Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 1. szám - MAGYARORSZÁG TEHETSÉGTÉRKÉPE

62 ' SOMOGYI JÓZSEF átlagtehetségére vezetik vissza. Az egyéb tényezők természetesen nehezebben mérlegelhetők, nem mutathatók ki exakt számszerűséggel, mint a tehetséges szülöttek száma, pedig ez utóbbi nyilván sokszor egyéb tényezőknek is függvénye, úgyhogy pusztán a tehetséges szülöttek számából legfeljebb csak hozzávetőlegesen, bizonyos valószínűséggel következtethetünk a lakosság áthgtehetségére. Hazánkra vonatkozólag szintén találkozunk néhány hasonló próbálkozással. így Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete1 közöl egy térképet, mely 156 magyar írói tehetség születési helyét tünteti fel. Nagyobbszámú, 355 adatot dolgoz fel Gaál János : Magyar írók születéshelyeinek térképe (Polg. Isk. Tanárképző Főisk., Szeged), mely azonban nem tétetett közzé. E térképeken a tehetséges magyar írók születési helyei nagyrészt a magyar nyelvterületen oszolnak el különféle sűrűsödési pontokkal, amelyek k értékelése azonban hiányzik. Szirmayné, Pulszky Henriette : Hol született a legtöbb magyar szellemi kiválóság ? c. érdekes dolgozata2 különféle magyar kiválóságok születési helyeit vizsgálja. 200 nevet tüntet fel, melyek közül 124 költő és író, 47 tudós, politikus vagy feltaláló, 23 festő vagy szobrász, 6 zeneszerző. Nem egészen indokoltan egy családból csak egy híres egyént vesz fel. Térképet nem közöl, a születési helyeket is csak megyék szerint tünteti fel. A dolgozatban 46 vármegye szerepel. Egy-egy megyére tehát átlag 4—5 (pontosabban 4 3) tehetség jut. E megyék között nem szerepel Dunántúlon Mosón, a felvidékiek közül Abaúj, Árva, Bars, Esztergom, Liptó, Máramaros, Turóc, az alföldiek közül Csanád, Erdélyből Beszterce-Naszód, Csík, Fogaras, KisKüküllő, Nagy-Küküllő, Maros-Torda, Szolnok-Doboka, KrassóSzörény vármegye, amelyekben tehát egy sem született a felvett 200 magyar kiválóság közül. Feltűnően csekély számú tehetséget mutat ki még Szolnok, Hajdú, Szabolcs, Békés és Csongrád megyékből és Szegedről, vagyis az Alföld szívéből, ahol a magyarság zárt tömegben él. Viszont az átlagos 4—5 kiválóságnál jóval több származik a következő megyékből: 1 II. köt. Budapest, 1928. 2 Statisztikai Tudósító 1935 dec. 18. sz.