Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 19. szám

6 hetséges a terhesités, főkép ha mellette a makk hegyéig j kis folyóka van, mely a méhhüvely falzatával a kifecskendezett ondó számára csatornát képez. — De sőt egészen hasított nemző tagnál is lehetséges a nemző tehetség, ha mindkét fél felmerevülve, a hüvelybe vitethetik, ugy hogy az ondó köztük utat találjon. Annak tekintetében tehát, hogy panaszlott N. jelenleg csak 41 éves, erős testalkatú és jó egészségnek örvend, továbbá hogy külső nemzörészei természetszerű erőteljes állapotban vannak, és csak az a hiánya, hogy a húgycső nem a makk hegyén, hanem valamivel alább, de még nem a hypospadiaeusok módjára nyilik, a makk tehát ezért valamivel lefelé húzódik,s görbitettnek látszik; de különben a húgycső nyiladéka más idétlenséget nem mutat, a vizellet könnyen le- és kifolyó, s ennél fogva az ondó is erősen kifecskendeztethetik,ugy hogy a nemző tagnak egész időtlensége csak a hypospadie-hozi közelítésnek tekintendő; végre annak tekintetében, hogy N—nek nemző tagja hoszszaságára s vastagságára nézve egészen rendesen alakított, azért felmerevülésekor elég mélyen vezettethetik is a méhhüvelybe, ugy hogy az ondó egészen az anyaméh szájáig vagy legalább ahhoz igen közel hathat, azért az ő részéről a fogamzásra képes közösülés semmi különös akadálylyal nem bír; főkép miután nemző tagjának csupán a hypospadie állapothozi közelítése annál kevésbé tekintethetik akadályul a termékenyítő közösülésre, miután tökéletes hypospadiaeus is képes termékenyítő elhálásra, hacsak az ondó a hüvely nyílásáig vagy előrészébe bejuthat, mi N—nél semmi kétséget sem szenvedhet; — mind ezek tekintetbevételével tehát a vélemény oda nyilvánitatik; ,,hogy N—nek nemző részi testi hiánya közösülésének meddőségét igen valószínűleg nem okozza." És ezen vélemény folytán felperesnő keresetével a legf. tszék által is elutasittatott. Törvénytár. — A bel- és igazságügyi minisztériumoknak 1860. jan. 30. kelt rendelete, egy hites mezővédsz emélyzet kirendelése és a mezei károk iránti eljárás tárgyában, (bir. tlap VI. db 18. sz.) Oly czélból, hogy azon rongálások és jogellenes sértések meggátlása és fölfedezése, melyeknek a mezei vagyon ki van téve, könynyittessék s a földmivelésre sürgetőleg szükséges védelem tekintetében hatályos orvosság nyujtassék , az 0 cs. k. ap. Felsége által 1860. jan. 20. kelt legf. batározványával adott fölhatalmazás alapján, egy hites mező védszemélyzet (csőszök) kirendelése megengedtetik , s a mező védszolgálat végett meghitelt csőszök intézetének, valamint a mezei károk iránti eljárásnak szabályozása végett következendők rendeltetnek : 1. §. Mezei vagyon alatt értetnek mindazon tárgyak, melyek a legszélesb értelembeni föidmivelés és mezei gazdászat üzletével közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állanak, a mennyiben ezen tárgyak nyilt mezőn léteznek. Ennélfogva mezei vagyonhoz számitandók ugy maguk a telkek p. o. szántóföldek, rétek, kertek, szőlők, mindenféle gyümölcsfák és ültetvények, borházak, szénáspajták, méhesek, mezei kunyhók, keritések, sövények, fasorok , halastavak, öntöző s vizlecsapolókészületek, gátak, vízmüvek és vizvezetések, mezei utak 03 ösvények mezei kutak stb.meg minden még be nem hordott termések és vetemények, szénakazlak és asztagok a