Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 1. szám

2 a jogrendnek s ezzel kapcsolatosan a szabadságnak egyik legfőbb biztositékául szolgál, ellenében mindazon törekvéseknek s merényéknek, melyek a törvénytelenségnek, önkénynek s a hatalom terjeszkedésének kifolyásai. Mert a törvénynek s jognak őrjei levén, kell hogy annak mindennemű megtámadásaival szembe száljának. Azért ha a polgári szabadság minden biztosítékai leromboltatnak, ha az alkotmányosság megszüntetik, ha a sajtó leigáztatik , ha a választások kierőszakoltainak s a nép képviselet bábjátékká alakitatik — a szabadságnak végmenedékei a túrvény termei leendnek, hol az ügyvédek még a jog s törvényesség mellett szót emelhetendnek. *) Mindez azonban csak a függetlenség feltétele mellett várható. Innen a hatalomnak azon bűnös törekvései, melyek különböző időszakokban, épen ezen ügyvédi föggetlenség megsemmisítésére forditattak. Midőn a hires G a m b a c ér és a kissé szabadelvű ügyvédi rendeletet I. Napo 1 eon elébe terjeszté — ez dühösen kiáltá; ,,Le decret est absurde; il ne laisse aucune prise, aucune action contre les avocats. Je veux qu'onpuisse couper lalangue á un avocat, qui s'en sert contre le gouvernement Rómában — mint Athénben — az ügyvédség a köztársaság legfőbb, legdrágább ékességét képezé, és a szabadság biztosítékai teljesek voltak. A Cesarismus azt nem tűrhette. Azért közhivatallá alakíttatott, melyet csak a hatalom kegyei oszthattak. Ezzel az ügyvédek tekintélye, hitele eltűnt, a törvény tudomány alászált, az igazságszolgáltatás áruczikké vált; és a római szabadság meg lön semmisítve. Francziaországban a parlamentek korában is az ügyvédektől jött a legtöbb szabad szó, a jog legbiztosb védelme. 5) A nagy forradalom vérengzéseiben, melyek a szabadság érdekében, a szabadság sírjává váltak, midőn a legnemesebb férfiak hurczoltattak a nyaktilóra, az ügyvédek voltak, kik daczolva az életveszéllyel, a vádoltak mellett, a jog és szabadság védelmére fellépni mertek. Aconvent később az ügyvédi védelmet eltiltá, és a polgári szabadság vég szikrája is eloltatván, a határtalan önkény lett uralkodóvá. Ez az ügyvédi függetlenség ereje és jelentősége. Jogeset. Végrendelet érvénytelenítése iránt. Asztalos Mária mint első házasságából szül.'Palits Lujza gyámja és Asztalos Márk mint gyámtárs 1859 aug. 22. azomborivolt cs. k. járásbírósághoz nyújtott keresetlevelében előadta, hogy 1855-b. elhalt Palics Albo 1858 jan. 4. kelt végrendeletében (A) házát és % rész telkét tulajdoni czimen, % rész telkét pedig kiskorú Palics Lujza nagykorúságáig haszonvételi czimen alp. Asztalos Lőrincznek hagyta és kijelentette, hogyha nevezett kiskorú nagykorúsága elérése előtt elhalna, ezen ]/8 rész telek is alp. tulajdonává váljék. Ezen végrendelet által felp. kiskorú gyermekei és az örökhagyó unokáinak jogai vannak megsértve, miért is felp. ezen gyermekek nevében végrendelkező hagyatékára nem végrendelet, hanem törvény szerinti örökösi nyilatkozatot adtak be, míg alp. *) B e r g e r. Le ministére public et le barreau. Paris 1860. 