Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 74. szám - A debreczeni ügyvéd-egylet észrevételei az urbéri stb. ministeri törvényjavaslatokra [3. r.]

296 Az 56. §. cj pontja rendeletének nem lehet azon értelmet tulajdonítani, mintha az eljáró biró csak akkor lenne a bíráskodásból kizárandó, ha már előbb, mint tanú működött és szerepelt azon ügyben. Schvarz Adolf Módos járás szbirája előtt Sztojkovics Vladimír s neje ellen 231 frt. iránt sommás pert indított. Tárgyalás alkalmával mindkét fél a szbiróra mint tanúra hivatkozott azon egyesség igazolása végett, mely előtte jött létre. Ennek folytán a bíróság f. évi július 5-én 446 sz. a. kelt végzésével a perr. 56. §. b) pontja értelmében a további eljárást megszüntette s az iratokat a feleknek visszaadatta. Ez ellen alperesek sem. panaszt adtak be; mert azon körülmény, hogy a felek a biróra mint tanúra hivatkoztak, a per megszüntetését nem igazolja, miután az 56. §. c) pontja csak azon esetre vonatkozik, midőn a biró mint tanú már működött; továbbá, mert nem is úgy történt a hivatkozás a szbiróra, mint tanúra, hanem mint olyan hivatalos személyre, ki előtt a kérdéses egyesség köttetett; s mert, ha az 56 §. alkalmazható lenne is nem kellett volna az iratokat visszaadatni s az eljárást megszüntetni, hanem az iratokat hivatalból felterjeszteni biróküldés végett. A Sem mítoszé k a sem. panaszt elvetette: „mert a tárgyalási jkönyv szerint a peres felek az eljáró szbiróra mint tanúra hivatkoztak, s kihallgattatását kérték, vallomása mellé pótesküjöket is felajánlván ; miután pedig ily esetben a biró a perrend 56. §. c) pontja értelmében, melynek a panaszló fél által adott értelmet tulajdonítani nem lehel, — ha ezen §. egész összefüggésében, s a törvény czélzata figyelembe vételével értelmeztetik — a bíráskodásból ki van zárva, az eljáró szbiio panasz tárgyává tett végzése által a perr. 97. §. rendelkezéséhez képest helyesen szüntette be, további eljáaását." (1870. aug. 1. — 7950.) A zárlat elrendelését tárgyazó folyamodvány a törvényszékhez benyújtandó, mely előtt a hagyatékra nézve a rendes örökösödési per folyamaiba tétetett A szolgabíró hatáskörét túl lépi és semmiséget követel, midőn a peres hagyaték zár alá vételéi elrendeli. Jordán Gráborné hagyatékának egy része Békésmegye tszéke előtt indított öröködési per folytán peressé válván, Szarvas járás szbirája az öröködési per kimenetéig, az illető fél kértére a már előbb elrendelt zárlatot az öszszes hagyatéki vagyonra f. év april 28-dikán 916. sz. a. végzésével továbbra is fentartatni rendéi te. Ezen végzés ellen ifj. Jordán Gábor az eihúnymak egyik örököse sem. panaszt adott be; mert a hagyaték y6 része iránt a birtok bíróság, a tszék előtt per folyván, a zárlat elrendelése arra nézve csakis a perbiróságát a tszéket illetheté; és mert csak a hagyaték \/6 része levén per alatt, a többi vagyon zár alá nem volt vehető — a mi t. i. perben nem is állott. A Semmitőszék a panasznak helytadott, a szbiró zárlatot rendelő 916. sz. végzését megsemmisítette; mert „A hagyaték egy része iránt a törvényes és illetékes örökösödési bíróság t i. Békésmegye tszéke előtt 1869. j apr. 15. rendes örökösödési per tétetvén folyamatba; zár! latért folyamodónak a zárlat iránti kérelmét a perr. 325. i § szerint a per bíróságához kellett volna beadni; valamint