Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 44. szám

177 ennek bizonyságául mind ő maga sajátkezüieg aláirta, mind pedig az egyszerre, s elegendő számmal együtt jelen volt tanuk által is aláíratta, sem az osztr. ptkv 579 s 581 §-ból meritett, sem bármely más helyt fogható kifogás alá nem esvén; ellenben belkel lék tekintetében, a meny­nyiben végrendelkez annál fogva a fia, l-ő r. felperes Molnár Antalnak hagyományozott vagyon haszonélvezetét férje másodr. felperes Molnár Istvánnak hagyományozván, l-ő r. felperest minden ok felemlítése nélkül még köteles részére nézve is korlátolta, ugyszinte,a mennyibenaz sem bizony itatott, hogy a 2 od r. felperesnek hagyományozott, de ez által el nem fogadhatónak nyilvánított haszonélve­zet, az őt törvényszerint megillető V* rész hagyatéki va­gyon holtiglan tartó haszonélvezetével felérne, s végren­delkezőnek e részbeni intézkedésére jogos okai lehettek volna, az osztr. ptkv. 774 s illetőleg 796 §-ain alapuló kifo­gás alá esvén, az eljáró törv-zék Ítélete oly értelemben hagyatik helyben, hogy a B. a. végrendelet annyiban, a mennyiben l-ő r. felperes köteles részét és 2-od r. felp. törvényes illetőségét korlátolja, félretéletik, és 2-od r. felperesnek az egész hagyatéki vagyon 1/i részének hol­taiglan tartó haszonélvezete, I-ő rendű felperesnek pedig a törvény értelmében kiszámítandó köteles része korlátla­nul megítéltetik, minek folytán aperiratok stb. (1864 april 18-án 13416. P. sz. a. Elő. : Haris.) 264. Ullein Lajosné szül. Appelshoffer Zsófia és Ap­pelshoffer Mátyásnak özv. Appelshoffer Jánosné és gyer­mekei ellen 1680 fri. o. é. örökségi összeg iránt indított perében Ítéltetett : Az A. a. reversnek czimzettokirat va lósága nemcsak az Appelshoffer János megnyugtásával eszközlött bekebeleztetésénél, de maga az alperes részéről 5/. a. beperesitett egyesség tartalmánál fogva is, mely sze­rint az Appelshoffer János által is kiállitottnak nyilván beismertetik; minden kétségen felül emelve lévén, miu­tán tirtalma szerint Appelshoffer János felperesek részére a követelt összeget nyilván lekötelezte, s ezen kötelezés erejét az V. a. egyesség nem csak azért, mivel ez felpere­sek hozzá járulása nélkül egy harmadik személylyel jött létre, hanem még azért sem gyengíthetné, mivel az A. alattinak bekebelezése sokkal azon egyességután Appels­hoffer János megnyugvásával jővén lr-tre, ezen megnyug­vás által azt Appelshoffer János utólag is érvényesnek ismerte el, s mindekkoráigbirói ítélet által megerőtlenitve nem volna, ezeknél fogva alp., mint Appelshoffer János örököse a megye törvszék ítéletének megváltoztatásával az emiitett kötelezés alapján keresetbe vett 1680 o. é. frt. s ennek 1862 jul. 2-tól,mint e per kezdetétől kijáró 6% kamataiban elrnarasztaliatik, a perköltségek azonban az Ítéletek különbözőségénél, s annál fogva is, mivel alp. egy harmadik tettében forogván, konok perlekedőnek nem tekintethetik, kölcsönösen megszüntetnek. Többnyire Goócs Gyula ügyvédnek, az ügyvédi kötelességgel össze nem egyeztethető eljárása a legkomolyabb rosszalás alá esvén, a végett törvényszékileg megintetni és dorgáltatni rendeltetik, és igy a periratok stb. (1864. april 22-én 12902. P. sz. a. Elő. : Haris.) 265. Dessewffy Albertnek, ugy is mint többi osztá­lyos rokonai jogfentartójának s felperesnek gróf Dessew­ffy Ferencz és Gróf Dessewffy Gyula mint alp. elleni örökösödési perében ítéltetett : Alperesi részről az ősiségi nyilt parancs 37. ugy szinte 9. és 27, §§-ai alapján már az ellenbeszédben felhozott kifogások lolytán, ezen ny. par. 33. §-hoz képest, mindenek előtt felp. által a C. betű a egyesség alapján követelt örökség megítélése végett indított jelen per folytatásának megengedhetősége lévén megbirálandó, s erre vonatkozólag, tekintve, hogy felperes az 1854 apfil 30. 