Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 65. szám

Pest, 1869. péntek aug. 20. 65. .szám. Tizenegyedik évíohinn. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Dcbreczeni és eperjesi ügy védegylet közlönye. Tartalom : Perrendtartási kételyek. — Oroszi-Talányiféle bűnvádi jogeset. — Semmitőszéki határozatok. — Min. rendelet. Perrendtartási kételyek. 1. A törvényszék — illetősége alól kivett, de általa már befejezett sommás ügyekben — a perorvoslatok elintézésére, vagy csak átvételére jogositott-e ? (Vége.) Az átmeneti rend. V. cz. azon szabálya: „a felebbezvény benyújtandó azon bíróság hoz,m el yhez aztf. é. j u D. 1. előtt beadni kellett volna" alkalmazható levén a törvényszékekre is, mint olyanokra, melyek azon határidő eló'tt a felebbezések átvételére s elintézésére hivatva voltak; egyszersmind kétségtelen, mikép a másik tétel: „ha azon bíróság az 54. t cz. szerintilletéktelenné vált" a törvényszékekre szintén alkalmazható. Mert kétségtelen, mikép a törvényszékek bizonyos ügyekre u. m az egyes biróságok körébe sorolt sommás ügyekre nézve csakugyan elvesztették előbbi illetékességüket, tehát e részben csakugyan illetéktelenekké váltak. Ez szerint magától következik, miszerint az V. cz. további rendeletei is alkalmazandók a megyei s városi törvényszékekre, t. i. hogy azok azon ügyeknél, melyekre nézve illetékességüket elvesztették, csak az átvételt eszközölhetik, és hogy az elintézést azon bíróságoknak kénytelenek átadni, melyek az 54. t. cz. alapján azokban illetékesekké váltak — tehát az egyes bíróságoknak. Ugyanezt erősiti a X. cz. tartalma is, csakhogy azon eltéréssel, mikép a feltörvényszékek a felebbviteli ügyeket nem teszik át közvetlenül az illetékesekké vált (p-o egyes) bíróságokhoz, hanem a jun. l-ig illetékes forumokhoz, bár e?ek illetéktelenekké váltak azon ügyekben; és az áttétel azután közvetve ezek által eszközöltetik az illetékes bíróságokhoz. Némelyek, hogy azon szerintünk is felette kívánatos czélt előmozdítsák, hogy a kérdéses ügyekben a tszékek ne csak az átvétel eszközlésére, hanem a perorvoslatok elintézésére is legyenek hivatva, — azt vitatják, hogy az V. cz. azon feltétele: „ha azon bíróság illetéktelenné vált" —- csak a megszüntetett kerületi táblákra, (polgárjogi ügyekben) a szentszékekre stb. értendő. Ezt azonban nézetünk szerint nem lehet bebizonyítani. Mert az átmeneti rendelet csak illetéktelenségről szól, mi pedig épen ugy előállt a törvényszékekre, mint a kerületi táblákra stb. nézve, csakhogy utóbbiak teljesen illetéktelenekké váltak — mint p. o. a kir. tábla is mint 1-ső folyamodásu polgári bíróság teljesen — a tszékek pedig csak egyes ügyekre nézve. Ha a rendelet azon értelmet akarta volna érvényesítetni, akkor ezen kitét lt kellett volna használnia: melyek eltörültettek, vagy bizonyos — de egy egészet képező — hatáskörre nézve megszüntetettek. Ez pedig nem is érintetik — még pedig annyira, mikép a X. cz. világosan csak: bizonyos ügyben való illetéktelenné válásról szól, mondván: ,ha a bíróság 54. tcz. folytán valamely ü gy b e n illetéktelenné vált', mi természetesen kizárja azt, hogy csak oly terjemü illetékességi veszteség értethessék, milyet a kerületi táblák, a sz. székek szenvedtek. Azon magyarázata az V. czikknek annál gyöngébb alappal bir, minthogy aziránt, hogy a megszüntetett kerül, táblák, e. foly. kir. tábla s szentszékek az ügyek áttételére nézve mikép járjanak el, külön intézkedések foglaltatnak a XI. XII. s köv. czikkekben. Ez nczetünk szerint az átmeneti rend. V. cz. szoros magyarázatának következése. Bevalljuk azonban, mikép meggyőződésünk szerint is igen kívánatos lenne, ha érvényesítethetnék azon nézet, hogy a sommás ügyekben illetéktelenekké vált tszékek, azokra nézve a perorvoslatok elintézését is gyakorolhassák, s hogy a végett ily, már ott lefolyt ügyek az egyes bíróságokhoz át ne tétessenek. Kívánatossá tenné ezt különösen a törvénykezés gyorsasága, mi egy fő czél, s mi az oly áttételek által tetemesen sokat vesztene és pedig azon okból is, mert a tulhalmozott egyes biróságok azok gyors elintézésére képtelenek. De ez helyesebb, correctebb eljárás is lenne éspedig nemcsak az átalános törvénykezési elvek irányábaü, hanem maga az uj.perrend. szelleme és szabályai tekintetéből is. A* - -• A törvénykezés tefmeszeiében fekszik, miszerint a törvénykezés közegeinél, melyek azt gyakorolják, a bíráskodás egy égésiéi"képéz, melynek különböző alkatrészei ugy összefüggnek,*mikép aiokat külön szaggatni nem lehet, ha alapos kiruérjté, jog k iszolgál tatást akarunk. Ily elszaggatás lenne, ha 'az ítélethozatalt más közeg, és az ellenei felebbezés elintézését is más közeg teljesítené. Ezen elszaggatast annál kevesebbé lehetne indokolni, minthogy maga az uj perrend is megalapította s a legfőbb tszék is már egy határozatában kimondotta: hogy a végrehajtások a per bírájához tartoznak, habár az illetéktelenné vált is az illető ügyekben az 54. t.cz. szerint. Ez világosan az elszakasztás ellen szól. És mily következetlenség lenne, a végrehajtásokat, melyek pedig mint nem tisztán bíráskodási actusok, hamarabb elválaszthatók, a per birájánál meghagyni, ellenben attól elvenni a felebbezés s perorvoslatok elintézését, mi pedig a biráskodásnak kiegészítő részét képezi.