Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 24. szám

95 ptk. 1111. §-ban megállapított határidő félbe szakitatott, a felperesnő keresetjoga annálfogva az 1497. §. szerint el nem évült. Alperes felebbezése folytán az eperjesi cs. k. or­szágos fő törvényszék 1859. aug. 8. kelt ítéletével az első bírósági Ítéletet megváltoztatván, felperesnőt kárpótlása iránti keresetétől elmozdította. Indokok: A ptk. 1111. §-hoz képest a bérbeadó a bérlemény­ben okozott kárnak megtérítését annak visszaadása után legfeljebb egy év alatt, a követelési jognak különbeni el­enyészte alatt bíróilag követelni köteles, ily esetekben te­hát nyilván elévülésről van szó, melyre nézve a ptk.J497. §-a teljes alkalmazásba vétethetik. Felperesnő ugyan a ha­szonbéreltjószágnak 1857. márt. 1. történt átadása utána kártéritési keresetet 1857. sept. 15. benyújtotta volt, de attól a H. alatti jogerejüvé vált ítélet által, mert a leltári­lag fölvett tárgyak visszaadását, nem kérte, elmozdittatott, a nélkül, hogy felperesnő az előbbi állapotbai visszahe­lyezés jogorvoslatával élt volna. Ily körülmények között az 1857. nov. 30. benyújtott ujabb kereset, a korábbi pernek folytatásául nem tekintethetik, s miután a bérle­mény visszaadásától az utóbbi kereset átnyujtásáig egy évnél hosszabb időköz telt el s az elévülés a ptk. 1497. § hoz képest, az érdemleg elmozdító ítélet által félbe nem szakitatott, felperesnő keresetjoga a ptk. 1111. §-a értel­mében elévültnek tekintendő stb. Felperesnő ezen reá terhes ítélet ellen felülvizs­gálati kérelmet nyújtván be, többek között azt állitá, mi­szerint első keresetétől érdemileg el nem utasíttatott, ha­nem az emiitett első ítélet által, bár közvetve, a leltár sze­rinti átadás követelésére utasíttatott. Minthogy pedig ezen ítélet jogerejüvé váltától jelen kereset beadásáig egy év ismét le nem folyt, ugy ezen megjavított kereset elévült­nek nem tekinthető, még pedig annál kevésbé, minthogy a polg. perrndt. 18. §-a valamely keresettőli elállást s új­nak benyújtását megengedi. A cs. k. 1 egf. tsz ék 1860. j an. 31. kelt ítéleté­vel a másodbirósági Ítéletet hagyta hely­ben; az elévülésre nézve a következő Indokokból: Az át. ptk. 1497. §-ban azon világos határozat foglal­tatik, hogy ha valamely az elévülési határidő lefolyása előtt benyújtott kereset, jogerejü határozat által, helyte­lennek nyilvánittatik, az elévülés félbeszakadatlannak tartandó. Miután a fenforgó esetben az elévülési határidő a ptk. 1111. §-a értelmében egy évre vagyis 1857. márt. 1-től, mely napon a haszonbéri időnek leteltével a haszonbéri jószágnak átadása megtörtént, 1858. márt. l-ig van szorít­va s felperesnő 1857. sept. 17. benyújtott keresetlevelével támasztott keresetétől az 1858. sept. 29. kelt s jogerejüvé vált Ítélet által elmozdittatott, a főtörvényszéki ítélet, mely által az első keresettől független 1858. nov. 30. be­nyújtott uj kereset iránt kimondatik, miszerint felperesnő keresetjoga a közbevetett elévülés folytán elenyészett, a törvényben gyökerezőnek találtatott. (1860. jan. 31. 11538. sz. a. kelt határozat). Külföldi íörvényhozás Január—februári szemle. 1. Anglia legújabb jogi reformjai. (Folytatás). Végre vannak még több egyéb sajátságaik is az equity bíróságoknak; nevezetesen az, hogy azok a fő­gyámnokok minden oly kiskorúak felett, kik vagyon­nal bírnak; épen ugy az őrültek irányában is; miből fo­lyik, hogy sok esetben az apa és gyermekei között is tör­vényhatóságot gyakorolhat. Valamint mind azon javak is, melyek a sajátságos angol törvények alapján bizonyos egyénekre tulajdonilag csak azért ruháztatnak, hogy azo­kat egy harmadik személy részére kezeljék s hasznait an­nak kézbesítsék. E viszonyt a valódi tulajdonos és az ad­ministrator között a rendes bíróságok jogosnak nem isme­rik, miért előttük nem igényelhetők s nem kereshetők semmi oly érdekek s követelések, melyek azon viszony­ból keletkeznek. Ezek csak az equity fórum előtt is­mertetnek el, tehát azon jogviszony csak itt talál istápo­lásra és elismerésre. így minden végintézeti végrehajtók, alapítványok kezelői szinte mind az equity hatóság alá tartoznak. Hasonlóan a nőnek férje ellen indított keresete, ha nem puszta élelmezést igényel; tized hátralékok iránti igények szinte kizárólag e hatóságok elébe soroltattak, valamint csak azok kényszerithetik a nő ellátása iránti gondoskodásra az oly férjet is, ki a nőjére szállt örökség elnyerésére indit pert, mi meg nem kezdethetik, míg a férj nője sorsáról nem gondoskodott. Ezekből láthatni, mikép az angol törvénykezési eljá­rásban egység, öszhangzás, egyformaság legtávolabbról sem található fel, mi természetesen nem csekély hátrányo­kat okoz tetemes pénz- és időveszteségekkel a perlekedő feleknek. Ez az oka, miért az equity rendszer számta­lan megtámadásoknak s ostromoknak volt kitéve; miért maga a kormány is belátta már az itteni reform szüksé­gességét. Künnyü elgondolni, mikép az azt eszközlendő s fent közlött jelen évi javaslat nem csekély befolyással le­end a bírósági rendszer egységének előállítására s ezáltal a jogrendszer tökéletesb kifejlődésére *). Anglia törvényhozása a büntetőjogi codifica­tióra is kiterjeszti ez ülésszakban figyelmét, mint teszi ezt következetesen már több évtized óta, nemes buzgalom­mal törekedvén a büntetőjog korszerű reformjára, mely­hez az emberiség legszentebb érdekei kapcsolvák. Most ez alkalommal a jogi reform coripheusa Brougham lépett fel egy inditványnyal, mely szerint azon Angliában szo­kásos kérdés : g u i 11 y, vagy not g u i 11 y (bűnös vagy nem bűnös), mely az esküdtszék előtt a vádlotthoz mellő­zetlenül intéztetik, megváltoztatandó — de nem meg­szüntetendő — leendne. Legyen szabad ezen érdekes jog­intézet ismertetésének néhány sort szentelnünk, ha másért nem, csak azért is, hogy Angliának valóban nagy érdekű törvénykezési rendszeréről ismereteinket szaporítsuk; mi­hez azonban járulhat azon indok is, miszerint a jury in­tézetének elterjedése,átalános meghonosulása Európa min­den műveltebb államában kétségtelenül biztos jövővel bir, *) A köztörvényi bíróságok a főbb törvényszékek közül : tbe queen's bencb (királyi tábla) the common pleas (közönséges perek széke) és a tbe exchequer (kincstári Ítélőszék). A többi u. m. the court of chancery (kanczellári szék) raaster of the rolls és a két ál­kanczellár az equity bíróságot képviselik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom