Törvényszéki csarnok, 1869 (11. évfolyam, 1-102. szám)

1869 / 43. szám

1 72 vaspályán a második, gőzhajón az elsó helyen fizetendő vitelbért számithatja. 166. §. Magában értetik, hogy a vitelbér csak annyiban követelhető a kiküldött által, a mennyiben a szállítás nem valamelyik fél alkalmatosságán vagy költségén történik. A felszámitási jog ez esetben magát a felet illeti. 167. §. A törvényszolgák napdija, ha kézbesités végett a bíróság székhelyén kivül küldetnek ki: egy forint, a ha árverésnél mint kikiáltók használtatnak : minden esetben két forint. Vitelbérök a fennebbi szabályok szerint, azonban oly eltéréssel állapittatik meg: hogy vaspályán a harmadik, s gőzhajón a második helyen fizetendő vitelbért lehet csak számitaniok. 168. §. Ha a kiküldött, vagy a törvényszolga ugyanazon helyen és időben több ügyet végez: minden költség csak egyszeresen számittatik, s annak megtérítéséhez az illető ügyfelek egyenlő arányban járulnak. 169. §. A költséget azon fél tartozik előlegezni, ki a bírói kiküldetést kérte, vagy a kinek erdekében azt a bíróság, habár hivatalból, elrendelte. 170. §. Minden kiküldött tartozik az előlegről számolni s a netáni fölösleget, mihelyt kiküldetésében eljárt, azonnal a kiküldő bíróság rendelkezésére bocsátani. 171. §. Eljárásáról a kiküldött rendszerint jegyzőkönyvet vesz fel, melyben a következők foglaltatnak : a) a bíróság és az ügyfelek megnevezése; b) a hely, év, hó és nap kitétele, melyben a jegyzőkönyv felvétetett; c) iktatói száma és kelte a határozatnak, melylyel az eljárás elrendeltetett; d) az eljárás menete, s végül e) az aláirások. Ha az illetők nem tudnak irni, vagy az aláírást megtagadják: ez az ok megemlitése mellett a jegyzőkönyvben megjegyeztetik. 172. §. Aláirás előtt a jegyzőkönyv mindig felolvasandó, vagy annak megtekintése és olvasása az érdekelteknek megengedendő. 173. §. A hol jegyzőkönyv felvétele a törv. rendtartásban nem kívántatik, a kiküldött kimerítő jelentést tesz, mit az érdeklettek szintén megtekinthetnek és elolvashatnak. 174. §. Ha a jegyzőkönyv vagy jelentés több ívből áll: az ivek zsinórral összefüzetnek s a zsinór két vége a hivatal vagy a kiküldött saját pecsétjével megerősíttetik. 175. §. A jegyzőkönyv, illetőleg jelentés, az összes iratok és költségjegyzék kíséretében, a kitűzött zárhatáridő alatt az iktatóhivatalba adandó. 176. §. Bizonyítási eljárásnál, külön kiküldetés nélkül, mindig az előadó s az előadó mellett jegyzőkönyvvezető alkalmaztassák. A szakértőknek megengedhető, hogy véleményüket, a mennyiben a törv. rendt. 216. §. szerint nem foglalták külön írásba, toll alá mondják, vagy sajátkezüleg írják a jegyzőkönyvbe. 177. §. Ha a kétségbevont aláírásnak, ugyanazon kiállító kétségtelen más aláírásával való összehasonlítása iránt, szakértők lennének meghallgatandók : az eljárás a birói szemle szabályai szerint történik. 178. §. A törv. rendtartás 173. §-ban említett üzleti könyvek vitelének vizsgálása és megítélése iránt a pesti kir. itélő tábla területén az 1840: XV. és XVI., valamint az 1843/4: VI t. czikkek, a marosvásárhelyi kir. itélő tábla területén pedig a fenálló szabályok idevonatkozó rendeletei szolgálnak irányadóul A könyvkivonatok hitelesítésére rendezett tanácsú városokban két törvényszéki tag, a pesti kir. itélő tábla területén létező megyékben a szolgabíró és esküdt, a marosvásárhejyi kir. itélő tábla területén lévő megyék-, székek- és vidékeken pedig az egyes bíró van jogosítva. 