Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 59. szám - Az uj perrend kritikájához. 4. r.

PesU869. péntek július 30. 59. szám. Tizenegyedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Debreczeni és eperjesi ügyvédegylet közlönye. Tartalom: Az uj perrend kiritkájához. IV. — Törvény s Min. rendelet. Szerencsések vagyunk a kiválóan tisztelt eperjesi ügyvédegylet következő határozatát közzé tehetni: Az eperjesi ügyvédi-egylet 1869. július 4-én Eperjesen tarlóit igazgató választmányi ülése jegyzökönyvének hiteles kivonata. 8. Inditványoztatik,hogy egyleti közlönyül a „Törvényszéki Csarnok", mint a legfüggetlenebb szaklap választassék. Az indítvány elfogadtatván, a „Törvényszéki Csarnok" szerkesztősége a történt választásról értesítendő. K. m. f. Gril 1 á ny Józse f, helyh. jegyző. Az ii.j perrend kritikájához. Fülepp György ügyvéd úrtól. (Folytatás). IV. A 268. §. b. alatti esetében alperesnek, mi ként leendő tnegidéztetéséről a következő 269 ik §. határozottan nem intézkedik. Mert a 268. §-ban három eset számíttatik elő, melyekben alperes hirdetmény általi megidéztetésének van helye és a 269. §. meghatározza, hogy a 268. §. a. és c. esetében miként történjék alperesnek hirdetmény általi megidéztetése. De miután alperesnek a 268. §. b. esetében hirdetmény általi megidéztetése a keresetlevél elintézésekor nem történhetik, mivel akkor még nem lehet tudni, váljon alperer otthon található-e, vagy sem, valamint azt sem, ha váljon annak van-e háznépe vagy sem; a 269. §. pedig a 268. §-nak csak c. pontja esetére mondja, hogy alperes a felperes külön kérelmére idézendő meg hirdetmény által: annálfogva a 269. §-nak a 268. §. c. pontja esetére tett intézkedése, nézetem szerint, az idézett 268. §. b. pontja esetére is kiterjesztendő lett volna,hogy a törvénynek gyakorlati értelme is legyen. A 297. §. 7. pontja a 79. és 95. §-al egyáltalában Össze nem egyeztethető. Mert a 79. és 95. §§-ok szerint a sommás eljárásnál, ha alperes hivatkozik szavatosra, és a bíró a szavatosságnak nem látja helyét, a szavatosrai hivatkozás az ügynek sommásutoni tárgyalását és elintézését nem gátolhatja meg: tehát az ügy rendszerint sommás uton letárgyalandó. — Ez áll a 95. §. szerint akkor is, midőn a sommás uton tárgyalandó ügynek alapjául befektetett okirat valódisága kétségbe nem vonatik, vagy kétségbevonás esetében, annak ellenkezője bizonyittatik be, — azaz ezen esetekben a törvény szerint a sommás útra utalt ügyek rendes perutra át nem tétethetnek; a mig ellenben a 95. §. szerint, ha alperes a kereset alapI jául befektetett okirat valódiságát kétségbe vonja, és annak valódisága nyilván való tényekből ki nem tűnik, vagy az még egyszeri tárgyaláson be nem bizonyittatik, — valamint akkor is, ha a bíróság szavatosrai hivatkozás esetében annak helyét látja: a törvény szerint sommás útra relegalt ügyek, a rendes eljárásra utasitandók, és rendes eljárásrai utalás esetében felperes ezen végzés ellen semmiségi panaszszal élhet. Ezen eseteken kivül tehát a sommás útra tartozó ügyek rendes eljárásra át nem utasíthatók anélkül, hogy semmiség ne követtetnék el, ezt megerősíti a 297. §. 6. pontja is. Ha már most azon intézkedéssel szemben a 297. §. 7. pontjának tartalmátfigyelemmel latolgatjuk, abból az tűnik ki, hogy az eljárás akkor is semmis, ha a biró a 79 és 95. §§-ok határozott és félremagyarázhatatlan szavaihoz ragaszkodott, azaz a biró ugy is semmiséget követett el, ha a törvényhez ragaszkodott, ugy is, ha annak intézkedésétől eltért. Ez oly ellenmondás, mely egy rendszeresített törvényben meg nem állhat: annálfogva nézetem szerint, ha a törvényhozás nem akar praejudicalni a 79. és 95. §§-ok valamint a 297. §. 6. pontja alatti intézkedésének, a 297. §. 7. pontja a semmiségi esetek közt ellentét nélkül egyáltalában helyet nem foglalhat. A 311. §-hoz. A 306. §. szerint az, ki a felebbezvény beadásának vagy az eskületételének határnapját el nem háríthatott akadály miatt elmulasztotta, a 307. §-ban meghatározott idő alatt igazolással élhet, — az igazolást megtagadó végzés ellen az illető fél a 311. §. értelmében semmiségi panaszt használhat. — Itt már most az a kérdés merül fel, hogy mi történik az Ítélettel a semmiségi panasz elintézéséig, végrehajtható lesz-e az, vagy sem? Ha a 297. §-ban elésorolt semmiségi eseteket megtekintjük, azt hinnők, hogy ezen §-ba minden lehető semmiségi eset felvétetett, pedig már maga a 311. §. is tüntet fel egy semmiségi esetet, mely a 297. §-ban elé nem fordul. — A 297. § ban elésorolt semmiségi esetek joghatályáról a 299. §. határozottan intézkedett is; de a 311. §-ban megengedett semmiségi panasz joghatályáról az idézett 299. §-ban semmi említés nem tétetik. Innen tehát azt kellenék következtetni, hogy a 311. §. esetében az ítélet a semmiségi panasz elintézése előtt is végrehajtható. De ha ez igy van, akkor a törvényhozás ugyanazonos esetekben eltéröleg intézkedett volna, mert a 299. §. szerint a 297. §. 1. 5. 6. 14. és 15. eseteiben a benyújtott semmiségi panasz a per további folytatását — a többi