Törvényszéki csarnok, 1870 (12. évfolyam, 1-101. szám)

1870 / 38. szám - Az első folyamodási biróságok szervezési javaslata [5. r.]

Pest, 1870. kedden május 17. 38. szám. Tizenkettedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOKr Debreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. Tartalom : Az első folyamodási bíróságok szervezési javaslata. — Semmitőszéki határozatok. — Bírósági tjavaslat. Az első folyamodási bíróságok szervezési javaslata. V. A legújabb s legelőhaladottabb törvényhozások is megengednek, magasb igazságszolgáltatási érdekekből, bizonyos kivételességeket a rendes, már elősorolt elvekre fektetett bírósági szervektől. Azok közé tartoznak a népelem érvényesítésére alapított szakbiróságok s különösen a kereskedelmi törvényszékek, — és a békebiróságok. — Ezen kivételességek fentartatnak, sőt tovább fejlesztetnek, anélkül, hogy az osztály különbségen alapult jogi kedvezményezés gyakoroltatnék anélkül, hogy a bírósági rendszerben, a középkorból fenmaradt kiváltságok alapíttatnának. A kereskedelmi törvényszékek különösen — távol attól, hogy kiváltságos jogi közegeknek tekintessenek, — nemcsak nem kevesbbitetnek és nyomatatnak el; sőt mint a legfontosb társalmi érdekek képviselői, a legújabb európai codificatióban is mindinkább terjednek; mindig nagyobb és nagyobb befolyást és figyelmet nyernek; kifejlesztésükkel, korszerűbb szervezésükkel — nem pedig megszüntetéstikkel — az európai törvényhozások mind többet és többet foglalkoznak. Nálunk, mint a miniszter jelen javaslatai is tanusitják. ezen átalános európai törekvés nem utánoztatik. Nálunk a Bach rendszer létele óta és valódilag annak kifolyásaként, azon ellentétes irány nyilvánul, hogy a váltótörvényszékek száma kevesbítendő, illetőleg az egyre, a központira szorítandó. Mi ezen irányt, bármennyire legyen is elterjedve, mind saját társalmi alakulásunk, mind a mai codificatio érdekeiből korszerűtlennek, a szabadelv ű haladástól elmaradottnak, a jogkifejlődés szempontjaival össze nemegyeztethetőnek — kénytelenittetünk nyilvánítani. Az igaz, 1840-i váltójogi codificatiónk — szintén az akkori osztrák ebbeli törvényhozás egyoldalú, minden kritika nélküli utánzása miatt — nagy és lényeges hibákat követett el, melyek a váltóbiróság intézménye hitelének megszilárdulásának tetemes hátrányára és akadályául kellett hogy szolgáljanak, és a melyeket már akkor az öszhasonlitó jogtudomány segélyével, tanulmányozva a franczia s más műveltebb államok ezen intézményeit, bizton el lehetett volna kerülni. Hiba volt már az, hogy váltó, és nem valódi kereskedelmi törvényszékek alapíttattak. Hiba volt tehát, hogy hatáskörük ki nem terjesztetett mindazon ügyletekre, melyek kereskedelmieknek tekintendők, melyek a forgalom viszonyaiból keletkeznek. Hiba volt, hogy épen ezen szakbiróságoknál a szakelem képviselésnek legcsekélyebb hely adatott; hogy azok szintén törvénytudó bíróságokká alakitattak; hogy azokba a kereskedóség csak mellékes, alárendelt elemül vétetett fel, holott más államokban épen ezen elem az egyedül uralkodó, a törvényszék tisztán kereskedőkből szerveztetvén, a jurislai elem képviseletének legfeljebb kivételesen egy hely hagyatván. De talán legnagyobb hibája az volt, hogy az ország területét néhány váltótszék illetősége alá rendelte, igy egynek-egynek hatáskörét több megyére, igen nagy távolságokra terjesztvén,mi csak a perlekedők tetemes költségességére, időveszteségére s egyéb súlyos hátrányaira szolgálhatott. És épen ez volt az, mi váltóbiróságaink iránt ellenszenvet költött fel,elégületlenséget terjesztett; ez volt, mi felületesen gondolkozó jogászainknál megkedvelteté a bekövetkezett Bach bírósági szervezés azon intézményét, minélfogva a központi váltótszékeh kivül,másutt mindenütt váltó kereskedelmi ügyekben, a rendes polgári törvényszékek ítélhettek. Már pedig az érintett hibának s hátrányoknak nem a kereskedelmi bíróságok institutiója, hanem a rosz, hibás szervezés, az eltévesztett rendszer volt oka. A bajon tehát, józan korszerű codificationális politika mellett, nem e szakbiróságok majdnem teljes megszüntetése, hanem az által lehetett s kellett volna segíteni, hogy az önálló külön kereskedelmi tszékek száma egy párral 6zaporittatván, hatáskörük csak saját közvetlen körületükre szorittassék, egyéb helyeken s vidékeken pedig illetékesekké a közpolgáritörvényszékekdeclaráltassan ak. Ez uton a törvénykezés panaszolt bajai, nehézségei eltávolíthatók, a nélkül, hogy a szabadelvű jogkifejlódés igényeit megtagadjuk, a nélkül, hogy a mai európai codificatió ebbeli irányával és elveivel összeütközésbe, ellentétbe jöjjünk. Igen is — azon fentjelzett — a keresk. tszékeket egyen kivül megszüntető — a Bach institutiókból kifolyó törekvés, mely a ministeri javaslatban is alapelvül szolgál, az európai jogi haladással, ennek szabadelvűségével homlokegyenest ellenkezik. Az európai codificationális irány határozottan, kétségbevonhatlanul:akereskedelmi szakbiróságok hatáskörének, hatályának emelése, kiterjesztése. Külön keresk. törvényszékek, és pedig nagyobb számmal léteznek Franczia-, Olasz-, Spanyolországban, Belgiumban, Portugalliában, s a legtöbb Németállamban u. m. Poroszországban, Braunschweigban, Würtembergben, Badenben, Bajorországban, Hamburg s Brémában — és pedig a nélkül, hogy a törvényhozás számuk leszállítását megkisérlette volna. Erre Francziaországban legtöbb ok találtathatott volna, miután itt 188 keresk. tör38