Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 116. szám

486 dékkal megkenetik s a szabad mezőre a férgeknek marta­lékul adatik. Mindazonáltal azon kérdésre, hogy az ilye­tén gyakori kivégeztetések által az óhajtott czél, a bűn­tények kevesbedése eléretik-e? „nem"-mel kell felelni. Sőt a halál iránt oly közönyösséget idéznek elő, s ezért a japáni lakos oly kevésre becsüli életét, hogy ez a bűn­tényről s büntetésrei gondolat által soha vissza nem ret­ten. Szolgáljon ezen állítás bizonyítására a következő két eset. Ezen év elején egy európai lovagolt a városon ke­resztül, és lovag-ostorával rá vágott egy útjában álló ja­páni hivatalnokra. A megsértett lerántotta őt lováról, ki­rántotta kardját a bizonyosan megöli az európait, ha nem figyelmeztetik őt, hogy az az angol konsul. A japáni elbocsátá emberét, ki sarkantyút adva lovának, haza lo­vagolt. A nélkül, hogy kardját hüvelyébe rejtette volna : elment a hivatalnok fölebbvalójához, s elmondta az ese­ményt. „Meg kellett volna ölnöd az idegent" — mondá ez — „Te ismered a törvényt, mely szerint az, ki kardot ránt a nélkül, hogy azt a czélra, melyre hüvelyéből ki­vonta, használná : ön magán kell azt végrehajtania, s kell hogy megsértését vérével lemossa." Alig valának e szavak kimondva, midőn a hivatalnok hasát fölmet­szette. A másik eset következő : Egy japáni ács, ki igen jól tudta, mikép büntettetik a lopás, egy amerikaitól ello­pott egy szekrényt 1300 tallérral. Nemsokára elfogatott, tettét beismerte és 40|tallér hiányával az ellopott pénzt visszaadta. Az amerikai meglátogatta őt börtönében, s kérdé, miért nem költött el többet az ellopott pénzből, mire azt válaszolta, hogy a 40 tallért szegény rokonai­nak adta, mely összeg elég azoknak élelmét több évre biztosítani. A szerencsétlen tehát teljes öntudattal s csak azért, hogy családjának gondnélküli életet biztosítson, kitette magát a halálbüntetésnek, a mi rajta lefejezés ál­tal végre is hajtatott. Hazai törvénykezés. — Győrmegye sept. 2-án tartott közgyűlésében az ide­iglenes törvénykezési szabályok értelmében állandó tör­vényszék szervezését elhatározta, a törvényszéki ülnökök száma hétről tizenkettőre emeltetett, elnökül a helyettes másodalispán Zmeskál István közfelkiáltással megvá­lasztatván. — Nógrád megye aug. 21 én tartott közgyűlésében az országbírói tanácskozmány munkálatát, ugy mint azt a hongyülés javalta, elfogadta, gyakorlati mikénti alkal­mazása választmányra bízatván, mely választmány mun­kálatát még a gyűlés folyama alatt beadván : a választ­mány indítványa az állandó törvényszékek felállítására elvileg elfogadtatott, sükeresitése azonban a novemberi gyűlésekre halasztatott. Hivatalos tudnivalók. A tekintetes királyi itélő táblának 4185. és 4269-ik számok alatt keletkezett határozataival, vonatkozva a már közlött hirdetményre ujabban ismét több folyamodónak engedtetett meg az ügyvédi vizsga letétele. És pedig 1) Azok, kik pótvizsga letételére utasitattak, szeptemb. 24-én s a következő napokon lesznek megvizsgálandók. 2) Azok, kik rendes vizsgát tartoznak letenni: a vizsga letételének ideje nov 11 én veendi kezdetét. Ezen vizsgákra jelentke­zettek nevei a Curia épület kapuja alatt lévő fekete táblá­ra kiíüggesztvék. Végre 3 or a tekintetes királyi itélő tábla előtt, bár mely ülésnapon ügyvédi eskü letétel vé­getti megjelenésre felhivatnak: Dr, Gyömörey Vincze, Dr. Szvetenay Miklós, Holecz Pál, és Dienes Lajos. Kinevezés. Pest megye számára Gombos Bertalan udvari ta­nácsos, és Pest város számára, Koller Ferencz hétszemély­nük neveztettek ki kir. biztosokul. Felhívás­Kolozsvárt sz. kir. város tanácsa mint a néhai gróf Kemény Sámuel hagyatékának tárgyalására és gondno­kolására bíróilag kiküldött hatóság állal mindazok, kik az említett hagyatékhoz bármi czim alatt igényt tartanak felhivatnak, hogy ebbeli igényeiket f. évi oct. 31-ig a vá­rosi tanácsnál mulhatlanul bejelentsék. Csődök. K i 1 i u s Gusztáv szegedi lakos vagyonára Szeged város törvényszéke által a csőd megnyittatott. Bejelentés szept. 23—25-ig. Perügyelő: Szűcs András sz. ügyvéd. Javorniczky Johanna neudorfi lakosnő vagyoná­ra Szepesmegye törvényszéke által. Bej. szept. 12. Per­ügyelő: Lingsch Jenő szepesi ügyvéd. Fürst József nagyszombati kereskedő vagyonára, Nagyszombat város törvényszéke által. Bej. nov. G—8 ig. Perügy.: Palugyay László nagyszombati ügyvéd. Vér József veszprémegyei kertai lakos ellen Ve?zp. m. törvsz. által. Bej. nov. 12 — 14-ig. Perügyelő: Balázs Dávid ügyvéd. Szab. kir. Eperjes város törvényszéke tanácsa részé­ről Kolbenhajer és Jakubik nevű eperjesi kereskedői ház ellen a csőd megnyitása elrendeltetett. Bej. nov. 5. Per­ügyelő Lehoczky János eperjesi ügyvéd. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKICSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden éa pénteken. — Előfizetési árak : egész évre 8 frt, — félévre 4 frt — negyedévre 2 forint ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1861. Nyomatott Baimel J. és Kozma Vazulnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom