Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 95. szám
387 mában pedig már bevitettek a keresk. törvényszékek. — így a keresk. biróságok melletti érvek, fontos hasznaik elismeréséül, minden felé győzelemre emelkednek. Térjünk azonban most saját hazánk különös viszonyaira. Úrbéri jogeset. Guttmann András és hét érdektársa sárosmegyei boroszlói zsellérek, az eperjesi volt úrbéri törvszék előtt acs. k. kincstár ellen zsellérségük úrbéri voltának kimondatása és eddigi tartozásaik megszüntetése iránt keresetet indítottak; előadván , miszerint az A a. hiteles okiratból kitűnik, miszerint az általok jelenleg birt úrbéri zsellérhelyek külső és belső tartozmányaival együtt ugyanazon úrbéri zsellérségek, mel vek az eredeti urb. könyv kivonata (B) szerint abban a 28, 27, 33, 16, 34, 31, 37 számok alatt előfordulnak. Minthogy pedig a törvények és legf. rendeletek az urb. zselléri illetményekkel kapcsolatban volt minden uri terheket megszüntettek, a kassai p. ü. ügyészség azonban mint volt földes ur azokat jelenleg is követeli, ennél fogva őt megidéztetni, és tartott tárgyalás után magokat minden további uri tartozások és munkák teljesítése alól felmentetni kérik. Az ellenbeszédben megjegyzi alperes, hogy az ./• a. 1773-iki M. Th. Urbárium feltüntet 22 paraszt telket 18 egész és 16 negyed telkesek közt megosztva, idővel annyira szaporodván a népség, hogy az eddigi urb. birtokkal ki nem jött, többrendbeli, főleg a legelő és erdőből történt foglalásokkal azon tul mentek, nevezetesen a negyedtelkesek, és az eredeti egész telkek egy részén letelepedettek az adót és egyéb földes uri tartozásokat nem fizethették, minek következtében 1823 april 15. a kincstár akkori képviselője által az uri szék és megyei íörvszék előtt inditványoztatott, mikép nem csak az eredeti urb. állapot helyrehozassék, hanem általában csak egész telkek képeztessenek, igy a 16 negyed telekből is, és ezek oly telkeseknek vagy zselléreknek adattassanak, kik a terhek viselésére képesek. Ezen inditványnak hely adatott,mert */. mtörvszéki 1833 jun. 21-én kihirdetett eredeti telekkönyv, ugy szintén a */ a. hitelesített eredeti térképből kétségtelenül kitűnik, miszerint az urb. constitutivum meghagyásával 26 úrbéres és pedig a korábbi 18 egész és 8 fél telkesek constituáltattak, ugy hogy 8 előbbi negyedtelkesek elestek; és ezt igazolja a fentebbi telekkönyvnél, összehasonlítása az 1787 szept. 6. kelt 5/. a. eredeti földkönyvvel, melyből kitűnik, miszerint 1833-ban törvszékileg történt és régen jogerőre emelkedett urb. rendezés alkalmával a községben a zsellérek száma 8 s pedig ugyanazon nevüekkel mint felperesek Guttmann András és társai által szaporodott, a rnelylyel az urb. parasztok száma csökkent. Minthogy pedig ez által az urb. constitutivumon az uraság javára mi sem változtattatott, s az urb. földek mennyiségökre nem ke vesbülvén, a földes uri birtok sem nagyobbodott: azon kérdés, mily módon vesztették el a 8 negyed telkesek jogérvényre emelkedett urb. rendezés folytán telkeiket, e kérdés tárgyalásánál közönyös, mert a felhívottak szerint kétségtelen, miként a hiteles térkép szerint majorságinak feltüntetett földek, melyek Guttman András és a kérdésbe j«tt kerenk. szokások létele s jelentősége felett is. C h r istian — Black stone: Commentaries 1830. J. Riittiman: Der englische civil Process. Leipzig 1851. Chitty: Treatise on bilis of exchange. 