Törvényszéki csarnok, 1871 (13. évfolyam, 1-101. szám)

1871 / 29. szám - A debreczeni ügyvédegylet észrevételei az "Ügyvédi rendtartás" javaslatára

Pest, 1871. pénteken április 14. 29, szám. Tizenharmadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom : Ügyvédi rendtartás javaslatról. — Ügykimutatások. — Semmitőszéki döntvények. —Ügyvédr. kormányj. A debreczeni ügyvédegylet észrevételei az „Ügyvédi rendtartás" javaslatára. Az első folyamodási biróságok rendezéséről szóló törvényjavaslatra tett észrevételeinkben már szükségét nyilvánítottuk annak, bogy az e. f. biróságok rendezésével egyidejűleg az ügyvédség rendezése is, a kor színvonalán álló ügyvédrendtartás alkotásával, a czélnak egyedül megfelelő azon elvre alapitva, miszerint az ügyvédi testületnek saját kezébe adandó első sorban a fegyelmi batalom, melynek gyakorlása által az igazságszolgáltatás érdekében nélkülözhetlen hitelét, tekintélyét, s függetlenségét, ugy egyes tagjai, mint mások irányában megvéd heti, létesíttessék. Ily németet nyilvánítván már a biróságok rendezése kérdésének tárgyalása alkalmával: „az ügyvédi rendtartás" javaslatát átalánosságban üdvözöljük, és pedig azért, mert azon javaslatban az igazságszolgáltatás egyik fő tényezőjének, az ügyvédi testületnek az igazságügy jól felfogott érdekében kívánatos szervezete, — továbbá ugy az ügyvédek jogai, mintázok kötelességei, valamint az ügyvédi kar erkölcsi hitelének s tekintélyének megóvása, — s fentartására vonatkozó intézkedések azon egyedül czélra vezető elv alkalmazása mellett, miszerint egyfelől magának az ügyvédi testületnek kezébe teendő le első sorban a fegyelmi hatalom, másfelől pedig az ügyvédi testület oly szervezettel is ellátandó, melynek alapján a tudomány terén folytonosan előhaladhasson, s előhaladni hivatásának tarthassa, s hatáskörrel birjon arra, hogy a törvénykezés terén a hiányok kipótlása, s a reformok létesítése iránt illetékes helyen kezdeményezve javaslatokat terjeszthessen elő, — feltalálhatók ; mert azon javaslatban az ügyvéd és megbízói közt fenforgó viszonyok kölcsönösen, s minden előfordulható eshetőségre tekintettel meghatároztatnak, s ebből kifolyólag a feleknek ügyvédeik irányában jogosultsága, s köte 1 mei is körvonaloztatnak, mert az ügy védi karnak, jól értelmezett, s az igazságügy végetlen kárára eddig biztosítani elmulasztott független ál lása az ügyvédi kamarák s azok választmányai hatáskörének szabatos meghatározása, s a fegyelmi eljárás teljes szabályozása által alkotmányos jogviszonyainkhoz, s az idő intelméhez képest megóvatni c z éloztatik. Ezek alapján az „ügyvédrendtartás" iránti javaslatot tekintettel az annak keletkezésére, s szerkesztésére vonatkozó az életből híven meritett, s általunk legnagyobb részben helyeselt indokokra is, átalánosságban elfogadjuk. ! Azonban azon javaslat egyes intézkedéseire vannnak | észrevételeink, melyeket következőkben terjesztünk elő, ugy mint: A 4. §-ra: Ezen §. harmadik tétele következőleg lenne módosítandó: „A bizottság elnökét, és helyettesét az igazságügy minister nevezi ki minden év elejével; a bizottság többi tagjait pedig szinte minden év elején felében a pesti másodbiróság (most kir. ítélőtábla) saját kebeléből, másik felében a budapesti ügyvédi kamara saját tagjaiból választja, s minden vizsgánál az elnökön kivül a nevezett bíróság, és kamara által választottak közül két-két tagnak jelenléte szükséges." Mert az ügyvéd legnagyobb részben a bírói teendők előkészítője lévén: az ügyvédi képesség megítélésére nemcsak az ügyvédi, de a bírói kar is közvetlen hivatva van, s ebből kifolyólag azon két független szakértő testületnek — miután az igazságügyministernek, mint az állam felelős képviselőjének befolyása az elnök, s ennek helyettesének kinevezése által elegendőleg biztosítva van, — egyenlő hatáskörét szinte biztosítani szükséges. Az ügyvédi vizsgának az ország fővárosában egy testület által kivételét nemcsak az ez uton elérhető egyöntetűség, érdektelenség, s némi méltóság kívánja, de az állam magasb érdeke is parancsolja. 5. §-ra. Ezen §. 1. pontja, hogy: „valamely belföldi egyetemen a jogtudorságot elnyerte" kihagyandó lenne, mert: a jogtudorságot az ügyvédi képességre nézve nélkülözhetlen kelléknek egyátalában nem tartjuk; de tekintve azt is, hogy hazánkban még egyetlen jogi egyetem áll fen : a javaslat szerint az ügyvédség elnyeréséhez a jogtudorság megkivánása mellett más szóval, s tulajdonkép az kívántatnék, hogy minden ügyvédségre törekvő egyén ezen egyetlen egyetemen végezze a jogot, a mi pedig a szegényebb sorsú, de képes egyéneket az ügyvédségtől előre, és hosszú időre elzárná, mivel épen nem kecsegtethetjük magunkat azzal, hogy hazánkban államköltségen már holnap több egyetem állíttatik fel, s hogy a bizonyos helyen „silány" melléknévvel felruházni czélzott protestáns jogakadémiák ugy eltűnnének a föld színéről, mintha soha nem is léteztek volna, mert bizony ezek nézetünk szerint nem fognak eltűnni, hanem a kor igényéhez alakulva, a mint kívánatos is, fen fognak állani, amaz állami egyetemek pedig a midőn sok időn át még a népnevelés, az alsóbb iskolák felállítása, s kellő berendezése veendi igénybe az ország pénzerejét, nem fognak mostanában létesíttetni; — az ügyvédi képességre nézve teljesen elegendő garantiát találunk egyfelől az | előirt elméleti államvizsgák letételében s a jog-gyakor| latban, másfelől pedig abban, ha az ügyvédi vizsga arra 29