Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 61. szám - Az uj perrend kritikájához. 6. r.

Pest, 1869. péntek aug. ti. 61. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Dcbreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Az uj perrend kritikájához. VI. — Semmitőszéki határozatok — Min. rendelet. Az nj perrend kritikájához. Fülepp Gy ö rgy ügyvéd úrtól. (Vége.) VI. A birói felelősség érvényesítése. Nagyon feltűnő, hogy a mig az ügyvédek az önhibájukon kivül elkövethető cselekményekért is oly igen tulszigoruan megbüntetendöknek decretáltatnak az idézett §§-ok által: addig a birói felelősségnek az egész polg. tkezési rendtartásban még árnyéka sem mutatkozik. Az 58. § ban quasi per langentem említtetik ugyan egy eset, melyben a bírósága károsult félnek elégtétellel tartoznék, de az oly határozatlan formában mondatik ki, hogy a gyakorlatban teljesen kivihetetlen. Mert abban az sincs kimondva, hogy melyik és minő kárért tartozik a bíróság a károsult félnek elégtétellel, sem pedig az ut nincs kijelölve és meghatározva, melyen szorgalmazhatna elégtételt a károsult fél a bíróság ellen. És ha ezen §. határozatlansága komoly bírálat alá vétetik; mindenkineK azon szomorú meggyőződésre kell jutnia, hogy a törvényhozás maga sem akarta a birót felelőssé tenni ; pedig ezen elmulasztásnak véghetetlen kinövései lehetnek! Ha az uj polg. tkezési rendi, minden tekintetben a legtökéletesebb mű lenne is, az által, hogy abban a bírói felelősségnek semmi nyoma fel nem található, minden becsét elveszti. Törvénykezési bajaink okát eddig is többen, több körülményben igyekeztek feltalálni; ugyanis némelyek a törvények hiányosságában, — mások ismét némely bírák jogi ismereteinek korlátoltságában akarták feltalálni azt. Mind az egyik — mind a másiknak lehet valami igaza; de én határozottan ki merem mondani, hogy törvénykezési calamitásaink legtöbbjei a birói felelósségrőli törvény hiányában találhatók fel leginkább. Ugy volt az eddig, ugy lesz ezentúl is, a mig csak a birói felelősség iránt életre való törvény nem fog életbe léptettetni. És ha tekintetbe veszszük a polg. tkezési rendtartásba felvett számos semmiségi eseteket, melyek a törvénynek a bitó általi pontatlan és helytelen alkalmazásából származhatnak leginkább, bátran merem kimondani, hogy teljes és kimerítő birói felelősségi törvény nélkül, mely az uj polg. tkezési rendtartással egyidejűleg léptetteiett volna életbe, ezen uj polg. tkezési rendtartás eddigi törvénykezési calamitásainkat nem kevesbbiteni, hanem inkább szaporítani fogja. De nagyon is külünö5, b"gy a törvény kimondja, elésorolja az eseteket, melyekben, ha az állam által a peres felek érdekeinek megvédése és nem veszélyeztetése tekintetéből felállított és fizetéssel ellátott biró tudva, vagy nem tudva, akarva, vagy nem akarva nem tartja meg a törvényt, az egész eljárása semmis, a miből a peres feleknek költség mindenkor — némely esetekben pedig kipótolhatatlau káruk is származhatik saját ^bá^u-^ kon kivül; az pedig, hogy az ilyetén biró a tudva vagy nem tudva, akarva vagy nem akarva a törvénynek helytelen — vagy épen nem alkalmazása által a peres feleknek okoztunk károkért felelős legyen, egy árva szóval sem említtetne meg. És váljon ilyen felelősségi hiány mellett nem taláikozhatik-e biró, ki szándékosan fogná kizsákmányolni a törvény ezen hiányát saját czéljai elérésére, a peres feleknek pedig iszonyú megkárosítására? — Erre azt mondhatná valaki, hogy hit alatt szolgáló államhivatalnokról ilyesmit csak fel is tenni lehetetlen. Bár igaz lenne, de a mindennapi tapasztalat, amit elpirulással kelletik beismerni, e tekintetben is ép az ellenkezőről győzött meg. Azt is mondhatja valaki, hogy az országgyűlés asztalán a birói felelósségrőli törvényjavaslat is, és megszületik nem sokára az is, mert nem lehetett mindent egyszerre megtenni. Mind igaz, csakhogy azáltal még nincs a baj eloszlatva. Mert annak a birói felelósségrőli törvénynek is lehet olyan sorsa, a milyen volt a polg. tkezési rendtartásnak. Aztán ha mindjárt az egy pár hónap múlva lóptettetnék is életbe a polg. tkezési rendtartás után, — a mi nem valószínű: addig is ezen hiányból a peres felekre sok, talán soha jóvá nem tehető calamitások is háromolhatnak és pedig nem saját hibájuk, hanem a törvény hiánya miatt. Óhajtom, hogy ezen aggodalmaim egyike se menjen teljesedésbe. Semmitőszéki határozat azon kérdés felett: mily ügyek teendők át a törvényszékektől a sommás bíróságokhoz ? A magyar kir. curia semmitőszéke f. é. 349. szám a. a fentebbi kérdésben, mely lapunk f. é. 54. számában tüzetesen tárgyaltatott, következő nagy jelentőségű határozatot hozott: „Forstinger Albert felperesnek Latzkó Adolf alperes elleni 202. f. és járulékai iránt Pestváros törvényszékénél 1866. okt. 16 án indított, 1866. decz. 20-án letárgyalt, da Ítélettel még el nem látott, 1869. június 15-én 37928. 6Z. alatt kelt végzéssel Pest-terézvárosi egyes bírósághoz a törvényk. rendt. 93. §-a értelmében illetékes további el-