Törvényszéki csarnok, 1867 (9. évfolyam, 1-100. szám)

1867 / 96. szám

397 veit Európa m-g nem látott; ez szánandó unicum lenne! A szomszéd osztrák császárságban 8 főtörvényszék működik. Belgiumban •3 főtörvényszék áll fen, tehát egy főtörvényszék megyéje 188 • mfd, 1,600,000 lakossal. A centralisátio hazájában, a franczia császárságban, 28 misodfoku bíróság létezik, még pedig 1 Parisban, 27 pedig a departementokban, hol tehát 358 • aifd és 1,338,000 lakosra szerveztek egy főtörvényszékét. Poroszország 39 főtörvényszékét számit, ugy hogy 164 • mfdre, 600,000 lélekre jut eay appellatorium. A Szász királyság, melynek törvényhozása a müveit világ tiszteletét vivta ki, 4 főtörvényszóket tart, tehát 68 • mfdre és 557,000 lélekre egyet. A magyar királyságban pedig 4893 • mfd és 13 millió lélekszámára egyetlen egy főtörvényszék lenne felállítandó ? Oly országban, hol évenként 6 700,000 polgári peresügy tárgyaltatik, és évenként 40-50,000 polgári ügy kerül íölebbvitel alá 2 Hazánk nagy területén, hol a perlekedés oly gyakori, egyetlen főtörvényszéktől alapos és gyors eljárást reményleni önámitás ! A centralisátio ily mérvbeni életbe léptetése az igazságszolgáltás oyökeres javítását merőben kirekesztené s meghiúsítaná. Nem elkeserítő sérelem lenne-e, ha a pörös útra kényszeritett polgároknak megnehezittetnék az alsó biró netaláni nyomása, hibája vagy bűne ellen könnyen, gyorsan és olcsón segélyt keresni? d) A javasolt centralisátio pénzügyi tekintetből is elvetendő. Ismeretes, hogy a kir. Curia palotája szük és elégtelen. Ha az ország minden pőrét oda akarjuk importálni, akkor ott költséges nagy építkezéseket kell tenni. Holott a kerületekben vagy már létezik, vagy a kincstár terheltetése nélkül előállíttatni igértetik főtörvényszéknek alkalmas helyiség. A fővárosban aránylag a bírákat is magasabban kell dijazni. A piaczi árkülönbség tehát a tiszti fizetésekre is kihat. Továbbá: e) Népgazdasági érdekeink is tiltakoznak a centralisátio ellen. Felette ártalmas, ha minden élet elvonatik a vidékről és egy központba szorittatik. A törvényhozás feladata a közjövedelmek felhasználásánál arra nézni, hogy a vidékre is jusson pénzforgalom, és ne fuvódjék fel egy város az ország rovására. A központosítás ép oly káros, mint a vértolulás. A részek elzsibbadnak, élettelenekké lesznek. A főtörvényszékek birái a vidéken aránylag jutányosabban élhetnének, mint Pesten, s nyugodtabb lélekkel szentelhetnék nemes foglalkozásukra minden erejöket. Ily nagy kiterjedésű országban, mint hazánk, a központ a szélektől igen messze esvén, a központba való utazás, az ügyek itteni szorgalmazása tömérdek költséget okoz. Pedig népgazdasági szempontból minden perköltség veszteség. A pörlekedés olcsóbbá tétele népgazdasági kötelesség. A javasolt centralisátio igazolására felhozatik : 1) A törvénykezés egységességének és egyöntetűségének biztositása, — és 2) A nemzetiségi izgalmak megelőzése. Az elsőre nézve nem mondunk ujat azt állitván, hogy a kir. Curiának jelenlegi öszpontositott állapota mellett, fájdalmasan nélkülözzük a táblai döntvényekben azon következetes összhangzatosságot, mely ezen areopágra 1848 előtt oly dicsfényt árasztott. Soha oly principiális ellentétek nem voltak a táblai döntvényekben, mint ma. Ezen ellentétek nálunk, oly biróság döntvényeiben, melyet megszoktunk volt oraculumi tekintélyüuek tisztelni s pőréinkben mint auctoritást felhívni, igen veszélyes. Most, döntvény döntvény ellen hozható fel. Az egységességnek és egyöntetűségnek fentartására nem a sectiókra különülni kénytelenített királyi ítélő Tábla , hanem a Septemvirátus lehet hivatva. A másik érv, n nemzetiség. De az igazság Istene mentsen meg attól, hogy a törvénykezés szent ügyét nemzetiségi álérdekek miatt koczkáztassuk, s a nationalitás megoldására az igazságszolgáltatás