Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 63. szám

PesUMM). péntek aug. 13. 63. szám. Tizenegyedik évfoh HIÜ. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. 49t Dcbrcczeni és eperjesi ngyvédegylet közlönye. Tartalom : Jogeset. — Semmitőszéki határozatok," — Min. rendeletek. Jogeset Egy osztottató küldöttség alakulásának s illetékességének kérdésében. Közli Sz. E. ügyvéd (Kassán). M. E. örökosztályt kereső nő, fitestvére M. M. ellen, Abaujmegye bizottmányához 1867. évben osztoztató választmány kirendelése iránt folyamodott, kijelölvén maga részéről F. G. és D. L. urakat birákul. Ezen kérvény M. M.-nek kiadatott azon utasítással, miszerint maga részéről 15. nap alatt hasonlagkét egyént birákul nevezzen. Ezen végzésre M. M. kitűzött határidőn belől nyilatkozván, kérte a megyei bizottmányt, hogy folyamodónő kérvényét az akkoron még érvényben levő 1865. jun. 1. 6834. sz. a. k. udv. rendelet értelmében az állandó megyei törvényszékhez utasítsa. * A megyei bizottmány — ugylátszik — mnnicipális jogai megtámadásának vette a fenállott rendelvényen alapult kérelmet, mert elutasította s M. M. részére birótársokul J. B. és F. Gr. urakat rendelte ki. Volt tehát két választott és két hivatalból kirendelt küldöttség! tag, kiknek, t. i. a nevezett négy egyénnek az 1840. XIII. t. cz. 1. §. határozott és világos rendelete szerint „együtt egy ötödiket elnöknek választani kellett." Ezen négy birói tag közül tehát a küldöttség elnöke egyik sem lehetett5 és még is: daczára a törvény világos intézkedésének — a két választott és két kirendelt tag összeülvén, maguk közül a korra nézve legöregebbik F. Gr. urat elnöknek választották, M. J. nevű falusi ispánt pedig birótársul feltolták. Ezen törvénytelenül megalakult küldöttség idézése folytán M. M. képviseletében a tárgyalás napján megjejelent Sz. E. ügyvéd. És bár az alakulás ellen törvényes kifogásait megtette, a jogtalanul feltolatott M. J. birói minőséget, s az alakulás törvényellenesége miatt a küldöttség illetőségét el nem ismerte; mindannak daczára a birói illetőség megállapittatott. Ily eclatans forma- és törvénysértés ellen M. M. semmiséget panaszolt a megyei bizottmánynál, azonban hasztalanná a panasz elvettetett. Panaszt emelt az igazságügyi minisztériumnál, fájdalom, hasonló sikerrel, mert az igazságügyi minisztérium — a helyett, hogy főhatósági jogánál fogva a cassatiót kimondotta volna, — folyamodót panaszával a törvény rendes útjára utasított a." Az igazságügyi minisztériumnak — nézetünk szerint — ezen téves, az ügy folyama alatt érvényesithetlen határozata folytán vérszemet kapott a küldöttség s anélkül, hogy M. M.-nek a viszválasz beiktatására alkalmat és időtengedett volna, kimondotta az Ítéletet, mely szerint: „Alperes M. M. a még 1827. évben elhalt M.J. örökhagyó közatya után hátrahagyott '/2 teleik */4 részének természetbeni kiadásában, 1842. évtől 1868. évig jogtalanul használt */4 jövedelem fejében 0. é. 312 ft. összeg o. é. 113 frt. 55 kr. perköltség megtérítésében, a képviselő ügyvéd pedig azért, mert a minisztériumhoz intézett panaszában a küldöttségi tagokról állítani merészelte, hogy a törvényben járatlanok s az örökségi kérdések jogszerű elintézéséhez megkívántató törvényi képzettséggel nem birnak, — 100 ft. nyelvváltsági birság megfizetésében elmarasztaltattak.u Ezen súlyos ítélet tényleg foganatosittatott azon ráadással, hogy a nyelvváltsági birság iránt nem a marasztalt képviselő ügyvéd, hanem alperes M. M. exequáltatott. Az akkoron érvényben volt id. szab. X. fej. a semmiségi eseteket kivétel nélkül a perek mind annyi nemére, következésképen az osztoztató választmány előttiekre is — kiterjesztette ugyan, de semmi intézkedés nem létezett az iránt, váljon melyik törvényhatóság köréhez tartozzék az 1836. XIV. és 1840. XIII. tcz. szerinti eljárás folyamán felmerült formasértések miatti panaszok elintézése. A jelen esetben a törvénytelen alakulás és eljárás ellen emelt semmiségi panaszt az eljáró küldöttség elvetette, a megyei bizottmány elutasította, a megyei törvényszék közvetlenül el nem fogadhatta, a tekintetes kir. itélő táblához törvényhatósági uton felterjeszteni nem lehetett, az igazságügyi minisztérium pedig folyamodót panaszával a törvény rendes útjára utasította. Miként kell és lehet segíteni — a törvénytelen eljárás folyamát megakadályozni, megfejthetlen talány volt. M. M. ily körülmények között rendkívüli utat vett igénybe, semmiségi panaszát közvetlenül posta utján a tek. kir. itélő táblához intézte. A tek. kir. itélő tábla pedig, tekintve az ügy rendkivüliségét és fontosságát, a panaszt — igen helyesen — elfogadta,s minden további végrehajtás beszüntetésemellett, az összes ügyiratok haladék nélküli felterjesztését felelősség terhe alatt elrendelte. Miként fog a tek. kir. itélő tábla által ezen általános érdekeltséget előidézett ügy elintéztetni, közölni el nem mulasztandjuk.