179. §. A tanúkihallgatás a törv. rendtartásban előszabott módon, és pedig, habár a kihallgatás a tanuk számához képest több napot venne is igénybe, egy jegyzőkönyv felvétele mellett történik. A kérdés bal-, az adott felelet jobb hasábjára iratik a jegyzőkönyvnek. A kérdések leírása helyett, azoknak a törv. rendtartás 202. §-ában, illetőleg a külön kérdőpontoknak a mellékletben kitett számaira hivatkozni elegendő. Ellenkérdőpontok közvetlenül azon kérdés után intéztetnek a tanúhoz és vétetnek a jegyzőkönyvbe, a mely kérdésre vonatkoznak. 180. §. Birói szemle alkalmával ugyanazon általános kérdések intézendők a szakértőkhöz is, melyek a törv. rendtartás 202. §-ában a tanukra nézve meghatároztatnak. 181. §. Az eskütétel az alább közlött minták szerint, melyekre nézve az esküttevő vallása különbséget nem tesz, — a kiküldött, illetőleg az előadó előmondása mellett történik. Eskütétel alatt az 1868. LVI. tezikk 57. §. útmutatása szerint az eskütevő kezét keblére teszi, a jelenlevők pedig állanak. (Folyt, köv.) — Kinevezések : a maros-vásárhelyi kir. ítélőtáblához: első aligazgatóvá: Ajtay Mihály maros-vásárhelyi városi törvényszéki elnök ; írnokokká: Stokka József, Hayn Lajos, Bodrogi József, Tabakariu György, Péterffy Ignácz, Bokros Istv., ifj. Molnár Károly, Andrássy József és Orbonás Károly. A soproni e. b. váltótörvényszékhez kinevezettek közé Angyal József neve hibából csúszván be, helyette Schütz e Tivadar lett kinevezve. Azideiglenes vegyes bíróságokhoz: Nagyszombatba : elnökül: Bernolák Károly kir. táblabíró ; bírákká: Frank István, és Meskó Adeodat, eddigi ker. táblai bírák; pótbirákká: Bobor György, ker. táblai jegyző, és Pázmán Elek, kir. táblai fogalmazó; jegyzővé : Bartheldy Antal, ker. tábl. irnok ; Kőszegre : elnöknek : Bobest Lajos, ker. tábl biró ; bírákká : Fabianics Ign., Tóth Károly, ker. táblai birák; pótbirákká: Gesztessy János, ker. tábl. iktató, Krizsanics János, volt törvényszéki tanácsos; jegyzővé : báró Babarczy György, ker. táblai járulnokot. Eperjesre: elnöknek : Bornemisza Antal ker. táblai elnök ; bírákká: JelenikAlmássy István, Nagy László, ker. táblai birák; pótbirákká: Rakovszky Ferencz, ker. táblai jegyző, és Lavotha Rezső, ker. táblai iktató; jegyzővé: Szabó Endre, kir. táblai fogalmazó. Debreczenbe: elnöknek: Sárvári Ferencz, ker. tábl. biró; birákká: Szőgyény István, é? Szűcs István, ker. táblai birák ; pótbirákká: Balogh Imre, ker. táblai jegyző, Hajdú Ferencz, kir. táblai fogalmazó ; jegyzővé : Szmrecsányi Jenő, ker. táblai iktató. Felelős szerkesztő ég kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelen e lap hetenkint kétszer — kedden és pénteken.— Előfizetési ár: helyben és vidékre egész évre 8 frt, fél évre 4 ft negyedévre 2 ft. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: belváros, kalap-utcza 11 -ik sz. a. 2-ik em. balra. Pesten, 1869. Kyomatott Kocsi S á n d o r n á I Ilal-piua és al-dunasor sarkán 9. iz. a.