5) L'avocat exercait librement son ministére — il parlait la téte eouverte, comrae signe de la liberté de ses paroles. E. Re gn a rd: De l'organ. judioiaire en Francé. Paris 1855. a végrendelet alapján tette örökösi nyilatkozatát. Az 1858 decz. 31-én 5917 sz. a. végzéssel ezen Örökösi nyilatkozatok elfogadtatván felp. utasítva lettek alp. e. a fentérintett végrendelet érvénytelenítése iránt a törvény rendes utja igénybevételére; ugyanazért, minthogy a végrendelet az áptkv életben léte alatt keletkezett, s minthogy végrendelkező sem irni sem olvasni nem tudott, tehát végrendelkezésénél az 581 §-ban előirt intézkedések szigorúan lettek volna megtartandók, mik azonban meg nem tartattak; mert a felhivott § szerint a végrendelet egész szövege, egy tanú által más két tanú jelenlétében? kik annak tartalmát már ismerték, lett volna végrendelkező előtt felolvasandó, kinek ezt meg kellett volna erősiteni, hogy ezen formaságok meg nem tartattak, a végrendelet megtekintése után kétséget nem szenved, mert azon végrendeletből kiderül, hogy a tanuk közül egyedül Póor Dániel volt irás és olvasás tudó, hogy nézhette meg tehát a többi két tanú is a végrendelet tartalmát? holott ők sem irni sem olvasni nem tudnak, mert a haláleset felvétel (C) szerint az Örökhagyó felp. gyermekeit mint szükség örökösöket hagyta hátra, pedig ezek a végrendeletben, kivéve Palics Lujzát nem említtetnek, holott ezek az áptkv. 763. és 768 §§-ai értelmében szinte örökrészekkel lettek volna ellátandók. Kérik tehát itéletileg kimondatni, Albo Palic örökhagyó 1858 jan. 4-i végrendelete érvénytelenítését. E 11 e n b e s z é d. Tagadja alp. hogy az áptkv 585 § szabályai meg nem tartattak volna, s hogy e miatt a végrendelet érvénytelen lenne; igaz ugyan, hogy a két első tanú csak keresztvonással látta el a végrendeleteddé ez nem ok arra, hogy ezért a végrendelet érvénytelennek kimondassék, mert a törvény nyilván nem rendeli, hogy a végrendeleti tanuknak szükségképen irni s olvasni kell tudniok ; érvényes ezen végrendelet azért is, mert az örökhagyó keze kereszt vonásával erősité, hogy az akaratjának megfelelt, mert a végrendeleti tanuk azt kivül és nem belül irták alá, miből kiderül: hogy annak tartalmát ismerik. Válasz. Alp. minden mentségeit lerontja a végrendelet megtekintése, mert annak egész tartalma és minden név aláirások egy kéz irása, már pedig a törvény megkülönbözteti a szóbeli és írásbeli végrendeleteket, mely utóbbinál követni kellett eljárásnak a kérdéses végrendelet meg nem felel, az tehát semmis és félre teendő. Alp. a viszonválaszban semmi ujat fel nem hozott A végrendeleti tanuk kihallgatása után a zombori járás bíróság 1860 mart. 26. 1193. sz. a. Ítéletében kimondotta, hogy Palics Albónak 1858 jan. 4-én kelt végrendelete érvénytelen , és az ő hagyatékára nézve a törvényes örökösödési rendnek van helye. Ezen ítéletet alp. törv. időben fölebbezte, mert a tanuk egyhangúlag igazolták, hogy a kérdéses végrendeletnek egész tartalmát Palics Albo a maga akarata szerint szerkesztettnek elismerte, tehát azon körülmény, hogy a két tanú irni, olvasni nem tudott, a végrendelet érvénytelenségét nem vonhatja maga után. A kir. tábla az e. b. ítéletet az abban kifejtett indokoknál fogva helybenhagyta. (1863 jan. 19. 116. P. sz. a.) A kir. tábla ezen Ítélete e. alp. rendkívüli felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a következő okokból: Az áptkv 581 § nem rendeli azt, hogy a tanuk a végrendeletet saját tudomással és érzékkel átnézni kötelesek, vagyis hogy mind a 3 tanúnak irni és olvasni kell tudni, hanem csak, hogy az alkalommal a tanuk mind jelen legyenek,