Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)
1863 / 43. szám
194 betáblázást, hanem az a nélkül amúgy is igazolandó előjegyzést a fbrgalo in, és jogbiztonság előnyére mindenkor megadhatni. Ily értelemben határozott Krassó megye törvényszéke a lent idézett esetben. K ó k a y Károly. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 41. Fischer Jakabnak gróf Brunszvik Júlia özvegy gróf Forray Andrási)é ellen 217,500 írt váltó pénz értékű kártérítés és 500 tt kötbér iránti perében Ítéltetett: Mellőzve azon kérdéseket, hogy alperes által felperes mint kötelezettségeit nem teljesítő bérlő ellen, az A. a. 850. april 9-én, illetőleg utólagozott pontjaira nézve azon évi május 10 én kelt haszonbéri szerződés megszüntetése iránt, az 1802. évi 22. t. cz. szerint a kötelezettségét nem teljesítő bérlő irányában engedélyezett önhatalmú kimozditás helyett birói segélyt kérőleg támasztott pernek, a 16. F. a. melléklet szerint még 852. évi decz. 9-én történt megkezdésétől az AA. a. melléklet szerint 1858. évi aug. 4-én ottani felperesre s itteni alperesre nézve nyertesen bekövetkezett jogérvényes befejezéséig közbeneső időszak alatt, váljon felperes jogilag is bérlő, vagy csak tényleges birlaló maradott-e ? hogy továbbá az alperesi részről, •—• bár a szerződés megszüntetési pernek általa lett megkezdése után, mind a mellett a 10. F. a. melléklettel kibizonyitva, sőt a per során felperes által sem tagadva a kérdéses 1854,5. évre is megkinált erdő vágást el nem fogadni, váljon akár mennyiség — akár minőség tekintetében volt-e alapos oka? hogy végre a netaláni fogyatkozás pótlásául, váljon a szerződésileg viszonosan megállapított váltság, vagy más mód lenne-e alkalmazandó? mint a mely kérdéseknek eldöntését, a jelen kereset elitélése szükségessé nem teszi ; miután az alperes több védokai közül már maga azon körülmény is, misze- i rint felperes azt, hogy különösen a keresefbeli 1854/5 évre járuló haszonbérből csak valamit is fizetett volna, még nem is állította, annál kevésbé bizonyította, teljesen elégséges ok arra, hogy azon évi haszonbér fejében saját beismerése szerint is már éppen semmit sem fizetvén, és az se általa birói kézhez letéve nem lévén, se alperes által rajta meg nem vétetvén, ezen évi egészen fizetetlen maradott haszonbérnek megfelelő bérleti javadalmak közül a kérdéses 1854/5. évi erdő vágásnak elvonásából származtatott kártérítést követelni joga nincs, és nem lehet: ennélfogva felperes rendkívüli felülvizsgálati kérelmének helyt nem adva, a másodbiróság ítélete jóváhagyatik, egyszersmind harmadbirósági költségek fejében, felperes alperes részére 6 forintban elmarasztaltatik, s a per további intézkedés végett sat. (1863. máj. 7. 5520. P. sz. á. Előadó: Nyeviczkey József itélőmester.) A kir. itélő. táblán. 429. Riegler László mint Langhammer Paulina és Hermina gondnoka, és Langhammer Manónak Bacskády Adolf ellen 10,000 v. f. v. i. 4200 o. é. írt és jár. iránti perében ítéltetett: Miután az alperes által 1-ső sz. a. becsatolt, s felperesek részéről valódinak elfogadott osztályos szerződés szerint, néhai Bacskády Aurélia, ugy apja mint testvére utánni öröksége iránt alperessel akként egyezett, hogy az öröksége léjében kiállított kötvények után járó kamatok évenkint fizetendők, a tőke ellenben | csak az esetben lesz félmondható, ha Bacskády Aurélia férjhezmenvén, magzatokkal megáldatnék, különben ezen tőkék a vele oztozó testvér Bacskády Adolf tulajdonai maradnak; — s minthogy azt, miként Bacskády Auréliának gyermekei lennének, felperesek maguk sem állítanák, ekként a keresetbe vett tőkék iránt két oldalú szerződés ellenében, egyoldalulag nem rendelkezhetvén, az e. b. ítélet ez indokokból megváltoztatik, felperesek keresetükkel elutasitatnak, és a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett, az ügyiratok további sat. (1863. máj. 11. 