az 583. s 588, §§. szerint is a peressé vált hagyaték biztosításáról és kezeléséről a bíróság t. i. a per bírája tartozik gondoskodni; a szbiró tehát, kit a hagyatékokra nézve csupán az előleges intézkedések megtétele illeti, midőn hatáskörét túllépve, a peres hagyatéknak zár alá vételét rendelte el, a perr. 4. s 22. pont alá eső semmiget követett el." (1870. sept. 7. — 8351. sz. a.) Oly keresetek, melyek a házasság megkötése előtt, annak létrejötte esetére ígért érték megfizetésére támasztatnak, nem tekinthetők házassági viszonyból származoltaknak, tehát nem is tartoznak (22. 36. §§.J a törvényszékek hatáskörébe. Argyilan Zacharia Biharmegye illetékes szbirósága előtt Czurkás Mitru elleu 290 frt. megfizetése iránt sommás pert indított azon alapon, mert felperes alperesnek leányát nőül vette s az egybekelés előtte alperestől azon kötelezést nyerte, hogy neki bizonyos földbirtokot, házat és készpénzt fog átadni illetőleg kifizetni, mit nem teljesítvén, annak fejében, hasonértékeül 290 ftot követel. A szbiróság alperesnek meg nem jelenése folytán felperes keresetéhez képest azt elmarasztalta. Ez ellen alperes sem. panaszszal élt, mert ez ügyben az egyesbiróság v\a.m lehetett illetékes, mert a házassági viszonyból származó mindennemű keresetekre nézve a perr. 22. 33. §§-ai úgy az 53. §. c) pontja értei mében csak a megyei tszék az illetékes, — miért a sommás bíróság köteles lett volna a további eljárást hivatalból beszüntetni. A Semmitőszék azt elvetette; „mert jelen kereset felperesnek az alperes részéről a házasság megkötése előtt — annak létrejötte esetére ígért tárgyak árának és pénzösszegnek megfizetése iránt levén indítva, — házassági viszonyból származottnak nem tekinthető ; „ennélfogva az a perr. 22. illetőleg 36. §. alá vonható nem levén a 297. §. 3. pontjának esete fen nem forog." (1870 sept 10. — 8087. sz. a.) — Kinevezések: a legfőbb ítélőszék elnökévé. Fabry Istv. kir. tábla elnöke (most egyszersmind belső titkos taDácsos *) — a kir. tábla elnökévé Szabó Miklós igazs. niinisteri ideigl. államtitkár ; — legf. ítélőszék tanácselnökévé: Szabó Samu kir. tábla tanács elnöke; **) — kir. tábla tanács elnökévé: Mendelényi István váltófeltszéki biró ; — pesti e. b. váltótszék elnökévé : T ó t h Elek kir. tbiró; — aradi váltótszék elnökévé: Rauchhofer József soproni váltótszéki biró ; — legfőbb Ítélőszék birájává H e rz e g h Sándor ktbiró ; ***) — Maksziányi Károly pesti váltó tszéki biró s T ó t h Károly köszégi vegyes bir. ülnök kir. tábla ülnökévé; pesti váltótszáki bírónak Veleczki Gyula, az aradihoz: Bodrogi István Arad város főjegyzője; az eperjesihez; D o b a y Sándor Sárosm. tszéki biró és a sopronihoz : P u 1 c z Imre Bartfa főjegyzője ; — Ludig János budai-bánya bir. ülnökké. *) Mert nálunk Excellentiás czim nélkül nem lehet kiválóbb állomást kellően kielégitöleg betölteni! **) A minister sógora! ***) A szak közvéleményre fektetett hosszas küzdelem legyó'ztévol s megalkuvás után. í'eielős szerkesztő és ki&dó-tulajcloiio» SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap betenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre b" frt, fél évre 4 ít negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra eslen. 1870- ISyomntott Kocsi Sándor saját nyomdájában hal-ptacz és al-dunasor sarkán 9. sz. a.