1878 sz. a. az eperjesi cs. kir. törvény­székhez benyújtott, de ez által az 1. sz. a. végzés szerint: illetéktelenség miatt visszautasított keresetlevelét, az ál­tala kieszközlött biróküldésről történt értesítése után, a nem tagadott alperesi állítás szerint, az ősis. ny. par. 37. §-ban kitűzött két havi záros határidő alatt, a kiküldött, illetékes bíróságnál be nem adta, s hogy ebbeli mulasztása sem az által, hogy eljáró bíróságul szinte az eperjesi cs. kir. törvényszék küldetett ki, sem pedig az által, hogy a keresetlevél ujabbi benyújtására záros határidő nem tüze­tett, nem pótoltathatnék, tekintve továbbá, hogy az ált.polg. törvkönyv hatályossága előtt megnyílt öröklési igények érvényesítését tárgyazó perek rnegindithatására nézve, az ősis. ny. par. 9. § ban megállapított záros határidő szol­gaina szabályul, s hogy felperesnek az 1820. évben elha­lálozott gr. Dessewffy Ferencz után követelt igényei a felhívott § értelmében c-ak ugy érvényesíthetők, ha ezek keletkezésétől az ált. polg. törvkönyv hatályba léptéig 32 év még nem telt le; miután pedig gróf Dessewffy Ferencz­nek, az 1820. évben történt elhalálozása, és az 1853. oiaj. 1 ső napján az ált. polg. törvkönyv hatályosságának megkezdése között, a meghatározott 32 évi időszak már lejárt; s ennek ellenében azon körülmény, hogy a D. a. melléklet szerint, az 1821. sept. 4 én ugyan ezen örökség iránt már egy per inditatott, a keresethetőségi jog ele­nyésztésének félbenszakasztására nézve, nem csak azért, mert az érintett szakaszban e per indithatására vonatkozó, s a köztörvény szerinti elévüléssel nem azonositható ele­nyészés iránti záros határidő minden fenntartás nélkül fel­tétlenül állapitatik meg, de annál fogva is, minthogy az idézett ny. par. 27. § szerint az efféle örökösödési perek, ha az öröklési igények keletkeztétől számított 32 évek után megindítva már folyamatba lennének is, többé nem folytathatók, érvénybe nem hozatlathatnék; mindezeknél fogva jelen per, az ősis. ny. par. 37 § szerint folytatható, a követelt öröklési igény pedig a 9. és 27. §§-ok alapján többé érvényésithető nem lévén: az eljáró kir. kerületi táblának a per folytathatósága iránt hozott Ítélete meg­változtatik, s a jelen per nem folytathatónak, az öröklési igény pedig elenyészettnek jelentetvén ki; a költségek kölcsönösen megszüntetnek, stb. (1864. april 27-én 6785. P. sz. a. Elő. : Chernél.) 266. Jankovics Jánosnak Tarczalovics Benedek Mária elleni kicsomózási ügyében végeztetett : A felterjesztett ügyiratokból kiderülvén, hogy felp. keresete fölött érdem­leges tárgyalás nem tartatott, és alp. ellen annak meg nem jelenése folytán makacssági végzés hozatott; —miu­tán e szerint a kicsomózás tárgyát csak is a felp. kereset levelének csatolmányai képezhették, ezek pedig eltekint­ve attól, hogy az id. törv. szab. a kicsomózásra nézve semmi intézkedést nem tartalmaznak — az illető fél ké­relmére minden tárgyalási eljárás, és nehézség nélkül kiadkatók, illetőleg kivehetők valának — és miután ezek szerint a felp, által kért kicsomózási eljárás teljesen szük­ségtelennek tűnik fel, ugyanazért alp. a kicsomózási költ­ségek megfizetésétől felmentetik, és felp. az 5 frtra mér­sékelt felíolyamodási költségeknek alp. részére 15 nap alatt teljesítendő megfizetésére végrehajtás terhe alatt köteleztetik. (1864 april 27-én 1055. P. sz. a. Elő. : S z e r é n y i.) 267. Aszt Nándornak, mint Rigyiczay Kovács Mihály csődperügyelőjének, Rigyiczay ifj. Kovács József és Ko­vács Nep. János elleni perében ítéltetett : A fizetésnek a csődper befejezése idejére lett kitűzése, tekintve az 1840

Next

/
Oldalképek
Tartalom