Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 74. szám - Észrevételek a perrend hiányairól 6. [r.]

Fest, 1870. péntek septcmber Zl. 74, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczcni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. A jnlins—septemberi előfizetési időszak lejárván tisztelettel kérjük évnegyedes előfizetőinket, szíveskedjenek előfizetésük | megojitása iránt, mielőbb intézkedni. — Ij előfizetőknek még szolgálbatank teljes példányokkal — a mult évből is. Észrevételek a perrend hiányairól. Kaffka Ignácz tszéki ülnök úrtól (Szatmárott.) VI. 27. Biztositásnak a 338. §. értelmében szintúgy, mint zárlatnak a per megindítása előtt, s annak folyama alatt helye van oly lejárt követelésekre nézve, melyeknek valódisága teljes hitelt érdemlő okirat által támogattatik, ha veszélyezésnek valószínűsége forog fenn; a 340. §. szerint, pedig a biztosítás vagy készpénz letétele, vagy elfogadott kezes jótállása, vagy kézi zálogadása, silyenek nem létében a biztosításra kötelezett fél ingóságainak összeírása által történik. — Megvallom, hogy ezen intéz­kedést a hitelező követelésének biztosítására elegendőnek nem tartom; mert, ha netalán az adós tartozásának bizto­sítására sem készpénzt letenni, sem kezest állítani, sem kézi zálogot adni képes nem lenne, annyi ingósággal pe­dig, minek értéke tartozását fedezné nem bírna, habár terjedelmes ingatlan birtoknak tulajdonosa lenne is; — kérdem, mi uton eszközölhetné, a hitelező követelésének bizto.-itását, midőn követelése lejári ? — legf'elebb is te­lekkönyvi előjegyzés által. De hát, ha követelése még le nem járt? Semmivel! Már pedig a törvényhozásnak nem lehetett szándéka, hogy a hitel ingadozó alapra fektettes­sék; ez okból tehát szükséges lett volna gondoskodni és intézkedni úgy, hogy a törvény szerint elrendelhető biz­tositásnak czélja minden lehető körülmények között el­éressék. Egy példát hozok fel, hogy észrevételemnek vi­lágítást adjak — A) birtokos erdejének fennálló fáit B-nek örökáron és megmásolhatlanul eladja, oly feltétel alatt, hogy ez a vágatást két vagy 3 év alatt teheti meg. — A vételárt A) mint eladó egészen megkapta, azonban tarto­zását abból letisztázni elmulasztván, vagy az összegmeny­nyiségénél fogva le sem tisztázhatván, — telekkönyvi ingatlan birtokát áruba bocsátja, vagy el is adja, vagy a hitelezők által perrel támadtatván meg, előre láthatólag A-nak ingatlan birtoka,s igy azon erdő is, melynek fenn­álló fái már korábban eladattak, végrehajtás alá fog vé­tetni. — Mindezekről B) a vevő értesül, mielőtt a megveti fákat levágatta volna Ugyan kérdem, mi uton biztosit­hatja már lefizetett pénzét, vagy az A val kötött szerző­dési jogviszonynak érvényesítését? midőn a földtől még el nem választott fák az ingatlan birtoknak törvényeink értelmében tartozékát képezik a nélkül, hogy külön te­lekkönyvi jószágtestet is képeznének, biztosítási végre­hajtást pedig a 340. §. alapján ingatlan birtokra nem esz­közölhet. Sőt, ha A) erdejét egy harmadiknak már eladta s ez a birtokot nevére is íratta. B nek még akkor sem lesz módja A-val kötött szerződésének érvényt szerezni, ha ez I iránt pert folytatott s A eladó az erdőn fennálló fáknak I kiadására itéletileg köteleztetett volna, — mennyiben a 1 416. §. szerint ingatlan jószág függő terméseire csak azon I esetben lehet végrehajtást intézni, ha a kérdéses jószág i más hitehző részére zálogjoggal terhelve nincs. Hason I következmény áll elő, ha az eladónak ingatlan birtoka l végrehajtás alá kerül, mennyiben a 423. §. szerint ingat- | lan birtokkal egyszersmind a hozzá tartozó, s más végre- I hajtó részére még le nem foglalt tárgyak is együtt áfveiv- | zendők, melyek annak állagaséielme, vagy értéke csökké- j nése nélkül attól el nem választathatnak, milyenek többek \ között ezen §. b) pontja szerint mindennemű növények, míg I a földtől el nem választatnak. Már pedig az erdőn fennálló j fák, habár azok a tulajdonos által korábban eladattak is, J de még biztosítási végrehajtás alá nem vétettek, s a fennebb kifejtettek szerint nem is vétethettek, kétségen kívül a \ 423. §-ban elésorolt tárgyak közzé tartoznak. Hogy tehát minden felmerülhető visszaélések meg- ; gátoltassanak, s a jóhiszemű hitelező, vagy vásárlónak jogai a közhitel érdekében is kellően biztosíttassanak, vé- \ leményem szerint a biztosítási zárlatot még le sem járt, | de hitelt érdemlő okirat által valódiaknak kimutatható j pénzbeli vagy egyéb jogos követelések biztosítása végett I ingatlan birtokra, vagy annak függő terméseire is kitér- I jeszteni kell, ha a veszély kimutattatik s az csak akkor fel­oldandó, ha a veszély valószínűségét az illető elhárítja. Sőt I a 22. § ra vonatkozólag felemiitett kérdést illetőleg, itt lá- j tom helyén megemlíteni azt, hogy házassági válóper folya- ! ma alatt a közös szerzeményt nem élvező fél jogai megvédése tekintetéből a biztositásnak mindenesetrehelyt kellene adni. 28. A végrehajtási eljárást szabályozó nyolezadik czimnek négy fejezetre lett felosztását illetőleg röviden csak annyit jegyzek meg, hogy miután valamely ingó f vagy ingatlan vagyonnak természetbeni átadása,s a nyer­tes fél pénzbeli k övetelésének kielégittetése tekintetéből a végrehajtásnak a marasztalt fél vagyonára kiterjesztése egészen különböző eljárást igényel, e fejezeteket is czél­szerűbb lett vol na az eljárás ezen nemei szerint elkülöní­teni, nem pedig az eljárási szabályokat az ingatlanokra, s pénzbeli elmarasztalás folytán az ingatlanokbóli kielé­gítésre vonatkozólag összezavarni. Ezt azonban csak a törvény logicai szerkezetére nézve említem fel, mi által e fejezetnek czime az abban elsorolt§§ ok tartalmának tisz­tábban felelne meg. Egyébiránt részletekbe bocsátkozva,mindjárt a 347. §. tartalmából, mely szerint „sommás perben a végrehaj­tás, mely a marasztalt félnek egyedül ingóságaira intéz­tetik, szóval kérelmezendő, azonban a végrehajtató mégis a jogérvényes ítéletet, vagy egyességet annyi példányban tartozik bemutatni, mint a 349. §-ban rendeltetik": azon kérdés merül fel, hogy mi szükség van erre, és hogyan 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom