Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 71. szám

28G nök foglalt forradalmi eszméket terjesztette volna, és csak az irat terjesztését akarja elismerni; azonban midőn ezt magára vállalta, nem érthette pusztán csak magát a száraz iratot, hanem az eszméket magokat kellé értenie. A példányok azonosságát tagadja ugyan, de a tartalom azonosságát elfogadta, mi elengendő. így az ő bűnössége is meg van alapitva. H i n d i é k bünösségi viszonyuk hasonló Draveczkiéhez. Ok azt valják, hogy nem tulajdonitottak fontosságot azon iratoknak. De lehetne-e ezt hinni főkép azon időkben s körülményekben, melyekben az történt, midőn t. i. a fiatalság épen ily politikai eszmék folytán forrongásban, felhevülésben volt, s mindenféle politikai demonstratiókat csinált. Ily viszonyokban lehetetlen volt nem tudniök , hogy ily iratok mirevalók s mily irányúak voltak. Mivel mégis elmulaszták feljelenteni, bűntársaknak veendők. „Rab István — máskép Zajzonit — szinte felmentetni kéri a bizonyitékok elégtelenségéből, mert csak az bizonyult reá , hogy birt egy forradalmi iratot, de nem az is, hogy azt egészen olvasta légyen. A felségárulás tényéhez megkívántatik tudata annak , hogy a kérdéses irat azt tartalmazza; mire az, hogy azt csak kissé, csak egy részben olvasta, nem elég, mert meglehet csak elejét olvasá, miből nem következik, hogy abból okvetlenül kellett légyen már a felségárulás minőségét megértenie. „Végre Táncsics irányában még egy bűntényt kér megalapitatni, büntársaság vétségét t. i. a mennyiben Pápait mint felségárulásért üldözöttet magánál rejtegette. „A büntetés kiszabására nézve : Táncsicsra a bűnt. törv. 59. §. a. pontja szerint halálbüntetést kér kimondatni; Draveczkyre s Hindiékre, kiknél terhelő körülmény nincs, enyhitők pedig a 20 évnél fiatalabb kor, előbbi jóviselet és a hosszas vizsgálati fogság 2 évi fogságot kér; b. Kaasra pedig, kinél terhelő körülmény az ismétlés , enyhítő pedig a fiatal kor, jó előélet s a hosszas vizsgálati fogság 5 évi börtönt indítványoz. Ezután következtek a védelmek. Táncsics önmaga személyesen is felakart még némelyeket védelmére hozni. Megemlité újra az általa irt, de felsőbb helyen akadályozott chrónikák ügyét. Megemlitendőnek vélte még egyszer, mert abban nem saját, hanem a nemzet ügyét látja rejleni. Azok a nemzet történetének a mint már meg van irva, egyes jeleneteit tartalmazzák , és ezek közlését akadályozák , tehát azt nem akarták megengedni, hogy a nemzet története terjedjen s ismeretessé legyen. Elfogadott szokás , mikép a ki nem adott munkáknál a rendőrség kijelöli azon helyeket, melyek kihagyásával a mű megjelenhet. Neki azonban ezt sem akarták megengedni s megtenni. Csak később mondatott meg, hogy a Bethlen , Tököli stb. féle események leirása okozott visszatetszést és szolgált a könyv visszatartásának okául. Különben védőjére bizza ügyét. Aug 31-én a védelmek folytatása. A törvényszék elnöke elegendőnek találván, ha a védbeszéd előadásánál csak maga az illető védelmezett jelenik meg, ma a következett báró Káss csak magánosan hivatott elő. Szilágyi V. azonban fontos okok alapján inditványozá, hogy ezentúl is mindenik védbeszédnél az összes vádlottak jelen legyenek. Az elnök, nehogy elnöki jogaival való visszaélés gyanújába essék, a törvényszék határozata alá bocsátja. És rövid tanácskozás után azon határozat mondatott ki, hogy a védelmek az összes vádlottak jelenében adatassanak elő. Erre Táncsics M. védelme pesti ügyvéd S z i 1 ágy i Virgil ur által következőleg adatott elő. (Folyt, következik.) Törvénytár. 1860. sept. 6-án kiadatott Budán a cs. kir. egyetemi nyomdában a birodalmi törvénylapból a Magyarországra nézve kibocsátott rendeletek íorditásainak I. dbja magyar, tót, ruthén és román nyelven, melynek tartalma következő : 1. sz. A bel- és igazságügyminiszteriumok 1860. jan. 30. kelt rendelete, egy hites mezővédszemélyzet kirendelése és a mezei károk iránti eljárás tárgyában. 2. sz. A bel- és igazságügyi minisztériumok 1860. máj. 28. kelt rendelete, a csekélyebb fontosságú perekben itélő helybiróságok kirendelése iránt. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. Boránkovics József tudor orsz. törv. tanácsos s államügyész a pesti főtszéknél főállamügyészszó és orsz. főtszéki tanácsossá neveztetett ki. P o 1 o n y György czimzetes orsz. tszéki tanácsos beszterczebányai tszéknél végleges orsz. tszéki tanácsossá j — Reviczky György szbirói segéd tanácstitkárrá az eperjesi tszéknél. Pályázatuk. Eperjesi orsz. tszéknél tanács titkári segéd 945 fttal, folyamodhatni e főtszékaez sept. 15-ig, minél különösen a magyar és román nyelv teljes tudása igazolandó. — Csabai vegyes szbirós. irnok 315 illetőleg 367 fttal sept. 20-ig. — Pétervásári szbirós. tollnok 420 fttal sept. 1-től 4 hét alatt. — Szarvasi szbirós. irnok 315 fttal sept. 20-;g. — Ráczkeszi árvabizottraáuynál számtudó 262 fttal sept. 30-ig. Csődök' Zehetbauer József soproni főszerkereskedő hagyatéka el. a soproni orsz. tszék által; bej. nov. 15. vál. nov. 19. perü. Wunsch Károly helyett. Nagy Sándor soproni ügyv. 65e jelentési határidők. J. E. Germ kassai bejegyz. keresk. el. egyességi eljárásban sept. 20-ig Kassán Fedák Ignácz közjegyzőnél. Csődmegszüntetés. Spiegel József eperjesi bejegyz. keresk. el. az eperjesi mtszék által — Szabinszky Anna, Szabi n s z k y Károly és M i c h e 1 Károly pesti mészárosok el. a pesti orsz. tszéknél. — Langsfeld Fülöp keresk. czég el. egyességi eljárás egyesség létesülte folytán, a pesti ker. tszéknél. — Mand l Mártonné Mandl Borbála el. csőd a pesti orsz. tszéknél. — K1 a ud i n y i Pálnő Bárány Rozália n.kállói lakos el. csőd a n.kállói tszék által. — Siegel József eperjesi keresk. el. csőd az eperjesi törvényszék által. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKGLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK'' jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott Beiméi J. és Kozma Vazulnál.