Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 38. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [5. r.]

Pest, 1870. kedden május 17. 38. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOKr Debreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. Tartalom : Az első folyamodási bíróságok szervezési javaslata. — Semmitőszéki határozatok. — Bírósági tjavaslat. Az első folyamodási bíróságok szervezési javas­lata. V. A legújabb s legelőhaladottabb törvényhozások is megengednek, magasb igazságszolgáltatási érdekekből, bizonyos kivételességeket a rendes, már elősorolt elvekre fektetett bírósági szervektől. Azok közé tartoznak a nép­elem érvényesítésére alapított szakbiróságok s különösen a kereskedelmi törvényszékek, — és a béke­biróságok. — Ezen kivételességek fentartatnak, sőt tovább fejlesztetnek, anélkül, hogy az osztály különbsé­gen alapult jogi kedvezményezés gyakoroltatnék anélkül, hogy a bírósági rendszerben, a középkorból fenmaradt ki­váltságok alapíttatnának. A kereskedelmi törvényszékek különösen — távol attól, hogy kiváltságos jogi közegeknek tekintessenek, — nemcsak nem kevesbbitetnek és nyomatatnak el; sőt mint a legfontosb társalmi érdekek képviselői, a legújabb európai codificatióban is mindinkább terjednek; mindig nagyobb és nagyobb befolyást és figyelmet nyernek; kifejlesztésükkel, korszerűbb szervezésükkel — nem pe­dig megszüntetéstikkel — az európai törvényhozások mind többet és többet foglalkoznak. Nálunk, mint a miniszter jelen javaslatai is tanusit­ják. ezen átalános európai törekvés nem utánoztatik. Ná­lunk a Bach rendszer létele óta és valódilag annak kifo­lyásaként, azon ellentétes irány nyilvánul, hogy a váltó­törvényszékek száma kevesbítendő, illetőleg az egyre, a központira szorítandó. Mi ezen irányt, bármennyire legyen is elterjedve, mind saját társalmi alakulásunk, mind a mai codificatio érdekeiből korszerűtlennek, a szabadelv ű haladástól elma­radottnak, a jogkifejlődés szempontjaival össze nemegyez­tethetőnek — kénytelenittetünk nyilvánítani. Az igaz, 1840-i váltójogi codificatiónk — szintén az akkori osztrák ebbeli törvényhozás egyoldalú, minden kritika nélküli utánzása miatt — nagy és lényeges hibá­kat követett el, melyek a váltóbiróság intézménye hite­lének megszilárdulásának tetemes hátrányára és akadá­lyául kellett hogy szolgáljanak, és a melyeket már akkor az öszhasonlitó jogtudomány segélyével, tanulmányozva a franczia s más műveltebb államok ezen intézményeit, bizton el lehetett volna kerülni. Hiba volt már az, hogy váltó, és nem valódi keres­kedelmi törvényszékek alapíttattak. Hiba volt tehát, hogy hatáskörük ki nem terjesztetett mindazon ügyletekre, me­lyek kereskedelmieknek tekintendők, melyek a forgalom viszonyaiból keletkeznek. Hiba volt, hogy épen ezen szakbiróságoknál a szakelem képviselésnek legcsekélyebb hely adatott; hogy azok szintén törvénytudó bíróságokká alakitattak; hogy azokba a kereskedóség csak mellékes, alárendelt elemül vétetett fel, holott más államokban épen ezen elem az egyedül uralkodó, a törvényszék tisz­tán kereskedőkből szerveztetvén, a jurislai elem képvise­letének legfeljebb kivételesen egy hely hagyatván. De talán legnagyobb hibája az volt, hogy az ország területét néhány váltótszék illetősége alá rendelte, igy egynek-egynek hatáskörét több megyére, igen nagy tá­volságokra terjesztvén,mi csak a perlekedők tetemes költ­ségességére, időveszteségére s egyéb súlyos hátrányaira szolgálhatott. És épen ez volt az, mi váltóbiróságaink iránt ellen­szenvet költött fel,elégületlenséget terjesztett; ez volt, mi felületesen gondolkozó jogászainknál megkedvelteté a bekövetkezett Bach bírósági szervezés azon intézményét, minélfogva a központi váltótszékeh kivül,másutt mindenütt váltó kereskedelmi ügyekben, a rendes polgári törvény­székek ítélhettek. Már pedig az érintett hibának s hátrányoknak nem a kereskedelmi bíróságok institutiója, hanem a rosz, hi­bás szervezés, az eltévesztett rendszer volt oka. A bajon tehát, józan korszerű codificationális politika mellett, nem e szakbiróságok majdnem teljes megszüntetése, hanem az által lehetett s kellett volna segíteni, hogy az önálló külön kereskedelmi tszékek száma egy pár­ral 6zaporittatván, hatáskörük csak saját közvetlen körületükre szorittassék, egyéb helyeken s vidékeken pedig illetékesekké a közpolgáritörvényszékekdeclaráltassan ak. Ez uton a törvénykezés panaszolt bajai, nehézségei eltávolíthatók, a nélkül, hogy a szabadelvű jogkifejlódés igényeit megtagadjuk, a nélkül, hogy a mai európai co­dificatió ebbeli irányával és elveivel összeütközésbe, ellen­tétbe jöjjünk. Igen is — azon fentjelzett — a keresk. tszékeket egyen kivül megszüntető — a Bach institutiókból kifolyó törekvés, mely a ministeri javaslatban is alapelvül szol­gál, az európai jogi haladással, ennek szabadelvűségével homlokegyenest ellenkezik. Az európai codificationális irány határozottan, két­ségbevonhatlanul:akereskedelmi szakbiróságok hatáskörének, hatályának emelése, kiter­jesztése. Külön keresk. törvényszékek, és pedig nagyobb számmal léteznek Franczia-, Olasz-, Spanyolországban, Belgiumban, Portugalliában, s a legtöbb Németállamban u. m. Poroszországban, Braunschweigban, Würtemberg­ben, Badenben, Bajorországban, Hamburg s Brémában — és pedig a nélkül, hogy a törvényhozás számuk leszállí­tását megkisérlette volna. Erre Francziaországban leg­több ok találtathatott volna, miután itt 188 keresk. tör­38

Next

/
Oldalképek
Tartalom