Törvényszéki csarnok, 1861 (3. évfolyam, 105-147. szám)

1861 / 138. szám

Pest, 1861. kedd nov. 26. 138. szám. Harmadik évfolyam. TÖRVÉNYHOZÁSI S TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : A kir. kúria jelen helyzete. — Kúriai ítéletek: magán, úrbéri és bűnügyekben. — Hivatalos tudnivalók A kir. kúria jelen helyzete in. Történeti tény, mikép minden államban, főleg az előbbi századok folyama alatt, melynek szelleme sokkal inkább az erőszak s anyagi hatalmaskodásnak, mint a jognak s törvényességnek érvényesítésében nyilvánult, midőn fent, mint alant, a hatalom s befolyás utáni törek­vések, korlátlan önkénynyel, a gyöngébbek elnyomatá­sát, s ez uton különbféle alakokban jogtipró tettlegessé­geket állítottak elő, vajmi gyakran alakultak események, melyek kedvező alkalmul szolgáltak, hogy a közhatalom a jog s törvényszolgáltatás szentélyét megvetve, a bírósá­gok felett önkénye szerint, törvényellenesen rendelkez­zék, azok illetőségét szabad tetszése szerint megváltoztas­sa, az igazságszolgáltatás folyamában hívatlanul beavat­kozzék, önkénytes akaratját a bíróságokra rá erőszakolja stb. stb. Sokszor ez azonban megtörtént nagyobb esemé­nyek időszakán kivül is, ha a hatalom részéről bizonyos czélok s vágyak a bíróságok közbenjöttével, habár erő­szak használatával is, létesítendők valának. így volt ez hazánkban is. Már gr. Cziráky Antal, hazánk nagy emlékű tör­vénytudója, helyesen emelé ki: quapropter formám et ordinem judiciorum lege stabilitum pro arbitrio suo mu­tare, quodque retrusis temporibus non infrequenter fa­ciebant reges, causas vei personas ab ordinaria hac Juris­dictione eximere stb. stb.*) Törvénykönyvünknek, mely számtalan adataival, Iegérdekesb történeti forrásul tekintendő, mindazon lap­jai, melyek az igazságszolgáltatás és bírósági rendszer re­formjait tartalmazzák, a legvilágosb bizonyítékul szolgál­hatnak, hogy az e téren törvényeink által felállított biz­tosítékok nem voltak elegendők a visszaélések gátlására. Bizonyságot tesznek azok arról, hogy a hatalom által vádlottak törvényes bíráik elől elvonattak, hogy idegen bíróságok elébe kényszeritettek, hogy a törvénykezési eljárás önkénytesen megváltoztattatott, hogy a birósá­gok a törvények mellőzésével felsőbb utasítások s paran­csok szerinti eljárásra kényszeritettek, hogy törvényte­len biráskodó testületek állitattak fel stb. stb. Nevezetesen magánjogi ügyek elintézésére is törvény­ellenesen, a rendes bíróságok illetőségének sérelmével — *) Conspectus Juris publici R. Hungáriáé ad A. 1848. histo­riois animadversionibus illustratus. Víennae 1851. Tom. II. $. 433. pag. 69. co mis siók állitattak, mint tevé ezt VI. Károly, ki Bécsben az udvari kamara befolyása alatt az u. ír. neo­acquistica co missiót állította fel önkénytesen, a törvényes országgyűlés mellőztével, ámbár később, mint tudjuk, az 1715. 10. cz. folytán Kassán, Pozsonyban s Zágrábban is állitattak. Ily magánjogi illetékü comissiók előtt külön, tör­vényellenes, commisionalis törvénykezési eljárás követ­tetett, a törvényeinkben alapuló rendes formák s kellé­kek félretételével. Ily törvénytelen perrendről szól az 1715. 17. t. cz. 2. §-a rendelvén: Quaecunque vero Cau­sae praeteritis temporibus Processu Comissionali revisae exstiterunt, intuitu earundem decretum est, ut precessus tales inter Regnicolas seu privatas personas moti, qui alias ordinaria Juris et lege praescripta via, promoveri debuerunt — — pro cassatis et annulatis ha­beantur, causa ad ordinariam et consuetam juris viam re­missa." Ily idegenszerű eljárási szabályok és hatóságok csempésztettek be a bányavárosok körébe is, a kamarai hivatalnokok magokat a bányászi törvénykezésbe tör­vénytelenül beavatták, s nevezetesen a bányavárosoktól az ítéletek fölebbezését a törvény rendes utjának mellőz­tével magokhoz ragadták, mint az 1715. 5*)., 1741. 40. t. cz. világosan tanúsítják. Továbbá a hazai törvényes biróságok mellőztével a hon polgárai idegen biróságok elébe vonattak, mint kü­lönösen az austriai birói hatóságok elébe, habár nem ott laktak, s birtak is, mint kitetszik ez az 1715. 20. t. czik­kelyből is. A fejedelem közegei, a kir. kamara és kir. Fis­kus a magánosokat a törvény utján kivül, önhatalmilag javaikban háborgatták, sőt azokat önkénytesen elfog­lalták stb. stb. Mindenek felett azonban legszomorúbb einléküek a törvények szentsége ellen elkövetett azon hatalmi vissza­élések, melyek a személy és vagyon szabadságot legkö­zelebbről érintő s legfőbb fokon veszélyező vádak feletti bíráskodásra, külön bűnvádi comissióknak, mint vész bí­róságoknak önkényszerü felállításában nyilvánultak. Ilyen volt a 17-ik század vége felé az elhírhedt eperje­si co m i s s i o, mely a macellum Eperiesiense he­rostratusi nevet érdemiette ki magának. Ez elibe vitettek a szomorú események által előidézett politikai vádak s vétségek, elvonatva törvényes biráik elől, hogy ott a tör­vény rendes utjának, a törvényes formáknak, és a jog­biztosságra nélkülözhetlen eljárási kellékeknek teljes mel­lőztével vétessenek megbirálás s elitélés alá. — Ily co­missiók, mint tudjuk, legújabb időkben is megujitattak, egészen a törvényes biróságok s eljárás mellőztével. Ezen tények közé méltán sorolható azon eljárás is, mely a 18-dik század végén keletkezett nagy hirii 138

Next

/
Oldalképek
Tartalom