Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 62. szám - Az első foly. biróságok a kir. tábla irányában

Pest, 1870 péntek augustus 12. 62, szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalma: Az első foly. bíróságok a kir. tábla irányában. *) Az első foly. bíróságok a kir. tábla irányában. | Búzna Lajos tszéki ülnök úrtól. Nagyon elszomorító jelenség az, hogy mint a lentebb előadandó jogesetből látható, úgy látszik, mintha a magyar királyi tábla az alsóbh fokú biróhatóságok irányában magának korlátlan hatalmú fenhatóságot tulajdonítván; az alsóbb biróhatóságokat, mintegy vak alárendeltségű közegének nézi; és p. o. a miatt, hogy az az ügyvitel szempontjábóli eljárását a megfelelő szabvány tartalmára támaszkodván — igazolni bátorságot vön, megróhatónak tartja Az emiitett jogeset tényálladéka következő: Úrban férj : Galaba Ilona, Gralaba András férje által kiállított abbeli nyilatkozat alapján: miszerint a férj megengedi, hogy kálozi 53. sz. telekjegyzőkönyvi úrbéri birtokjutaléka 600 ft. női hozomány fejében tulajdonjoggal nejére kebeleztessék be; a tulajdonjog bekebelezést az illetékes nyitramegyei telekkönyvi hatóságnál 4481/68. sz. a. beadványnyal kérelmezvén ; arra tekintőleg: hogy miután a női hozomány 1840: 8. tcz. 15. §-ban megszabott módon nem igazoltatott, e szerint érvényes szerzési jogczimnek nem vétethetnék; holott az osztrák polg.törvény 435.§-a szerint a vagyonátruházási okmányban a jogszerű szerzési czimnekis határozottan ben kell foglaltatnia; de mert ezenkívül ugyanazon törvény 434. és 435. §-ai az ily vagyonátruházási okmánynak alakszerű szerződvényi minősége mellett, a szerződő felek aláirásávali ellátását is feltételeznék, s ugyanazon törvény 884. §-a szerint a szerződés addig — mig azt a felek alá nem irták, megkötöttnek sem tekinthető, ehhez képest a mennyiben a telekkönyvi szabályzat 83. § a szerint oly esetekben, midőn bizonyos okirat jogérvényességére a tartalom vagy alak tekintetében — a telekkönyvi szabályzatbankijelölt kellékeken kivül mások is kiszabva vannak, az okiratnak ezen kellékekkeli ellátása is, hogy az a bekebelezés alapjául szolgálhasson, megkívántatik ; a telekkönyvi hatóság, mivel a felmutatott nyilatkozati okmány eme felsorolt kellékekkel nem birt, — a kérvényt elutasitá. „Ezen végzés ellen közbevetett fel folyamodás folytán az ügyiratok felettes bírósági ellátásra a királyi táblához terjesztetvén fel; minthogy onnan érkezett 10730/69. sz, meghagyással az ügyiratok kiegészítéséül, a vonatkozó telekkönyvi hivatalos másolat is követeltetett, ebbeli állítólagos mulasztásának igazolására, a törvényszék 149/70 sz. felterjesztvényében, szó szerint következőleg nyilatkozott : Ehhezképest a törvényszék készséggel engedelmeskedik ugyan a meghagyásnak, a kívánt telekkönyvi hi*) A 61. sz. első czikkénél ZÜnszky J. ur nevéhez tévedésből ,kir. tbiró' szedetett ,sen;mit. segédelőadó' helyett. Szerk. — Legfőbb itélőszéki és Semmitőszéki határozatok. — Csődök. | vatalos kivonat csatolásával; de igazolása tekintetéből | nem mellőzheti ama észrevétel koczkáztatását; miszerint a telekkönyvi szabályzat 144. §-ára ez esetben helytelenül történik a hivatkozás; a mennyiben azon §. értelmében a felfolyamodványhoz csak ennek eldöntésére szükséges irományok és telekkönyvi kivonatok levén csatolandók; ebből kétségtelen az, hogy oly esetben, minő a jelen eset is, hol a telekkönyvi állapotra az elütő végzés épen nem vonatkozik, s annak súlya egyedül az okmány bizonyíték i minőségére nehezül — e szerint a felettes biróság megbirálása alá is egyedül azon kérdés és körülmény esik ; — a telekkönyvi kivonatta az ügy eldöntésénél szükség nem lehetvén: igy annak a felterjesztvényhezi csatolása ez okból mellőztetett." Ennek következtében 821/70. sz. a. az ügy érdemére hozott kir. táblai ama végzésben, mely szerint — azon nyilatkozat alapján a tulajdonjog-bekebelezésnek hely adatott, a közlekedés köréhez tartozó fent leirt törvényszéki felterjesztvényre vonatkozólag is egyúttal a törvényszék értésére adatott az: „hogy miután az alsóbb bíróságok a felsőbb bíróságok határozatait és meghagyását illő tisztelettel fogadni s azoknak foganatot szerezni feltétlenül kötelesek, s a dolog természeténél fogva a felsőbb bíróságok rendelkezései birálgatásába bocsátkoznijogositva soha sem lehetnek, az 1870. évi január 7-én 149. sz. a. kelt jelentésben foglalt azon kifejezés, „hogy a királyi itélő tábla a kálozi 53. sz. tjk kivonat pótlásának elrendelésével a telekkönyvi 144. §-ra helytelenül hivatkozott" — mint hatásköréről, és a felsőbb biróság iránti köteles tiszteletrőli nyilvános megfeledkezés — komolyan roszaltatik." Az ügyállás ebbeli ténykörülményei folytán, mint az ügy törvényszéki előadója, a jogszolgáltatás érdekében bátorságot veszek magamnak, ajelzett királyi táblai határozatnak az ügy érdemére — valamint a törvényszéki megrovásra vonatkozó tartalmát is, daczára annak, hogy a királyi tábla korlátlan fenhatóságot követel magának az alsóbb biróság fölött— a nyilvánosság terén jogi bírálat alá venni, s a törvényszék harározatának — valamint jelzett felterjesztvényének helyességét is igazolni. Hogy a férj elismervénye a női hozomány jogczimét nem állapithatja meg, ezt a hármaskönyv I: 110. 162 1. 14; 163 1.: 10. döntvény általában — de a nem nemesekre nézve 1840: 8. t. cz. 15. §-a tüzetesen is — megszabja: ehhez képest a férj elismervénye arra nézve bizonyítékul nem is fogadható el. — Midőn tehát a szerzés jogczimének igazolására ily törvényileg érvénytelen kellékre történik hivatkozás: azt a felidézett törvények értelmében, a telekkönyvi hatóság sem fogadhatja el jogérvényesnek. De miután fenforgó esetben lényeges akadályt képezne még az is: hogy az ingatlan vagyon tulajdonjogának 62