Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 33. szám - Az eperjesi ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" törvényjavaslat első tervezetére. (Vége)

Pest, 1811. pénteken április 28, 33, szám. Tizenharmadik évfolyam. CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvcdegylet közlönye. Tartalom : Észrevételek az „Ügyvédi rendtartás" törvényjavaslatra. — Zálogelőjegyzési jogesetek. — Semmitöszéki döntvények. y Az eperjesi ügyvédegylet észrevételei az „Ügyvédi rendtartás" törvényjavaslat első tervezetére. / (Vége.) A 8. §-ból minthogy a 69. §-t egészen elmellőztetni kívánjuk, a „legalább három hónappal előre" szavakat, s az ezekre közvetlenül következő pontot kihagyatni javasoljuk. A 12. §-t mivel hisszük, hogy az azoknak, a miket a tervezet kimondani kiván, igy jobban fog megfelelni, imigy kívánjuk megváltoztattatni s illetőleg kiegészíttetni: „Feleket peres és nemperes jogügyekben bíróságok s egyébb hatóságok előtt, vagy azokon kívül díjfizetés mellett képviselni s tanácsával támogatni egyedül az ügyvéd van jogosítva. — Hogy mennyiben legyen a feleknek polgári peres és büntető ügyekbeni képviseletére kivételképen nem-ügyvéd is jogosítva, azt a polgári törvénykezési és a büntető perrendlartás határozzák meg." A 13. §. végén foglalt „a közjegyzői törvény 187. §. haiározatai szerint" szavak helyébe a „mint zugirász" szavakat kívánjuk tétetni, miután a „zugirász"-nak határozványa és büntetésének kiszabása, szerintünk, oda sem tartozik, s mi a fenn előadott okokból, különben is óhajtanék, hogy az ügyvédi rendtartás mindenek előtt legyen törvénynyé. A 15. §. első bekezdését, nyelvészeti tekintetből, ekkép kívánjuk módosíttatni: „Az ügyvéd a megkereső féltől a képviselet elvállalását (vagy „felvállalását") megtagadhatja, és a már elvállalt képviseletet is fel mondhatja." Továbbá annak második bekezdéséből az egyszer mindenkorra" szavakat, miután ezek azon §. illető intézkedésének czélját igen sokszor meghiúsíthatnák, kihagyandóknak, s ugyanazon bekezdés végéhez, az igazság és méltányosság szempontjából, a „de csak akkor, ha az által ő maga vagy valamely régibb védencze hasonló kárnak vagy veszélynek kitéve lenne" szavakat toldandóknak véljük. A 16. §-t pedig mi a viszonosság és illem okáért, ekkép változtatnók meg: „Viszont a fél is az ügyvédtől a képviseletet csak előleges értesítés előrebocsátása mellett vonhatja el; különben neki minden hasztalan idővesztéséért és fáradozásáért felelős lévén." A 17. §-t egészen czélszerütlennek tartjuk, miután az örökös az örökhagyóval jogilag egy személynek tekintendő; de az ügyvéd az örökösöket különben is csak rit kán ismerhetvén, ez a dolog megfordított rendé lenne; s ugyanezért azon §. helyébe mi a következőket tennők: „A fél elhalta a képviseletet meg nem szünteti mindaddig, mig azt az ügyvédnek az örökösök fel nem mondják." A 18. §. utolsóelőtti bekezdését azért, mivel az ügyvéd e részben más munkásnál kevesebb joggal nem bírhat, s mivel az ügyiratok egyszersmind az ő követelésének is bizonyítékai, mivel azonfelül a 35. §. is ezt hozza magával, — mi imigy megmásitandónak véljük: „Egyébiránt az ügyvéd az ügyiratok visszatartására addig, mig jutalomdija és kiadásai meg nem fizettetnek, vagy legalább nem biztosittatnak, jogosítva van." A 19. § t, magánál a viszony természeténél fogva, az ügyvéd „örököseire" is kívánjuk kiterjesztetni, a „három" évet azonban „egy" évre leszállittatni. A 20. §. 15 napi határidejét mi igen rövidnek találván, azt 45 napira átváltoztattatni kivánnók. A 21. §. „úgyszintén" szavától „nyújtani" szaváig terjedő szövege helyébe, szabatosság szempontjából, a következőket tennők: „s egyáltalában tartózkodnia kell attól, hogy a félnek a törvényben tiltott cselekményeknél bármi módon segédkezet nyújtson." A 28. §. a) pontját, annak határozatlanságánál fogva, mi ekkép változtatnók meg: „ha az ügyvéd a felet az ily egyezkedésnél csalárdul rászedte." A 30. §-t, mint nem jogost és a 27-dik §. második bekezdésével ellenmondásban lévőt, mi egészen el mellőznek. A 32. §. második bekezdését mi, szabatosság és határozottság okáért, következőleg változtatnók meg: „Hogy az ügyvédet vagy pedig a felet terheljék e az ebbeli eljárás költségei: annak elhatározása az eljáró választmány belátására bizatik." A 37. §-t ekkép helyesebbnek tartjuk : „Midőn az ügyvéd valamely bíróság avagy hatóság előtt másnak nevében működik: felelős azért, hogy annak valóságos megbízottja. S épen ez okból köteles az ügyvéd minden beadványát, akár a felzeten, akár pedig belől, sajátkezüleg aláírni." A 38. §. első bekezdése, a mi nézetünk szerint, helyesebben lenne kifejezve igy: „Az ügyvéd az őt igazoló írásbeli felhatalmazványt mindjárt az első fellépésnél köteles felmutatui " Annak 2. és 3. bekezdését azután egészen elhagynók. Ugyszinte elhagynók a 4 dik bekezdésének a „szükségesnek tartja" szavak után következő összes szavait. Még pedig mindezt azért, mivel a dolog igy egyszerűsítve van, s mivel ez az 1868-ik évi polg. tvényk. rdt. 89-dik §-ával is összhangzik. A 42. §. első bekezdésének „szóval előadottak" szavai után mi a következőket tennék: „harmadik személyek irányában ugy tekintetnek, mintha azok maga a megbízó fél állal történtek volna, hacsak a jelenlévő fél azokat azonnal helyre nem igazítja." S a második bekezdése, nézetünk szerint, ekkép lenne kiegészítendő: „Az gJgjp"E számhoz mellékeltetett: Ráth Mór törvényi s jogi hivatalos kiadványainak érdekes jegyzéke.