Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 67. szám - Észrevételek az urbéri birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatra 3. [r.]

Pest, 1870- kedden augustns 30. ö7, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi igyvédegyíet közlönye. Tartalma : Észrevételek az úrbéri birtokvis onyok stb. IIr. ^ ve Észrevételek az nrberi birtokviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslatra. III. A maradvány föl dek utáni kárpótlás meghatározására és kiszabására vonatkozólag — a miniszteri törvényjavaslat indokolásában foglalt érv akkor mondathatnék fontosnak, ha a) az egy telek utáni fóidtehermentesités a valóságos vesztességgel felérő lenne, és egyszersmind — b) most először állapíttatnék meg e váltság, vagyis: hamég eddig semmi kárpótlás másként nem szabatott és fizettetett volna ki mint igyIDe a feníorgó viszonyok küzt valósággal büntetés lesz azon volt úrbéresekre nézve az uj váltság, kik maradyányföldjeiket eddig drágábban váltották meg, más részről büntetés azon volt földesurakra nézve, kiknek nem sikerült a tagosítást keresztül vinniök birtokaikban. Tudjuk, hogy nem a föld becsértékével felérő váltságot követeli a méltányosság ez esetben, ámbár a méltányosságnál fogva semmivel sem volt több indok arra, hogy a maradványföld a volt jobbágynál maradjon, mint arra, hogy a volt földesúrra visszaszálljon. És ha már a volt jobbágynál maradandónak rendeltetett, épen nem lett volna méltánytalan, ha annak egész becsértékét tériti meg volt földesurának, mert a volt jobbágy csakugyan annak egész becsértékét nyeri meg; a földesúr pedig csak mégis tulajdonosa volt azon földnek, ha a jobbágy kezén volt is müvelés végett; hanem mivel az 1848. előtti magyar törvényhozás szerint sem jutott volna e föld a földesúrhoz, hanem ez uj telket alakítván belőle, köteles lett volna úrbéri terhek viselésének feltétele mellett kiosztani, tehát voltaképen csak az érette való szolgáltatásokat veszti el, s igy csak ez kárpótolandó neki. De ezen szolgáltatások értéke is mennyivel több egy holdnál 4— 5 ft. tőkének értékénél, mennyit most fogna érte kapni, ha az erdő- és legelőilletmény is számíttatnék az egy telek után nyert földtehermentesitési kárpótlási összeg elosztásánál ?! Hát még, ha a tulajdon elvesztéseért való kármentesítést is tekintetbe vennők. A kamatokra nézve ugyanazon érvek állanak amellett, hogy azok 1848. május 1-től, nem pedig a birtokrendezés befejezésétol számíttassanak, melyek a tőkének az eddigi számítás szerinti kiszabása mellett felhozhatók. Hogy azon rendelet ellen, mely a kamatokat 1848. május 1-től rendelte számíttatni, sok kérvény érkezett, hogy ez által felettébb terhelve érezték magukat az úrbéri birtokosok: az nem lehet elegendő ok arra, hogy ez megváltoztatassék. Mert a kinek fizetnie kell, az mindig terhesnek találja ebbeli kötelezettségét, és ha az ez elleni | felszólalás mindjárt tekintetbe veendőnek találtatik,'még | lajtási eljárás stb.Végszó a perrend stb. Semmitőszéki határozatok. akkor is, ha a felszólalás belső igazság nélkül szűkölködik: hová jutunk? Már pedig hogy a maradvány földek hasznától elesett a volt földesúr 1848 óta: az csak kétségtelen ; hogy azért neki kármentesittetnie kell, azt az igazság követeli; hogy pedig a mennyi a kárpót'ásnak eddigi számítása szerint egy hold után évenkint kamat fejében jutott, azt nem lehetett igazságosan súlyosnak mondani, arra nézve nem hiszem, hogy valaki velem ellenkező nézetben lehetne. Ha a mostani számítás szerint faz erdő- éslegelőbeli illetményt is számba véve) 4—5, vagy ha sokat mondunk 8—10 ft. lesz egy hold váltsága, eze • csekély tőke évi kamatjától is elessék a volt földesúr csak azért, mert nem szorgalmazta eddig az úrbéri per befejezését?! Hiszen ez tőle nem függő akadályoknál fogva sem fejeztethetett be számtalan esetben. Tudunk esetet, melyben 1848-ban épen a helytartótanácsnál volt az úrbéri perbeli egyesség jóváhagyás végett, de mielőtt e jóváhagyás bekövetkezett volna, kiütöttek az átalakulási mozgalmak és elmaradt a végbefejezés. 1856. óta pedig úgyalakultak azon per fordulatai, hogy az még most sincs befejezve. Igazságos-e azután itt azzal sújtani a volt földesurat, hogy elveszitse a maradványföld váltság utáni kamatokat 1848-tól? — Hisz mérnökök sem voltak oly számmal az úrbéri törvények behozatala utáni időkben, hogy a tagositások gyorsabban haladjanak! Nézetünk szerint teljesen igazságtalan a volt földesurak ekként tervezett megrövidítése. A kárpótlásnak terménybeli szolgáltatásoknál való kiszámítására nézve egyetértünk a törvényjavaslat 17. §-val, de arra nézve nem találunk ebben a §-ban, sem másutt a törvényjavaslatban, semmi rendeletet, hogy kinek kell a szolgálmányok értékének kiszámítását eszközölnie? Ha abból, hogy a VI. fejezetben emiitett bíróságoknak kell a birtokrendezési ügyekben eljárniok és e kiszámításra nézve nincs külön bíróságról sehol szó, azt következtethetni, hogy ezt is a VI. fejezetben említett bíróságoknak kell végezniök, — ezen rendelkezés véleményünk szerint helyes, mert a földtehermentesitési pátens 13. §-ban említett választott bíróságot teljességgel mellőzendőnek kívánjuk; (bár a szőlőváltságnál is mellőztetett volna.) Mert azonkívül, hogy a választott bírósági eljárás sok költségbe kerül, (de mennyivel többe, mint a rendes bíróságoké?!) még azzal is kénytelen küzdeni az érdekelt fél, hogy valamennyi tagot valahára sikerüljön összehozni; mert már egy más tagja akadályozva van akkor bíráskodni, mikor a harmadiknak ideje volna rá! úgy, hogy a rendes bíróságnál bizonyosan rég elfelejtették volna az egészet, midőn a választott bíróság csak össze is ülhet! Az eddigi haszonvételek rendezésénél nem tartjuk 67