Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - AZ AKADÉMIÁKRÓL

562 FIGYELŐ 1868-ban a kolozsvári jogakadémiától kért javaslatot. E jogakadémia 1863-ban nyílt meg és 1872-ig működött. Nem kis csalódást hozott az 1867-iki kiegyezés, mert az, kinek Ürményi vívmányait vissza kellett volna állítania, Eötvös József báró, centralista felfogásával az 1850-ben bevezetett elméleti egyetemi rendszer oldalán állott és ezen az úton hajlott el azon idegen felfogás felé, hogy az akadémiák, mint az egyetemnél alsóbbrendű, az egyetemi rendszer fejlődésének útjában álló intézmények mellőzhetők. Eötvös felfogását követte munkatársa, Trefort Ágoston, majd az egyetemi rendszer kebeléből már támadásba ment át nagykészültségű szellemi örököse, Concha Győző professzor, kinek szemében a jogakadémiákra már csak az egyetemekké való fejlesztés vagy az elsorvadás alternatívája várakozott. így történt, hogy egyes jogakadémiáknak egyetemekké történt fejlesztése — Kolozsvárott 1872-ben, Zágrábban 1874-ben Pozsonyban és Debrecenben 1914-ben, Pécsett 1921-ben — azt a látszatot keltette, hogy az egyetemi rendszer kizárólagosságra emelkedett. A kolozsvári menekült egyetemnek Szegedről történt távozása után, 1940-ben Szegeddel olyan város kapott egyetemet, amelynek addig jogakadémiája nem volt. Megerősítette a kizárólagosság látszatát az, hogy egyes jogakadémiák az idegen megszállás következtében megszűntek és bár az eperjesi evangélikus jogakadémiát egyháza Miskolcra mentette át, az egri katolikus joglíceum és a kecskeméti református jogakadémia megmaradtak, a három felekezettől fenntartott jogakadémiákkal szemben a tanulmányi alap már nem állította vissza 1940-ben a felszabadult Nagyvárad jogakadémiáját és ezzel a királyi jogakadémiák intézménye megszűnvén, az állam költségvetésileg már nem volt érdekelve az akadémiai oktatás szerveinek fenntartásában, illetőleg helyreállításában. A kolozsvári magyar egyetemet visszaállító 1940 : XXVIII. t.-c. indokolása a jogakadémiákkal kapcsoltban azt állapította meg, hogy «a jogakadémiák kérdésének rendezése az országgyűlés képviselőházának közoktatásügyi bizottsága által az 1883. évben összehívott szaktanácskozás óta megoldásra vár». Ezzel elismerte, hogy a hivatkozott megoldás nem következett be. Hozzátette azt is, miszerint nem osztja azt a nem hivatkozott ((szakköröknek és a közvéleménynek tekintélyes részében* kialakult felfogást, hogy «eredményes és kellő színvonalú jogi oktatás csak az egyetemen lehetséges, tehát a jogi oktatást az egyetemekre kell korlátozni*.