Polgári jog, 1932 (8. évfolyam, 1-10. szám)

1932 / 6. szám - Biztosítási esemény esőbiztosításnál

237 dolgozott tervezet sok érdekes és megszívlelésre méltó újítást tartalmaz. A főbb újítások egyrészt a felelősséget feloldó okok (mentesítő és kizáró okok) kiterjesztése terén, másrészt a baleseti kártérítés alapján követelhető összeg maximálásában és a vezető felelősségének szigorításában található. Az autó tulajdonosa az üzembirtokossal őt egyetemlegesen terhelő kártérítési kötelezettséget elhárítja szavatossági biztosítás által és a biztosítási összeg kiadása iránti lépések megtételével minden további felelősség alól szabadulhat. Mentesítő ok a sérültnek vagy harmadik személynek vétkes magatartása, ha az nem volt kellő gondossággal elhárítható. (Enyhébb a mai gyakorlatnál. Nem kívánja meg sérült kizárólagos hibáját.) Kizárja a felelősséget a tervezet a gépjármüvet ingyen használókkal és más veszélyes üzemekkel szemben, de az általános kártérítési felelősség érvényben marad. A vezető egyetemleg felelős az üzembirtokossal, ha a baleset keletkezésére valamely gondatlan magatartásával közrehatott. A munka hasznos szolgálatot tett e fontos magánjogi kérdés felderítése és kidolgozása terén. Itt mutatunk rá, hogy manapság, mikor sok jogi kitűnő munka el sem készül a nehéz könyvkiadási viszonyok miatt, az ilyen pályázatok nagyban liozájárulnak ahhoz, hogy a fontos kérdésekben jó munkák kerüljenek napvilágra. Sz—i. A mezőgazdasági haszonbérek leszállítását, illetve felemelését szabályozó 1400/1932. M. E. számú rendeletről lapunkban már korábban megemlékeztünk. E rendeletet bőséges kommentárral és jogpolitikai magyarázatokkal ellátva, két újonnan megjelent kitűnő kézikönyv tárgyalja és pedig az egyik dr. Szilágyi Artúr Károly, valamint dr. Tunyoghi Szűcs Lajos tollából, a másik pedig dr. Pátkai Béla és dr. Vadász Sándor szerzők neve alatt. Mindkét könyvecske igen szépen oldja meg feladatát; a kimerítő magyarázatokon és útmutatáson felül az előbb említeti; könyv főleg azt tárgyalja, hogy minő viszonyban áll az új rendelet az azt megelőzőkkel; részletesen kitér azokra a jogdogmatikai vitákra is, amelyek a rendelet létrejötte előtt akörül a kérdés körül folytak, vájjon a 6140/1932. M. E. számú rendelet még hatályban van-e s illetve alkalmazható-e s amely vitának az illusztris szerzőtárs, Szilágyi Artúr Károly volt egyik vezérharcosa, aki épen folyóiratunk hasábjain fejtette ki annak idején érdekes álláspontját, a Pátkai—Vadász-féle könyvecske viszont szépen csoportosítja a rendeletet megelőzően a bérbeadó és bérlőérdekeltségeik közt lefolyt harcot, amely úgy látszik lényegében a bérlők javára dőlt el, amennyiben az új rendelet elvetette a haszonbérbeadók álláspontját a gazdasági lehetetlenülés kérdésében és a rendeletben a haszonbérlők állás-