1848. P. sz. a. Előadó: Jamniczky Lipót ktb.) 430. Zichermann Ignácznak Tessinszky Eduárd ellen 3280 írt kár és 91 frt 80 kr. perköltségek iránti perében ítéltetett: A másodbiróság Ítélete, a perben nem állott Patay József ellen elrendelt és foganatosított végrehajtás megsemmisítésére nézve helyben hagyatik — alperes Tessinszky Eduárdra vonatkozólag pedig oda változtatik, hogy miután ez a felperesileg panasz'ott tény elkövetésére lett megbízatását az 1. és 2. sz. a. beperesitett okmányok által kellőleg igazolta, felperes az ennek irányában intézett keresetétől elutasittatik, s a másodbiróság Ítéletének ekkénti részben helybenhagyása, részben megváltoztatása mellett •— a per további sat. (1863. máj. 8. 2477. P. sz. a. Előadó: Gellén József ktb.) 431. Bonis Gy.-nek Soor Sára özv. Seelig SalamoDnő úgyis mint férjétől származott kisk. gyermekei gyámanyja ellen 240 frt s jár. iránti végrehajtási ügyében végeztetett:- Az Eperjes kerületi cs. kir. főtörvszék 1858. nov. 27. 8949. sz. a. kelt jogerejű ítélete szerint alperesnő, úgyis mint kiskorú gyeimekei gyámanyja,s néhai Seelig Sámuel hagyatéka a kereseti követelésben az örökség erejéig elmarasztaltatván, miután alperesnő nem tagadta, hogy a tur-terebesi 41. számú tjkönyvben kiskorú gyermekei részükre bekebelezett 286 jrt 16 krnyi összeg férje hagyatékából származik — az tehát — illetőleg a fedezékül szolgáló ingatlan vagyon a fennebbi ítélet értelmében is végrehajtás alá jogosan vétethetett, miután továbbá a zálogolás és becslés egyidejűleg történt foganatosítása a felek nyilvános beleegyezésükön kivül az id. törvénykezési szabályok 174. s 116. §-aiban találja indokolását, alperesnő alaptalan semmiségi panaszának hely nem adatik, s az iratok a megállapított 8 frt bizonylati költség mellőzésével további intézkedés végett sat. (1863. máj. 6. 3933. P. sz. a. Előadó: Barthos János ktb.) 432. Lonovics Lászlónak a cs. kir. pénzügyészség ellen özv. Heiczeg Karolina biztosítására jelzálogilag átkebelezett 6000 frt kitörlése, illetőleg a bekebelezés kiigazítása iránti telekkönyvi ügyében végeztetett: A C. betű a. községi bizonyítvány, a jelen ügy megindításakor hatályban volt pprtás 114. §-a szerint teljes bizonyerővel bíró közokiratnak nem tekintethetvén : s ennélfogva minden egyéb bizonyítékok hiányában, és a jogérvényesen megrendelt jelzálogi átkebelezés ellenében, felperesi részről a kitörlési kereset alapjául felhozott azon körülmény, miszerint az Edelspacher simándi 433. számú tjkönyvben A. I. 1. 2. 3. számok a. Lonovics László nevére átirt fekvőségek ugyanazok legyenek az A. betű a. szerint Lázár szül. Edelsbacher Erzsébetről Csernovics Pálra, erről Csernovics Péterre, s utóbb Lonovics Ferenczre és Lászlóra átszármazott, ? ennek folytán a Csapó Imre és neje által kiállított házassági biztosítás betáblázásával és jelzálogi átkebelezésével nem terhelhető ingatlanságokkal, nem igazoltatván, ugyanazért az e. b. végzés megváltoztatván, felperes Lonovi