uszályhordozóvá alaC3onyittassék. A magyar ncmz'.'l Képviselőházáról ilyesmit feltenni rágalom volna. Egyébiránt reményijük, hogy a nemzetiségi ügy a törvénykezési ügygyei ugyanazon országos ülésszakban fog megoldatni, és hisszük, úgy, hogy nem leend a nemzetiségi ambitiók szeszélyének kitéve az igazságszolgáltás A mely törvény a Curia hivatalos nyelvét meghatározza, az kötelező lesz a Curiára nézve még ha kerületenként szétosztatnék is. Nincs tehát egyetlen érv sem, mely a centralisátiót ajánlaná. Ellenben a decentralUátióért eseng az igazságnak biztos, gyors és olcsó szolgáltatásáért epedő közönség, mely tudja azt, hogy a fölebbvitelnek czélja, miszerint félreismert ügyünket jobb, alaposabb megbirálás és eldöntés alá terjesszük. Ha ezt jelenben el nem érhetjük, hogy reménylhetnők ezt, ha majd 4893 • mfdről minden ügy a királyi ítélő Táblához vitetnék föl ? Nem alaptalan feltevés, hogy ha több kerületi főtörvényszék szerveztetik, mindenik versenyezni fog az igazság gyors, pontos, biztos szolgáltatásában ; mindeniknek elnöke egész odaadással és állása tekintélyével fog serénykedni, hogy főtörvényszékét a legczélszerübben vezesse. Az innen várható aemulatio megbecsülhetlen tényezője lesz törvénykezésünk felvirágzásának Korunkban minden civilisált állam főtörvényszékét állit fel provinciáiban: miért nem Magyarország, hol a helyi viszonyok és szokásjog ismerete inkább kívántatik, mint más országokban ? A királyi ítélő Tábla jelenleg vagy 8 senatusban itél, és igy a Tábla már maga magát szétoszlatta s ekként már csak helyileg van összpontosított állapotban, de szellemére nézve az annyira vitatott decentralisátiónak tettleg engedni kénytelenült. Jelen szervezete azonban nem czélszerü, mert expediturája, iktatója és levéltára tömkeleggé nő ; a különböző sectiókban hozott ellentétes határozatok kiegyeztetésére pedig mód és alkalom nem létezik, sőt a roppant sok döntvény napról napra szaporodván, az ellentéteknek ideje korán való felfedezése sem követelhető egy elnöktől. Ellenben a decentralisátió megbecsülhetlen előnye, hogy a locális biróságok a teljesebben szervezett második fórumhoz közelebb jutnak, mely a kerület kebelében létező biróságok felett őrködik, ezek munkálkodását ellenőrzi, az ezek elleni panaszokat elintézi, és pedig sokkal behatóbban, könnyebben és olcsóbban, mint ha a központból kellene mind ezt tenni. Tudjuk, hogy 4893 • mfd bíróságainak egy központbóli ellenőrzése merő ábránd , holott az ellenőrzés üdvös valósággá válik, ha több főtörvényszék közt oszlik meg. A közönség éber figyelme, fokozott érdekeltsége, s az ekként alakuló közvélemény kimondhatatlanul buzditólag hat a biróra; igen becses őre az igazságszolgáltatásnak; minden érdekesebb pör eldöntése a vidéken mintegy epochát képez, melyet feszült érdekeltséggel vár és emleget a közönség, holott a világváros zajában inkább elenyészik. A decentralisátió által annyival sokszorozzuk az érdeklődő közönség számát, a hány nélkülözhetlen főtörvényszékét szervezünk Ez által a törvények iránti tiszteletet, a törvények ismeretének terjedését, s az alaposabb megbirálást mozdítjuk elő. Miután ezekhez képest a centralisátio a modern jogállam magasztos érdekeivel kibékithetlen, ellenben a kerületeknek főtörvényszékekkel leendő ellátását az igazságnak biztos, gyors és olcsó kiszolgáltatása követeli: annálfogva a királyi ítélő Táblának kerületek szerénti szétosztását ajánló javaslatnak törvényerőre emelése végett a legbensőbb és tisztább indulattal esedezünk. Határtalan tisztelettel maradván Eperjesen 1867-ik évi nov. 25-én a képviselő Ház alázatos szolgái a Sáros megy ében székelő ügyvédi kar. Midűn ezen igen alapos, snagy mérvben figyelemre méltó nyilatkozat tételeit teljes helyesléssel magunkéinak valjuk: egyszersmind bátorkodunk tiszteletteljesen