttetnek, — ezen — vagy amaz határozat bir-e törvényesebb alappal ? ... és hogy a törvény hiánya és ellentétessége elő sorolt okaiból a peres felekre háramlott tetemes károkért és költségekért ki a kérdésre vonható felelős? . . . Menjünk tovább: A pprrts 211. §-a szerint a bíróság a szemlét — valamint a 219. §. szerint a birói -becslést is elrendelheti, ha azt a felek nem kérték is. Mind a szemle, mind a birói becslésnél 3 külön körülmény jöhet elő, nevezetesen: a) A szemlét mindkét fél kérte, s a bíróság azt a felek kérelme folytán rendelte el. b) Vagy csak egyik peres fél kérte, s az ennek kérelme folytán rendeltetett el; — vagy végre: c) A felek kérelmén kivül, a bíróság hivatalból rendelte el a szemlét, illetőleg a birói becslést. A szemle és birói becslés elrendelése iránt, valamint az iránt is intézkednek a 211 és következő §§-ok, hogy a felek — és szakértők meg nem jelenése — a szemle megtartását Dem akadályozza, — de arról már a pprrtsnak ezen eljárást szabályozó §§ ai mélyen hallgatnak, hogy ha a fél, vagy felek meg nem jelennek, s a kiküldött biró a szemle, illetőleg birói becslés alá veendő tért s tárgyat nem ismeri, hollétét nem tudja; mi legyen annak hivatalos teendője? Mert hiszen az idézett törvényes eljárás 215. §. szerint a szemle megtartása a felek meg nem jelenése miatt nem akadályoztathatik ? s igy önként az a kérdés merül fel, váljon a birói kiküldött köteles-e a peres felek érdekében hivatalból olyan kalauzt szerezni, ki a becslés tárgyát — illetőleg a szemle alá veendő tért kimutassa? — És ha köteles, — ebből önként folyik ki azon másik kérdés, — hátha nem talál senkit, ki a kérdéses tárgyat és tért kimutassa; — avagy az netaláni esetben nem kellőleg mutattatnék ki — ? quid juris et quid consilii? A pprrts. mindezekről mélyen hallgat! Szerény nézetem szerint tehát a felek meg nem jelenése a szemle megtartását akadályozza, s a 219. §. után befoglalandó lenne az, miszerint a szemlét kérő fél meg nem jelenése esetében, a szemle megtartása nélkül a 111. §. szerinti eljárás fog alkalmaztatni. Azon esetben pedig, midőn a szemle a felek kérel43