Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 97. szám - A birósági szervezet kérdéséhez [4. r.]

Pest, 1870. kedden deczember 13. 97, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: A bírósági szervezet kérdéséhez. — Telekkönyvi jogeset. — Semmitöszeki döntvények. A bírósági szervezet kérdéséhez. IV. Az, hogy az igazságszolgáltatás raagasb érde­keinek megfelelő arány, első fórumon a társas és az egyes bíróságok között előállitathassék, mindenesetre korunk codificatiójának legnehezebb feladatai közé tartozik. A naponta nagyobb mérvben emelkedő üzlet s for­galom igényei minél gyorsabb, tehát minél egyszerűbb, minél közelebbi bíráskodást, s igy birói állomásokat is sürgetnek 5 mig ugyanily hévvel és érdekeltséggel köve­teltetik az is, hogy alapos, biztos jogszolgáltatás nyúj­tassák. Elismertetik átalábau, mikép utóbbi érdek csak a társas bíróságok, a törvényszékek által kielégíthető, miért magok a kereskedelmi osztályok is saját bíróságaikat csak társas bíróságilag engedik szerveztetni — mi pedig a közelség, de az egyszerűség s igy gyorsaság érdekével is nem lehet teljes öszhangzásban. Ellenben ezen érdek­nek az egyes bíróságok jobban megfelelnek, — de ezek ismét az alapos igazságszolgáltatás igényeinek nem felel­hetnek meg ugy, mint a törvényszékek. Mi nem is hisszük, hogy ezen feladat — minden ér­deknek megfelelve, teljesen kielégitőleg megoldható len­ne. Csak arra véljük tehát a józan törekvéseket irányoz­hatni, hogy a fentebbi érdekek kieíégitését — öszponto­sitva a végczélban: a biztos jogkiszolgáltatásban, — meg­közelíthessük. Es erre nézve például és útmutatóul szolgálhatnak azon iránypontok, melyeket az európai ujabbkori tör­vényhozások állítanak élőnkbe. Ezek pedig kettőben ösz­pontosulnak t. i. hogy törvényszékek minél nagyobb ha­táskörrel, de lehetőleg minél kevesb szám­mal létesítéssé nek; és hogy első fórumon minél több egyes bí­róság alapitassék, de minél kisebb hatás­körrel és illetőséggel. Ugy hisszük, ezen az európai törvényhozásokban átalános uralomra emelkedett két codificationalis szabály indokolását már a fentebb előadottakban tisztán s meg­győzőleg fel lehet találni. A mi az elsőt illeti, annak szükségessége iránt, hogy a tszékek terjedelmesb illetőséggel ruháztassanak fel — semmi kétség sem foroghat fenn 5 miután a társas bírósági elv uralkodásának szükségessége elismertetett, s miután ez csak az által valósítható, ha a társas bíróság jótétemé­nyei s biztosítékai minél többekre, szorosan véve minél több jogügyekre terjesztetnek ki; mi pedig csak azáltal lehető, ha a törvényszékek minél nagyobb hatáskörrel vannak felruházva. Ezzel szoros kapcsolatban áll ama kérdés is mely a (törvényszékek számának megalapítására vonat­kozik, de a melynek megoldása már sokkal nehezebb, mert különböző és számosb elemei, mint alkatrészei le­vén, oly bonyolultság áll elő, mely az eldöntő nézpontok tisztázását, sőt megérthetését is nehezebbé teszik. Ennek véljük tulajdonit hatni, hogy nálunk épen e kérdés körül még az illetékes körökben is meglehel ős zavart fogalmak uralkodnak, és átalában e körül nálunk legtöbb hibás nézet s vélemény van elterjedve. Nem felesleges tehát, hogy itt kissé tovább időzzünk. Hogy a puszta elméletet elhagy va, a gyakorlati jog­élet adataira támaszkodhassunk, különösen Francziaor­szág jogrendszerét választjuk például, főleg mert mint évek óta hirdetjük, mi a franczia birói szervezetet Euró­pában legjobb, legutánzandóbb alakulásnak tekintjük Ehhez járul, mikép Európában nincs állam, melyben aránylag annyi törvényszék léteznék, mint Francziaor­szágban, — tehát törvényhozása legtöbb tanúságot is nyújthat azok irányában, kik a szervezési reformot min­denek felett a tszékek nagy számában keresik. De jelen kérdésre nézve ujabbkori reform törekvései is figyelemre méltók. A franczia állam, mely mind a népességet, mind a területet tekintve, államunkat több mint háromszorta fe­lülmúlja, mintegy 363. első foly. törvényszékkel bir; miből magából — minden egyébb ide vonatkozó szerve­zési tényezőket mellőzve is, következnék, hogy államunk­nak egy harmaddal, vagy is 120-nál kevesebb törvény­székkel kellene birnia — tehát pusztán ez arányban is legföljebb 110-el. Mig ellenben az első ministeri javaslat nemcsak nem inditványozott kevesebbet ezen harmadnál — sőt 133 tszéket tervezvén, azon harmadnál jóval túl­ment. Ezen szervezet szerint tehát államunkban aránylag több alsó törvényszék létesitetett volna, mint magában Francziaországban. Már pedig a szakértők előtt ismeretes tény, mikép magában Francziaországban, a szakértők részéről, az ott létező alsó törvényszékek száma túlságos nagynak talál­tatik és nagyon is sokaltatik. Itt a jogszaki panaszok egyik legkiválóbb s legmindennapiabb tárgyát képezi a törvényszékek nagy száma. A reform indítványok között mindenütt fő helyen szerepel az, hogy a törvényszékek száma leszállittassék. Es pedig a legtöbb és legszakképe­sebb vélemény oda irányul Francziaországban, hogy a törvényszékek száma mintegy 200-ra szállitassék le. Es ha ezen körülményeket tekintjük, ha ezen számí­tást s reformtörekvést vesszük figyelembe — mit az oly kitűnő franczi szervezési tehetség, s oly kiváló szaktudó­sok s államférfiak irányában nem is mellőzhetünk, — 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom