Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 90. szám - Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz [1. r.] - Debreczeni ügyvédegylet észrevételei az irtvány törvényjavaslatra [2. r.]

Pest, 1870. pénteken november 18. 90, szám. Tizenkettedik évfolyam. TŐRVÉMSZÉKI CSARNOK. Debreczeni, eperjesi és temesvári ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Észrevételek a közjegyzői javaslatra. — Az irtványjavaslatra. — Semmitőszéki döntvények. — Ministtri javaslatok. Eperjesi ügyvédegylet észrevételei a közjegyzői javaslatra. (Beküldve az igazságügy-ministeriumhoz.) Habár a legőszintébb elismeréssel fogadjuk az álta­lunk is óhajtott közjegyzői intézmény meghono­sítása végetti javaslatot, azon intézménynek oly széles ha­táskörreli behozatalát mégis, egyelőre legalább, sem szükségesnek, sem hasznosnak, sem czélszerünek nem tartjuk. Nevezetesen nem tartjuk azt sem szükségesnek, sem hasznosnak, sem czélszeriinek a 23-ik §. 5., 6., 7., 9. és 10-dik pontjaiban foglalt teendőkre, t. i. „az ingatla­nok akár végrehajtás, akár csőd esetébeni árverésé­re, a becslések eszközlésére, a hagyatékok tárgyalására, a peres ügyeken kivüli beadványok szerkesztésére, s a vádlottaknak bűnvádi ügyekbeni vé­désére" nézve. Nem tartjuk továbbá „a jegyzői okmányt/' a mint azt a 26 dik §. 1-ső pontja rendeli, „az ingatla­nok tulajdonjogának átruházása iránt bíró­ságon kivül kötött szerződéseknél a jog­ügylet érvényességéhez szükségesnek" Nem tartjuk végtére „a végrehajtást a jegy­zői okmány alapján," bármily különös kellékek­kel is bírjon az, a 69-ik §. szerint, közvetlenül „elrendel­hetőnek.", I. Azért nem tartjuk a közjegyzők hatásköré­nek a 23-dik §. 5., 6., 7., 9. és 10-dik pontjaiban elsorolt teendőkre való kiterjesztését szük­ségesnek, mivel a bíróságok, ha a közigazgatási teendők­től, ugy a mint kell, menekülnek, a mostemlitett 5., 6. és 7-dik pontbeli teendőket igen könnyen fogják győzni; a 9-dik és 10-dik pontbeli teendők teljesítésére pedig ne­künk, nagyszámú ügyvédeinkben, annyi közegünk van, a mennyi a föld kerekségén egyetlen egy nemzetnek sincs. Nem lenne pedig hasznos, szerintünk, a közjegyzők hatáskörének a kérdéses teendőkre való kiterjesztése, azért, mivel az 5 —7-ik pontbeli teendők által a közjegy­ző egy részről még az egyes bíróságoknak is alárendelt közeggé alacsonyittatván, másrészről pedig ő birói he­lyettesként, tehát bíróként működvén, — mielőtt még a közjegyzői intézmény iránt a bizalom támadhatna, s azon intézmény tekintélyre és népszerűségre szert tehetne, már is alásülyedne és zavarodnék annak állása s hivatása felőli fogalom, s a különben méltán várt rokonszenvek helyett, ugy, a mint azt az osztrák-rendszer alatt beho­zott közjegyzőség tapasztalta, az mindenfelé csak ellen­szenvekkel találkoznék. A 9. és 10-ik pontbeli — habár egyébként igen tisztességes — teendők által pedig meg­szűnnék a közjegyző a feleken felül álló, azok érdekein felülemelkedő, s közhitelességgel, közbizodalommal biró személy lenni. Végre czélszerü sem lenne, szerintünk, a közjegy­zőség hatáskörének a szóbanlévő teendőkre való kiter­jesztése azért, mivel a ki külföldi növényt, fát, minél könynyebben és minél biztosabban meghonosítani kí­ván, az azt nem mint teljesen kifejlett növényt, fel­nőtt terebélyes fát, hanem mint gyenge csemetét, mint hajlékony fácskát fogja áültetni. Mivel továbbá a közjegyzőség, midőn a hazánknál minden tekin­tetben sokkal előhaladottabb külföldön először beho­zatott volt, korántsem hozatott be azon széles hatáskör­rel, mellyel az ott, több — százados fennállása után, je­lenleg bír. Ezenkívül pedig a mi viszonyaink az előhala­dott külföld viszonyaitól különben is egészen eltérők, ho­lott nekünk első helyen épen a mi viszonyainkat kell szem előtt tartanunk. Mivel azonfelül, a mit azon kiter­jesztés hasznossága ellen fennebb felhoztunk, az mind annak czélszerüsége ellen is harezol; s mivel mind ezek­hez még az is járul, hogy a közjegyző, ha azon széles ha­táskörrel felruháztatnék, épen a hozzá főképen tartozó, szoros értelemben úgynevezett „közjegyzői'' teendőktől — mert rendszerint a maga székhelyétől is — vonatnék el! S mindezek ellenében azon netaláni indok, hogy „az akkép kiterjesztett hatáskör nélkül hogyan él meg a közjegyző?" a mi igénytelen nézetünk szerint, legkisebb figyelmet sem érdemel. Még pedig nem csak azért, mivel nem az illető kerület van a közjegyző végett, de a köz­jegyzőnek kell lennie a kerület végett, — hanem azért is, mivel a közjegyző törvényszéki és más fontosabb he­lyeken a szorosan „közjegyzői" teendői után is igen könnyen és jól, ellenben egynémely járásbirósági helyen még akkor sem él meg, ha ő, a 23-dik §-beli összes teen­dőkön felül, még az ügyvédség teljes gyakorolhatásának jogával is fel fog ruháztatni! (Folyt, köv.) Debreczeni ügyvédegylet észrevételei az irtvány törvényjavaslatra. (Vége.) A 10. §-ban e helyett: „fenállott gyakorlat" ez vol­na teendő: „fenállott háboritlan gyakorlat (4. §.)" A 15. §. a), b) pontjaira nézve ugyanazon észrevétel fordul elő, mely az I. és II. alatti észrevételekben a 22. illetőleg 9. §-nál előterjesztetett. A 20. §-ra. Nagyobb világosság okáért e szó után „földtulajdonosok" zárjel közt oda volna teendő „(volt földesurak.)" 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom