Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 44. szám

177 ennek bizonyságául mind ő maga sajátkezüieg aláirta, mind pedig az egyszerre, s elegendő számmal együtt jelen volt tanuk által is aláíratta, sem az osztr. ptkv 579 s 581 §-ból meritett, sem bármely más helyt fogható kifogás alá nem esvén; ellenben belkel lék tekintetében, a menynyiben végrendelkez annál fogva a fia, l-ő r. felperes Molnár Antalnak hagyományozott vagyon haszonélvezetét férje másodr. felperes Molnár Istvánnak hagyományozván, l-ő r. felperest minden ok felemlítése nélkül még köteles részére nézve is korlátolta, ugyszinte,a mennyibenaz sem bizony itatott, hogy a 2 od r. felperesnek hagyományozott, de ez által el nem fogadhatónak nyilvánított haszonélvezet, az őt törvényszerint megillető V* rész hagyatéki vagyon holtiglan tartó haszonélvezetével felérne, s végrendelkezőnek e részbeni intézkedésére jogos okai lehettek volna, az osztr. ptkv. 774 s illetőleg 796 §-ain alapuló kifogás alá esvén, az eljáró törv-zék Ítélete oly értelemben hagyatik helyben, hogy a B. a. végrendelet annyiban, a mennyiben l-ő r. felperes köteles részét és 2-od r. felp. törvényes illetőségét korlátolja, félretéletik, és 2-od r. felperesnek az egész hagyatéki vagyon 1/i részének holtaiglan tartó haszonélvezete, I-ő rendű felperesnek pedig a törvény értelmében kiszámítandó köteles része korlátlanul megítéltetik, minek folytán aperiratok stb. (1864 april 18-án 13416. P. sz. a. Elő. : Haris.) 264. Ullein Lajosné szül. Appelshoffer Zsófia és Appelshoffer Mátyásnak özv. Appelshoffer Jánosné és gyermekei ellen 1680 fri. o. é. örökségi összeg iránt indított perében Ítéltetett : Az A. a. reversnek czimzettokirat va lósága nemcsak az Appelshoffer János megnyugtásával eszközlött bekebeleztetésénél, de maga az alperes részéről 5/. a. beperesitett egyesség tartalmánál fogva is, mely szerint az Appelshoffer János által is kiállitottnak nyilván beismertetik; minden kétségen felül emelve lévén, miután tirtalma szerint Appelshoffer János felperesek részére a követelt összeget nyilván lekötelezte, s ezen kötelezés erejét az V. a. egyesség nem csak azért, mivel ez felperesek hozzá járulása nélkül egy harmadik személylyel jött létre, hanem még azért sem gyengíthetné, mivel az A. alattinak bekebelezése sokkal azon egyességután Appelshoffer János megnyugvásával jővén lr-tre, ezen megnyugvás által azt Appelshoffer János utólag is érvényesnek ismerte el, s mindekkoráigbirói ítélet által megerőtlenitve nem volna, ezeknél fogva alp., mint Appelshoffer János örököse a megye törvszék ítéletének megváltoztatásával az emiitett kötelezés alapján keresetbe vett 1680 o. é. frt. s ennek 1862 jul. 2-tól,mint e per kezdetétől kijáró 6% kamataiban elrnarasztaliatik, a perköltségek azonban az Ítéletek különbözőségénél, s annál fogva is, mivel alp. egy harmadik tettében forogván, konok perlekedőnek nem tekintethetik, kölcsönösen megszüntetnek. Többnyire Goócs Gyula ügyvédnek, az ügyvédi kötelességgel össze nem egyeztethető eljárása a legkomolyabb rosszalás alá esvén, a végett törvényszékileg megintetni és dorgáltatni rendeltetik, és igy a periratok stb. (1864. april 22-én 12902. P. sz. a. Elő. : Haris.) 265. Dessewffy Albertnek, ugy is mint többi osztályos rokonai jogfentartójának s felperesnek gróf Dessewffy Ferencz és Gróf Dessewffy Gyula mint alp. elleni örökösödési perében ítéltetett : Alperesi részről az ősiségi nyilt parancs 37. ugy szinte 9. és 27, §§-ai alapján már az ellenbeszédben felhozott kifogások lolytán, ezen ny. par. 33. §-hoz képest, mindenek előtt felp. által a C. betű a egyesség alapján követelt örökség megítélése végett indított jelen per folytatásának megengedhetősége lévén megbirálandó, s erre vonatkozólag, tekintve, hogy felperes az 1854 apfil 30. 