1822. pag. 94. többi felperesek és a többi községbeli contractualisták által a és 7/. a. szerződések alapján biratnak, kétségtelenül a földes uraság tulajdonát képezik, s felperesek valamint a többi 29 contractualista ezen szerződésekben természetben kikötött tartozmányokat mind a jövőre, mind a multbóli hátralékokat a szerződéses béridő leteltéig teljesíteni tartoznak, s arra őket köteleztetni kéri. (Vége köv.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 57. A Sibrik CfiágJ Potyondi (leányúgj féle örökösödési peres ügyet lapunk f évi 51 szban részletesen ismertettük, kiemelve azon jogérvek fontosságéit, melyek a leányágat elutasító kir. táblai Ítélet mellett harczolnak. Miután ez ügyben megkísér lett békés kiegyezletés nem sikerült, a Hétszemélyes tábla f. év 7548 sz. a. hasonlóan elutasilva a leányágat, köv. ítéletet hozott: „A kir. it. tábla ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik s a felterjesztett periratok további intézkedés végett illetőségükhöz leküldetnek. 58. Ulman Bernát és társainak Majthényi Antal és társai elleni adóssági perében ítéltetett: Felperesek Vájjon Luiza engedménye alapján inditván jelen keresetet, tekintetbe véve, hogy felperesek mint Majthényi Bálint, egyik egyetemlegesen kötelezett adóstársnak jog és teher utódai az E. és F. a. ítéletek szerint a keresetbeli összeg kielégítéséhez ugyanazon arányban tartoztak járulni mint alperesek, tehát csak a mennyiben ezen arányon tul tettek fizetéseket, bírhatnak alpereseit ellen az egyetemleges kötelezésnél fogva visszatérítési keresettel , ennél fogva alperesek, kik tagadásba nam veszik, miszerint a 14229 frt 41 kr. végrehajtási egész állományt felperesek fizették ki, ezen összeg felének és attól 1858-ik évi decz. 9-től mint a fizetés napjától járó 6% kamatoknak egyetemlegesen leendő megfizetésére köteleztetnek , ily módon az alsóbirósági Ítéletek megváltoztatván, a költségekre nézve pedig helybenhagyatván, a per stb. (1864 october 31-én 12,047 P. sz. a, Eiő.: Németh.) A kir. itélő táblán. 569. Grossmann Hermannak Modern Henrik elleni perében következőleg Ítéltetett: Felp. azt, hogy az 1-ősz. a. szerződés szerint alp. által megvett 1000 mérő árpának romlatlan minőségűnek kellett lenni, kétségbe nem vonván ; ellenben a hit alatt kihallgatott, és a csak elkésetten teljesített szemlével meg nem czáfolható Katz Hermann, Janovits János és Kovalik Márton tanuk határozottan bizonyítván, hogy azon árparakás, melyből alp. részére 150 mérő kiméretett, alsó rétegeiben romlott volt; felp. pedig azt, hogy alperest a szállításra kitűzött határidőig más jobb árpával megkínálta volna, nem is állítván;igy pedig alp. sem azon romlott, sem a kikötött szállítási határidőn túl más árpának felperestőli átvételére nem köteleztethetvén, sem végre a szerződésnek foganatba nem mente alperes terhéül nem rovathatván : — mindezeknél fogva alp. az általa adott foglaló betudása mellett, csak is a tettleg átvett 150 mérő árpának árában, vagyis oszt. értékű 265 frt tőke, és ezen összegnek az e. b. itéletszabványa szerint ugyan, de csak 1861-iki jul. 23-áig 40/„tólival, azontúl pedig már 6n/„-tólival számítandó kamatai, ugyanazon Ítéletben meghatározott idő és következmény terhe alatti megfizetésére köteleztetik, ellenben minden további keresetével felp. elutasittatik,ésezokból