mezőn künn hagyott mezőgazdasági eszközök és szerszámok, igás és legelő marhák, trágya stb. 2. §. A mezővédszolgálatra csak azon csőszök Intéztethetnek meg, a kik : a) a valamely község által, a községi határban fekvő minden vagy egyes mezőségeken létező mezői vagyon őrzésére vagy pedig: b) valamely nagyobb jószág vagy gazdasági öszlet birtokosa által mezei vagyona őrzésére rendeltettek ki. Ez utóbbi esetben a birtoknak rendszerint legalább is 100 alsó ausztriai holdnyi földmivelésre szánt telekből kell állania ; az engedelem azonban kivételesen a járásbeli politikai hatóság által csekélyebb terjedelmű fekvőségek birtokosainak is megadathatik, ha a birtokos személyi viszonyai s a többi körülmények szerint az ezen rendeletben kitűzött szabályoknak kellő figyelembe vétele alaposan várható. 3. §. A községi kapcsolatból kivált volt urodalmi ,n ag y o bb' földbirtok, mely saját jószágterületet képez, ezen rendelet értelmében községgel egyenlőnek tekintendő s a jószágterület elöljáróságát, mindazon jogok és kötelességek illetik, melyek ezen rendelet szerint a községi elöljáróság száraára vannak kijelelve. Ezen rendelet folytában a községelőljáró s az Önálló jószágterület elöljárósága ,helybeli elöljáróság' közös nevezett:el fog megjeleltetni. (Folyt, következik.) Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. Engelmayer Antal és A 1 e m a n n Ferencz eperjesi fötszéki tanácsosok, első a beregszászi, utóbbi a marin.-szigeti megye s úrbéri tszék elnökeivé. — S z a 1 a y Ágoston mtszéki elnök Győrben a soproni orsz. tszék elnökévé. Áthelyezések. Báró Apor Sándor mtszéki elnök Zalaegerszegben mint tanácsos rangja megtartásával a morvaországi s sziléziai országos főtörvényszékliez. — Eriicher Ágoston államügyészi helyettes Budán a bécsi orsz. tszékhez. — M a u k s Norbert beregszászi megye s urb. tszéki elnök az ungvári s urb. tszékhez. Tőrvényszék feloszlatás. Gyulai első folyam, urb. tszék feloszlatott, s el nem intézett teendői az aradi úrbéri tszékhez utasitattak. Csődök. B i 11 e t i jbirós. G o 1 d Henrik és Borbála újvári lakosok el. bej. apr. 15. — P e s t i orsz. tszéknél Láng szül. Kerim Rosália elhalt helyb. tejárusnő hagyatéka el. perü. Kiss Jakab és Kürcz János bej. márt. 16. vál. márt. 17. — Győri mtszéknél W o i t i t z Albert helyb. szabómester el. perü. Weiser Antal és Szentmihályí Sándor bej. apr. 30. — V á c z i szbirós. Deutsch Fülöp rőf. keresk. el. perü. Gállik Sándor és Torday József bej. apr. 27. vál. apr. 28. Egyességi felhívások. Szászvárosi kerül, tszék által Beovits György körösbányai keresk. el. bej. márt. 17. Levitzky Károly közjegyzőnél — M.V ásárhel yi ker. tszék által Kalkovits Constantin el. bej. márt. 6. vez. Binder ker. tszéki tanácsos. CsodmegszQntetések. H.-m.vá s á r h e 1 y i szbirós. Miskolcz Móricz és neje Mária el. — Kecskeméti mtszéknél S p i t z e r Ármin rőf. keresk. el. — Magyaróvári szbirós. néhai Klein György aranyműves ésPonenstingel Mátyás szt-jánosi lakos el. — Rimabrezoi szbirós. M a k e s c h Anna el. — Debreczeni mtszéknél Jenéi Ferencz keresk. el. — Kisjenői szbirós. A g r i m a Tamás keresk. ellen. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN Megjelenik a ..TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pe3ten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.