1878 sz. a. az eperjesi cs. kir. törvényszékhez benyújtott, de ez által az 1. sz. a. végzés szerint: illetéktelenség miatt visszautasított keresetlevelét, az általa kieszközlött biróküldésről történt értesítése után, a nem tagadott alperesi állítás szerint, az ősis. ny. par. 37. §-ban kitűzött két havi záros határidő alatt, a kiküldött, illetékes bíróságnál be nem adta, s hogy ebbeli mulasztása sem az által, hogy eljáró bíróságul szinte az eperjesi cs. kir. törvényszék küldetett ki, sem pedig az által, hogy a keresetlevél ujabbi benyújtására záros határidő nem tüzetett, nem pótoltathatnék, tekintve továbbá, hogy az ált.polg. törvkönyv hatályossága előtt megnyílt öröklési igények érvényesítését tárgyazó perek rnegindithatására nézve, az ősis. ny. par. 9. § ban megállapított záros határidő szolgaina szabályul, s hogy felperesnek az 1820. évben elhalálozott gr. Dessewffy Ferencz után követelt igényei a felhívott § értelmében c-ak ugy érvényesíthetők, ha ezek keletkezésétől az ált. polg. törvkönyv hatályba léptéig 32 év még nem telt le; miután pedig gróf Dessewffy Ferencznek, az 1820. évben történt elhalálozása, és az 1853. oiaj. 1 ső napján az ált. polg. törvkönyv hatályosságának megkezdése között, a meghatározott 32 évi időszak már lejárt; s ennek ellenében azon körülmény, hogy a D. a. melléklet szerint, az 1821. sept. 4 én ugyan ezen örökség iránt már egy per inditatott, a keresethetőségi jog elenyésztésének félbenszakasztására nézve, nem csak azért, mert az érintett szakaszban e per indithatására vonatkozó, s a köztörvény szerinti elévüléssel nem azonositható elenyészés iránti záros határidő minden fenntartás nélkül feltétlenül állapitatik meg, de annál fogva is, minthogy az idézett ny. par. 27. § szerint az efféle örökösödési perek, ha az öröklési igények keletkeztétől számított 32 évek után megindítva már folyamatba lennének is, többé nem folytathatók, érvénybe nem hozatlathatnék; mindezeknél fogva jelen per, az ősis. ny. par. 37 § szerint folytatható, a követelt öröklési igény pedig a 9. és 27. §§-ok alapján többé érvényésithető nem lévén: az eljáró kir. kerületi táblának a per folytathatósága iránt hozott Ítélete megváltoztatik, s a jelen per nem folytathatónak, az öröklési igény pedig elenyészettnek jelentetvén ki; a költségek kölcsönösen megszüntetnek, stb. (1864. april 27-én 6785. P. sz. a. Elő. : Chernél.) 266. Jankovics Jánosnak Tarczalovics Benedek Mária elleni kicsomózási ügyében végeztetett : A felterjesztett ügyiratokból kiderülvén, hogy felp. keresete fölött érdemleges tárgyalás nem tartatott, és alp. ellen annak meg nem jelenése folytán makacssági végzés hozatott; —miután e szerint a kicsomózás tárgyát csak is a felp. kereset levelének csatolmányai képezhették, ezek pedig eltekintve attól, hogy az id. törv. szab. a kicsomózásra nézve semmi intézkedést nem tartalmaznak — az illető fél kérelmére minden tárgyalási eljárás, és nehézség nélkül kiadkatók, illetőleg kivehetők valának — és miután ezek szerint a felp, által kért kicsomózási eljárás teljesen szükségtelennek tűnik fel, ugyanazért alp. a kicsomózási költségek megfizetésétől felmentetik, és felp. az 5 frtra mérsékelt felíolyamodási költségeknek alp. részére 15 nap alatt teljesítendő megfizetésére végrehajtás terhe alatt köteleztetik. (1864 april 27-én 1055. P. sz. a. Elő. : S z e r é n y i.) 267. Aszt Nándornak, mint Rigyiczay Kovács Mihály csődperügyelőjének, Rigyiczay ifj. Kovács József és Kovács Nep. János elleni perében ítéltetett : A fizetésnek a csődper befejezése idejére lett kitűzése, tekintve az 1840