Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 46. szám

mitott ácsmunkára tett kiadás pedig, a mennyiben az ilyen munkának is valóságosan lett igénybe vétele alp. által kétségbe sem vonatik, csupán azért, mert Gyenge János, kire felp. hivatkozott, fel nem találtatván, ki nem hallgattathatott, megtagadható nem lévén ; ezen két tétel­nek bebizonyítására felperesnek a póthit odaitéltetik, és azon esetre, ha filp. a jelen itólet jogerőre emelkedésétől számítandó 3 nap alatti jelentkezés után, a kitűzendő ha­tárnapon a póthitet arra „hogy a Hármas Zugi szántó­földre vezető, és a Kőrös vizének átadása miatt 1860-ban megromlott hídnak kiigazítására felhasznált kovács mun­káért 5 frt. 79l2 krt, az ácsmunkáért pedig 20 frtoto. é. fizetett1' szabály szerint leteendi, alp. ezen két rendbeli összegnek megfizetésébe elmarasztaltatik , ellen esetben felp. e pontokra nézve is keresetétől elmozdittatik, a per­költségek azonban minden esetre kölcsönösen megszün­tetnek. (1864. május 12-én 393. P. sz. a. Elő. : Gáger.) 281. Tubolyi József hagyatéki ügyében végezte­tett : Felfolyamodó a hagyatéki iratokhoz N. a csatolt jótálló iratában 1861 jan. 11-én és igy Nesznera Antal által a 317 frtnak L. szerint 1860 apiil 11-én Imre György hagyatéki gondnok kezébe történt lefizetése , valamint ugyanazon gondnoknak az 1860. oct. 18-án a letenyei volt cs. k. sz. bírósághoz beadott M. a. jelentése után, melyben 697 frt 34 krnak az árvák tömegé'uei tartozását elismerte, kötelezvén le magát, hogy mindennemű néh. Tubolyi József árvái ügyéből felmerülhető károsodásokat és rövidséget egyedül a maga vagyonából fizetend; de különben is felíolyamodó azon tetteért, miszerint mint árverezési biztos az elárverezett ingóságok vételi árát a vevők által azonnal le nem fizettette, hanem annak későbbi fizetésébe szabályellenesen beleegyezett, és ez által a maga idejében be nem hajthatott hátralékokra okot szolgálta­tott, felelős lévén, az e. b. határozata a fennevezett, és a 47ó4 sz. jelentés szerint már részfizetéssel is megerősített lekötelezés alapján, a Tubolyi József árvái részére, Imre György volt gondnok ellen betáblázással szerzeit elsőbb­ségi, valamint Nesznera Béla által történt helytelen fize­zetés folytán,ellene támasztható követelési, és az ingósá­gok árában még fizetéssel tartozók elleni kereseti jognak fel folyamodóra lett átruházása világos fenntartásával helybenhagyatik, és az ügyiratok stb. (1864. május 11. 12119 P. sz. a. Elő. : Gedeon.) 282. Ambró Albertnek, Rambonschek Anna ellen 3939 frt 19 kr. s járulékai iránti perében ítéltetett : A felek által nem vitatott azon kérdés megbirálására, váljon Ambró György a részére megítélt 3600 irtokat alperes­nek hagyományozhatta-e, és alp. ezen felül Ambró György után más vagyonban is örökösödött-e, az erre alapított e. b. Ítélet odaváltoztatik, hogy miután alp. ellenbeszédében a felperesi kereset 1 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 28 29 30 33 34 és 36 tétel alatt felszámított 2230 frt 60 kr. mennyiségét kifogás alá nem vette, sőt ezen összeget felp. részéről ta­gadásba vont ellenkövetelése betudni kívánván, ez által valódiságát is beismerte, ezen ekként igazolt felp. kereset ez indokból megítéltetik, és alp. mint saját bevallása sze­rint Ambró Györgynek általános örököse, örökségének erejéig 2230 frt 60 kr. tőke, ennek a kereset benyújtásá­tól vagyis 1860 jan. 5 tői a felperesi kérelemhez képest 4% számítandó kamat megfizetésében, netaláni ellenkö­vetelésének maga utján leendő érvényesithetésének fen­hagyása mellett, elmarasztatik, ellenben az alp. tagadás ellenében nem igazolt többi tételek alatt felszámított ke­resetével