Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 87. szám

Fest, 18(>9. péntek no vem. 5. 87. szára. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Debreczeni és eperjesi ügyvédegylct közlönye. Tartalom : A buda-pcsti ügyvéd-egylet III-dik szakosztálya sat. A buda-pcsti ügyvéd-egylet IBI-dik szakosztálya véleménye a büntető törvényre stb. vonatkozó minist törvényjavaslat" felett. Midőn tudomásunkra esett, hogy az igazságügy-miniszter által a büntető törvényre és gyakorlatra vonat kozó némely intézkedések iránt törvényjavaslat lón az országgyűlés elé terjesztve, azt hittük, hogy abban oly intézkedések foglaltatnak, melyek által bűnügyi igazságszolgáltatásunk legkirívóbb bajii fognak orvosoltatni addig, inig egy rendszeres büntető codexnek létrehozása sikerülni fog; mert pillanatig sem kételkedünk, hogy az igazságügy i minisztérium a nemzetnek az 1791: 67.1827: 8. és 1840: 5. t. c/.-ben nyitvánult akaratát, s a már nem csak sürgőssé, hanem épen halaszthatlanná vált szükséget is szemelőtt tartva, szorgalmatosan működik egy büntető törvénykönyv létesítésén, s csak azért nyul kisegitó eszközhöz, mert igen jól tudja, hogy, habára legnagyobb lelkiismeretességgel iparkodik is megfelelni ezen feladatának, egy az egész büntetőtörvényt és eljárást felölelő rendszeres munkálatnak a törvényhozás valamenynyi retortáin való keresztülvitele még igen sok időt veend igénybe. Azonban a törvényjavaslatnak átvizsgálása után aggodalommal látjuk, hogy abban büntető igazságszolgáltatásunknak több oly hiányai érintetlenül hagyattak, melyek a bajnak legveszélyesebb fészkéül szolgálnak, több oly javítások elmellöztettek, melyek e bajoknak enyhítésére leginkább szükségeltetnének. Midőn azért e törvényjavaslat egyes intézkedései iránt véleményünket nyilvánítjuk, hazafiúi kötelességünknek tartjuk egyúttal a törvényhozás figyelmét azon javításokra is felhívni, melyek nézetünk szerint ezen törvényjavaslatba szintén felveendők lennének, ha azt akarjuk, hogy büntető igazságszolgáltatásunk szánandó állapotán némileg segítve, s egy büntető codex alapos megvitatása és elkészítése nyugalommal bevárható legyen. A törvényjavaslat 1-ső §-a a testi büntetést törli el. Midőn azonban a humanismusnak ezen — a teljes győzedelemre jutásban oly sokáig visszatartott — vívmányát örömmel üdvözöljük a magyar büntető törvényhozás terén, nem mulaszthatjuk el, hogy ezen § ra egy megjegyzést ne tegyünk. Hazánk törvényeiben s nz ezekre vonatkozó királyi szabályrendeletekben elég sürüen fordulnak ugyan előintézkedesek a testi bünteté-ről. Azok azonban az 1848 ki törvények és az id. törv. szab. II. R. ben foglalt intézkedések alapján eltörolteknek tekintendők. Ezzel megegyezőleg, s a királyi curiának több döntvényén alapult törvényszéki gyakorlatunk szerint utóbbi időkben már nem is alkalmaztatott többé bűntetteknél mint büntetés; azonban igen is alkalmaztatott sürüen az 1840: 9. 1848: 22. törvényezikkek ós az id. törv. szab. II. 2. 5. 6. §-ai alapján kihágásoknál, s alkalmaztatott minden törvényre való hivatkozás, minden törvényszabta előző eljárás nélkül, mint a nem korlátozott önkénynek folyománya. A nemesebb emberi érzet tehát nem az ellen jajdult fel országszerte, a mi tettleg már nem létezik, t. i. olyan törvény ellen, mely a testi fenyítéket mint büntetést eddig fentartotta volna, hanem épen azon embertelen önkény ellen, melynél fogva az törvény ellenére, sokszor kihallgatás s jobbára jogorvoslat megengedése nélkül is alkalmaztatott. Mivel pedig nálunk a kihágások jobbára rendőrileg fenyíttetnek, megyékben a szolgabirák, városokban a kapitányságok által, s a kik ily esetben nem a büntető törvények vagy gyakorlat, hanem statútumok vagy rendeletek szerint és nélkül járnak el, méltán lehet aggódni, hogy ezen közegek félre fogják érteni e törvény czélját, s mert anmk czime is azt látszik mutatni, mintha ezen intézkedések csak „a büntető törvény és gyakorlatra" vonatkoznának, azt találnak gondolni, hogy a rendőrileg büntetendő kihágásokra nézve a testi fenyíték nem töröltetett el, s azzal az elég világosan még ezen törvényjavaslatban sem eltörölt 1840: 9. 1848: 22. tcz., azorsz. b. ért. II. 2. 5. 6. §§ i statútumok és rendeletek alapján tovább is embertelenkedni fognak. Kivánatos volna tehát: hogyajelen törvényjavaslat l-ö §. - nak világosabb és olyan szerkezet adassék, hogy kétely se keletkezhessék az iránt,váljon a kihágásokra nézve is el van-e törölve a testi f e n y i t é k s a z a z 1840: 9. 1848 : 22 tcz.val a m i n t a z o. b.é r t. II. R. i I 1 e t ő §§- a inak, s az ezekre vonatkozó szabályrendeleteknek világos érvényen kivül helyezésével félre magyarázhatlanul a rendőri közegeknek is szóljon. A 2. 3. és 4-ik §§ kat is a legmelegebben pártfogásába ajánljuk a törvényhozásnak; az 5 dik § ra nézve azonban ismét a mar fentebb felhozott kételyie kénytelenitteiünk utalni. Ugyanis a bírák és bírósági hivatalnokok felelősségéről szó'ó törvény rendeletei, melyek szerint az e/en törvény határozvnnyait uifgsfitök büntetendők volnának, nem vonatkozván a rendőri é- közigazgatási köz^-gnkie is, énen azoknak mikénti megbüntetésétől nem foglaltatnék