Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 76. szám

Pest, 1869. kedden sept. 28. 76. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Dcbreczeni és eperjesi üg védegylet közlönye. Tartalom : Bányajogeset. — Semmitőszéki határozatik. Bányajogeset. Balogh Sándor jogtudor ügyvéd úrtól (Pesten.) (Vége.) Nem bir alappal felperesnek az úrbéri viszonyt rendezett birói egyesség joghatályának időpontját illető nézete azért sem, mert feltéve, de meg nem engedve, ha az ily természetű úrbéri egyességek jogérvénye államfelügyeleti szempontból lett felterjesztésük s megerősitésük időpontjától az abban foglaltpontozatok ellenére számíttathatnék is, felperes pesti téglagyár-s kőszénbánya-társaságuak ez még sem válnék előnyére, mert jogelődje a pécsi püspökség, a kérdéses egyesseg 14-ik pontjában a le nem foglalt s bányajogilag nem biztositott területeken találandó kőszénhezi minden igényéről most s mindjárt örökre, visszavonhatlanul lemondott. Miből kifolyólag felperes társaság, mely a peres kétrendbeli bányatelket maga részére nem biztosította, azokra nézve vájna s turzási joggal nem birt, nevérei adományoztatását sem kérheti, mielőtt Várallya községével, mint a föld tulajdonosává), előlegesen meg nem egyezett. Az ügy ily állásában a budai kerületi bányabiróság 1869. jun. hó 24-én 160. szám alatt következőleg itélt: „A felperesi társulatnak alperesileg kifogásolt kereshetősége s felperességének ezennel megállapítása mellett felperesi-társulat kereseti kérelmének hely adatik, s az alperesek által a pécsi püspökség nevében felkért „Gusztáv* nevü bányatelek adományozhatása ellen a bányajárás alkalmával tett, a jelen perben csak első rendű alperes Várallya község részéről érvényesített kifogások, mint jogosulatlanok elvettetnek, kimondatván egyszersmind, hogy a felkért Gusztáv nevü bányatelek felperes részére leendő adományozása ellen törvényes akadály fenn nem forog. — Tartozik ennek folytán mind négyrendü alperes a bíróilag mérsékelt felperesi ügyvéd dijával és 12ft. ítéleti illetékkel együtt összesen 52 ft. 49 krban megállapított perköltségből 1-ső rendű alperes község 31 forint 49 krt, 2-od, 3-ad és 4-ed rendű alperesek pedig 21 frtot egyetemlegesen felperes-társulatnak jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számitandó 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni ; alperesközség képviselőjének munkadija 35 frtban álfipittatván meg, a következő indokoknál fogva: Indokok: „Felperesi társulat felperessége megállapítandó voltj mert a kőszén kiaknázási jogot haszonbérben | biró fél, a pécsi püspökségi uradalom és Miesbach Alajos közt kötött, felperesileg D. alatt előmutatott, előbb Drasche Henrikre utóbb az E./2 alatt hivatkozott okirat szerint felperes társulatra átszállott szerződés szerint, és bányahatósági mindannyi turzási jogosítványt és vájást érdemlő kőszéntelepek iránti adományozást, mindig a pécsi püspökségi uradalom nevében tartozik kieszközölni, s az e körül nyerendő okmányokat is ugyancsak annak átszolgáltatni; ennélfogva az ezen ügylet nemére vonatkozó bírósági ügyvitel is mindig az időszerinti haszonbérlőt, — fenforgó esetben pedig a C. alatti püspöki nyilatkozat által közvetlen haszonbérlőül és Drasche Henrik jogutódjául elismert felperesi társulatot illeti, kinek e szerződésszerű képviselői minősége a most hivatkozott három rendbeli okirat által teljesen be van bizonyítva. „A dolog érdemét illetőleg jogosulatlanok alperes Várallya községnek jelen perben érvényesített kifogásai, mert: 1) kőszénbánya-jogositványt a Várallyai területen a volt földesuraságon kivül más, ennek beleegyezése nélkül a 2/. alatti úrbéri egyességnek az 5/. alatti birói okirat szerint 1868-dik évi april 20-án történt végrehajtása előtt, az orsz. bir. ért. VILI. §.c) d) e) világos rendelete ellenére nem gyakorolhatott, s a jelen perben bebizonyult ténykörülmények szerint a kőszén kutatási térek lefoglalását s a turzást ezeken, tettleg még a „Gusztáv" nevü bányatelek adományozása iránti felkérés, valamint a 2/. alatti egyesség 1863-ik június 13-áni megkötése előtt már jóval előbb, egyedül a jelen perben képviselt Várallyán volt földesuraság eszközölte. 2) mert az alperes által a 2/. alatti úrbéri egyesség 14. pontjára hivatkozással periratilag állított lemondás, a le nem foglalt s nem biztositott területeken találandó kőszénről, nem történt feltétlenül ; ezen 14. pont értelme szerint ugyanis a földesuraság által eddigelé feltalált, a volt úrbéresek földterületei alatt létező kőszén iránti jog, ezen világos szavaknál fogva: „a várallyai hegyek kőszenet is tartalmazván, eddig az uradalom érdekében biztositott bányamérték szerinti vájnajog az uradalom javára és réfzére fenmarad" határozottan fentartatott. — A perben s fent kifejtett viszonyok természetéből pedig következik, hogy az „eddig biztositott bányamérték szerinti vájnajog" kitétel alatt okszerüleg más s kevesebb nem értetik, mint a volt feldesuraságot. az általa lefoglalva volt kutatási térekre nézve az orszb. ért. VII. 1. §. c) szerint megillető vagy megilletett bányanyittatás és bányatörvény szerinti felkérhetés fentartása; mert az egyezkedő földesuraság, egy az ő javára szóló nem ha-