felp. elutasitatik, és a perköltségek kölcsönösen 189 megszüntettetnek, megváltoztatván ekként az e. b. Íté­lete stb. (1864 május 12-én 13843. P. sz. a. Elő. : J a m n i c z k y.) 283. Szentandrássy szül. Ghillányi Amáliának Laczkó József és érdektársai ellen saját vagyonnak néhai Laczkó Józsefiele tömegből leendő kihasitása iránti perében Ítél­tetett: Alperesek részéről emelt alaptalan semmiségi pa­nasznak hely nem adatván, a mi a per érdemét illeti; te­kintve, hogy az eperjesi takarékpénztári részvények ár­folyama a 10. sz. a. bizonyítvány szerint azok névértékétől nevezetesen különbözik, a CC. a. kihasitási tervben c) a. előforduló öt takarékpénztári részvények kiegyenlítése nem névértékben, hanem az átadás idejében divatozandó árfolyam szerint eszközlendő ; továbbá a BB. a. 1000 frtnyi adósság az A. a. végrendelet értelmében mint Laczkó József hagyománya, egyedül ennek vagyonát terhelhet­vén, alperesek által egészen megtéritendó, tekintve azon­ban, hogy a fizetés a kapronczai földtehermentesitési köt­vények utalása által történt, melyek a CC. a. osztály terv XX. p. szerint osztály alá bocsájtatnak, ezen te­her akkép kiegyenlítendő, hogy egészen a kisorsolásnál az alperes részére esendő földtehermentesitési kötvények öszvegéből a fennérintett s a kassai kegyes alapít­ványnak utalás utján fizetett 1000 frtnyi összeg mindenek előtt felperesné javára névértékben levonattas­sék ; a mi továbbá a kapronczai és eperjesi épületekbe a birói összeírás és becsles után tett és netalán még teendő jobbitmányokat illeti, habár magától értetik, hogy a sors­húzás utján tulajdonjogilag alpereseknek jutandó, de felp. élete fogytáig ennek birtokában maradandó jószágrészek­ben tett, és igazolandó hasznos beruházások alp. által a jószág átvételekor felperes jogutódjának egészen megtérí­tendők, valamint a netaláni rosszabbitmányok viszont fel­peresné vagyonából pótlandók lesznek, minthogy azonban az alpereseknek jutandó jószágrész mi karbani léte iránti kérdés s a feletti birói határozat tekintettel arra, hogy ezen jószágrész továbbra is felp. birtokában marad, csak ennek bekövetkezendő elhunyta idejére tartozik, s igy az e részbeni kereseti kérelem idő előtti,ugyanazért azitélet azon része, mely szerint a kapronczai és eperjesi épüle­tekbe tett és netalán teendő befektetések értékének felé­ben alp. már e per során elmarasztaltatnak, ez úttal mel­lőztetvén : ily változtatással minden egyébbre nézve az e. b. ítélete, az abban felhozott indokoknál fogva helyben­hagyatik stb. (1864. május 27-én 4225. P. sz. a. Elő.: R a i s z.) 284. Liebermann Adolfnak Liebermann Simon és Dretsin Száva elleni igényperében Ítéltetett : A kihallga­tott felperesi tanuk arról, hogy Liebermann Adolf és Lie­bermann Simon közt bizományi szerződés létezett, vala­mint arról is, hogy Liebermnnn Adolf által vásárolt sze­szes italok Liebermann Simon boltjába szállitattak, és a bíróilag lefoglaltattak ugyanazonosak végre, hogy a Lie­bermann Simonnál lefoglalt három hordócska az utóbb ne­vezettnek csak használatul adatott volna, saját észleletük alapján semmit sem vallván s azért vallomásuk felp. vita­tott tulajdoni jogának pótesküvel kiegészíthető félbizonyi­tékául nem vétethetvén,egyéb törvény engedte bizonyí­tékkal pedig felp. igényét be nem győzvén, — ez okból uíryanaz keresetével elusasittatik, és felebbező 2-od r. alp.­nek osztr. ért. 15 frtra mérsékelt per és felebbezési költsé­geket 15 nap a. és különbeni végrehajtás terhe alatt meg­fizetni köteleztetik. Ekkép megváltoztatván az e. b. ítélet az iratok stb. (1864 május 27-én 2464. P. sz. a. Elő. : S zalay.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom