Társadalomtudomány, 1942 (22. évfolyam, 1-5. szám)

1942 / 4-5. szám - AZ AKADÉMIÁKRÓL

FIGYELŐ 557 még azokéval sem, amelyeknek tanulói az iskola épületében kaptak otthont és ellátást. Azok az iskolák, melyeknek tanulói az iskolába csak tanulni jártak, vagy az iskola tápintézetében laktak abból a célból, hogy oda járhassanak, egységes tanmenettel bírtak és egységes igazgatás alatt állottak ; az udvari és nemesi kollégiumokban felállított különleges célok az általánostól eltérő oktatás és nevelés anyagát és módszerét írták elő. Innen van az, hogy a középkortól kezdve a legújabb időkig olyan gazdag irodalma van a fejedelmek szolgálatára és az állam vezetésére kiválasztottak nevelésének, hivatásukra vonatkozó előkészítésüknek. Ha valaki vállalkoznék rá, a vonatkozó bőséges irodalom alapján részletesen megírhatná annak a gondolatnak a történetét, hogyan igyekeztek a politikai érvényesülés magasabb színvonalai felé törekvő államok a maguk embereinek a legjobb nevelést, a maguk országainak a legjobb irányítást biztosítani. Ilyen államcélű nemesi kollégiumot áhított fel 1581-ben Báthory István erdélyi fejedelem Kolozsvárott, Pázmány Péter 1619-ben Nagyszombatban, Pázmány tanítványa, Széchenyi György esztergomi érsek 1687-ben Budán. Pázmány egyenesen abban jelölte meg a nagyszombati koUégium célját, hogy midőn annak növendékei «majd érett korba jutnak, a haza támaszaivá és díszeivé legyenek*, Széchenyi célkitűzésében már ott találjuk az államcélű nevelés gondolatát : ut ad obsequia Regni qualificatae personae instruantur. Széchenyi az általa Nagyszombatról Budára áthelyezett nemesi kollégiumnak az akadémia nevet adta és elkülönítette azt a nyilvános iskolák rendszerétől, amelyet követő tanintézetet egyébként ő maga is létesített. A Pázmánytól alapított és akadémia elnevezéssel Budán felállított intézet nem egy tekintetben érdemel figyelmet ; többek között azért is, mert az alapító nemcsak a nemesek, hanem a polgárok és jobbágyok rendjéből is válogatta ki azokat a tehetséges ifjakat, akik a magyar királyság magasabb tisztviselői karába léptek. Széchenyinek ez az eljárása tehát korunkhoz nagy mértékben közelebb hozta az államcélú nevelés intézményét, mert az a külföldön akkor még mindenütt csak egyes kiváltságos osztályok előtt állott nyitva. Nem kétséges, hogy ez a budai akadémia is buzdítólag hatott akkor, mikor a török háborúk befejezése és az ország felszabadítása után az országgyűlés rendjei állástfoglaltak *a jobb nevelés és oktatás érdekében az ország közjavára, «mint ezt az 1715 : LXXIV. §, az 1723 : LXX., az 1741 : XLIII. § mutatták. Feltehetőleg arra is, hogy a rendek ilyen jellegű tanintézetet láttak az 1740-ben fel-